Következő 20 cikk

Előző 20 cikk

Az ír államfő a Vatikánban	Magyar Kurir	2007.03.26. 21:05
Pénteken délelőtt XVI. Benedek pápa kihallgatáson fogadta Mary McAleese ír államfőt férjével és kíséretével. Az elnökasszony a találkozó után megbeszélést folytatott Tarcisio Bertone bíboros-államtitkárral. A szívélyes légkörben lezajlott megbeszélések során érintették az egyház helyzetének problémáit Írországban, és különösen elmélyítették az állam és az egyházak közötti ún. „Strukturált Párbeszéd” pozitív megkezdésének témáját, amely az új európai alkotmánytervezet szellemében történt. Érintették továbbá Európa építésének, keresztény gyökereinek legáltalánosabb témáit, valamint az észak-írországi békefolyamat alakulásának kérdését. Különös elismeréssel emelték ki az ír elkötelezettséget, amely a legszegényebb afrikai országok fejlődésének érdekmentes támogatására irányul a „White Paper on Aid” programon keresztül.

Szeplőtelen fogantatás ünnepe a Vatikánban	Magyar Kurír	2006.12.15. 14:43
A Szentatya december 8-án, Szeplőtelen fogantatás ünnepén elimádkozta a hagyományos déli Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívekkel, majd délután ellátogatott a Spanyol lépcsőnél lévő Szeplőtelen Szűz Mária szoborhoz. Beszédében a Szentatya Mária fogantatásától kezdődő bűntelenségéről beszélt, amely annak a küldetésnek a jegyében történt, amelyre Isten öröktől fogva kiválasztotta, hogy a Megváltó Édesanyja legyen. Ezt foglalja össze a szeplőtelen fogantatás hitigazsága. A Szentatya az Úrangyala imádság alkalmával mondott rövid beszédében ezután arról elmélkedett, hogy Isten miért éppen a názáreti Máriát választotta ki annyi nő közül. A válasz az isteni akarat kifürkészhetetlen misztériumában rejlik, de van egy olyan szempont, mégpedig Mária alázata, szerénysége, amelyre az evangélium nagy hangsúlyt helyez. Ezt fejezi ki Dante Alighieri is Isteni színjátékában, a Paradicsom 33. énekében: „Óh, Szűz Anyánk, leánya ten Fiadnak, teremtményeknél nagyobb és szerényebb, őscélja az örök határozatnak”. Maga a Szűzanya a Magnificatban ezekkel a szavakkal fejezi ki háláját: „Magasztalja lelkem az Urat…hiszen tekintetre méltatta alázatos szolgáló leányát.” Igen, Isten előtt kegyelmet talált Mária alázata, ezért tette meg Őt Isten Anyjává, az egyház képévé és mintájává, kiválasztottá a népek között, hogy elnyerje az Úr áldását és kiterjessze az egész emberi családra. Ez az áldás pedig Jézus Krisztus. A mi hivatásunk és az egyház küldetése is az, hogy elfogadjuk Krisztust életünkben és odaajándékozzuk a világnak, hogy „üdvözüljön általa a világ”.

A pápa és a canterburyi érsek közös nyilatkozatot írtak alá	Magya Kr	2006.12.08. 20:10
XVI. Benedek pápa csütörtökön délelőtt fogadta az Anglikán Közösség prímását, Rowan Williams, Canterbury érsekét. A rendkívül fontos ökumenikus eseményre VI. Pál pápa és Michael Ramsey anglikán érsek 1966-ban történt találkozásának évfordulója adott alkalmat. A két egyház vezetői közös nyilatkozatot írtak alá. VI. Pál pápa és Michael Ramsey anglikán érsek 40 évvel ezelőtt lezajlott találkozása indította el a párbeszédet a katolikus egyház és az anglikán közösség között 4 évszázados szünet után. Az anglikán érsek, aki felesége, Jane asszony társaságában és 8 tagú küldöttséggel érkezett Rómába, összesen 6 napot tölt az Örök Városban. Csütörtökön délelőtt Rowan Williams anglikán érsek fél tízkor a Szent Péter-bazilikába látogatott. 11 órától megbeszélést folytatott Tarcisio Bertone bíboros államtitkárral. Fél tizenkettőkor került sor a pápa és az anglikán prímás találkozására, majd ezt követően az Apostoli Palota Redemptoris Mater kápolnájában a Szentatya vezetésével az anglikán és a katolikus küldöttség tagjai ünnepélyes formában elimádkozták napközi imaórát. Az imádságon jelen volt az anglikán prímás küldöttsége, a küldöttséghez csatlakozó 4 személyből álló katolikus delegáció Cormac Murphy-O’Connor bíboros, westminsteri érsekkel az élen, valamint a Római Kúria 4 négy tagja, élén a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának elnökével, Walter Kasper bíborossal. A Szentatya és az anglikán prímás magánbeszélgetése 25 percig tartott, ezt követően hangzottak el a hivatalos beszédek. A látogatás alkalmából a Szentatya és az anglikán érsek közös nyilatkozatot írt alá. Ebben leszögezik: Michael Ramsey érsek negyven évvel ezelőtti látogatása VI. Pál pápánál olyan párbeszéd kezdete volt, amelynek során az Anglikán-Római Katolikus Nemzetközi Bizottság (ARCIC) számos fontos dokumentumot dolgozott ki, amelyek azt próbálják megfogalmazni, ami közös hitünkben. „Hálásak vagyunk a teológusoknak – áll a nyilatkozatban –, akik együtt imádkoztak és dolgoztak ezeknek a szövegeknek az elkészítésében, amelyeket tovább kell még tanulmányozni és mélyíteni.” A valódi ökumené túllép a teológiai párbeszéden, és közös tanúságtételekre sarkall – állapítják meg az egyházi vezetők. Ilyen közös tanúságtétel és együtt működésre ösztönző kihívások: „a béke megvalósítása a Szentföldön és a világ többi részén, amelyet konfliktusok, és a terrorizmus fenyegetése sújt, az élet tiszteletének előmozdítása a fogantatástól kezdve a természetes halálig, a házasság szentségének védelme, a gyermekek megóvása egy egészséges családi élet keretein belül, a szegények, elnyomottak, legkiszolgáltatottabbak megsegítése, különös tekintettel azokra, akiket hitük miatt üldöznek, illetve a materializmus negatív hatásainak leküzdése, a teremtés iránti tisztelet és a környezetvédelem.” A két egyház vezetője elkötelezi magát a vallásközi párbeszédben is, amely révén „elérhetjük nem keresztény testvéreinket" – szögezi le a nyilatkozat.

Az olasz köztársasági elnök látogatása a pápánál	Magyar Kurír	2006.11.26. 18:35
XVI. Benedek pápa hétfőn délelőtt hivatalos látogatáson fogadta Giorgio Napolitano olasz államfőt, az egykori olasz kommunista párt tagját, akit ez év május 10-én választották meg köztársasági elnökké. XVI. Benedek pápa köszönetét fejezte ki az elnöknek megtisztelő látogatásáért, gratulált államfői kinevezéséhez és személyén keresztül köszöntését küldte minden olasz embernek, akik naponta nagy szeretettel és lelkesedéssel tanúskodnak az iránta való ragaszkodásukról. A szeretetnek ebben a megnyilvánulásában a pápa azoknak a hitbeli és történelmi szálaknak a megerősítését látja, amelyek évszázadok óta egymáshoz fűzik Itáliát és Péter utódát, akinek székhelye az Isteni Gondviselés akaratából ebben az országban van. A Szentatya itt utalt a Lateráni Egyezményre, amellyel megalapították a Vatikánváros államát és amely „abszolút és látható függetlenséget” biztosít a Szentszéknek és garantálja „vitathatatlan szuverenitását” nemzetközi szinten. „Ennek az egyezménynek az erejében az olasz köztársaság különböző szinteken és módokon értékes és mindennapos segítséget nyújt ahhoz, hogy végezhessem küldetésemet, mint az egyetemes egyház pásztora” – mondta pápa, majd ezekkel a szavakkal folytatta beszédét: „Az Ön mai látogatása jó alkalom arra, hogy megerősítse a kölcsönös látogatások immár több évtizedes hagyományát…illetve, hogy elgondolkodjunk ezek mélyebb értelméről, az egyház és az állam kapcsolatáról.” A Gaudium et spes zsinati lelkipásztori konstitúció a politikai közösség és az egyház kapcsolatával foglalkozó részében ezt olvassuk: „A politikai közösség és az egyház a maguk területén függetlenek egymástól és autonómiájuk van. Mind a kettő ugyanazoknak az embereknek a személyes és társadalmi hivatását szolgálja… Annál gyümölcsözőbb lesz szolgálatuk mindenki javára, minél egészségesebben együttműködnek a helyek és a körülmények szerint.” „Szívesen csatlakozom ahhoz a jókívánsághoz Elnök Úr, amelyet küldetése kezdetén megfogalmazott, hogy ez az együttműködés folytatódjon és tovább fejlődjön” – mondta a Szentatya. Az egyház és az állam ugyanis valóban független, ám mindkettő hivatása az, hogy a saját küldetése, céljai és eszközei szerint az embert szolgálja, aki címzettje és résztevője az egyház üdvözítő küldetésének, miközben az állam polgára is. Az államnak nemcsak a polgárok közjavával kell foglalkoznia, mint a fizikai egészség, az oktatás, vagy a gazdasági jólét, mivel az ember vallási dimenziójában is jelen van az állam előtt. A Szentatya ismét csak a zsinati tanításra hivatkozva érintette a vallásszabadság kérdését is, hangsúlyozva, hogy ez nem jelentheti csupán azt, hogy nem üldözi a vallást és nem szól bele polgárai egyéni vallási meggyőződésébe. A vallásszabadság nemcsak az egyén, a család, vallási csoportok és magának az egyháznak a joga, hanem feltételezi azt is, hogy a polgári hatalom megteremti a vallási élet fejlődésének a feltételeit. Azoknak az alapvető elveknek a nagy része, amelyeket a II. Vatikáni Zsinat hirdet, jelen van az olasz alkotmányos szövegben is – állapította meg a pápa. A vallásszabadság – tette hozzá – nem mond ellent az állam érdekeinek, és a társadalom javáért elkötelezett laikus hívek minden más állampolgárral azonos jogokat kell, hogy élvezzenek. A veronai Olasz Országos Tanácskozás résztvevőihez intézett beszéde nyomán a pápa hangsúlyozta, hogy az egyház nem politikai szereplő, és nem is akar az lenni, mindazonáltal szívén viseli a politikai közösség javát és felajánlja szolgálatát Itáliának és minden országnak, amelyben jelen van. A Szentatya a hivatalos látogatást tevő olasz elnökhöz intézett beszédét azzal zárta, hogy kifejezte reményét: Itália mindig előmozdítója legyen azoknak az emberi és keresztény értékeknek, amelyek mindig lényegi jegyei történelmének és kultúrájának. Az olasz köztársasági elnök köszöntő beszédében örömmel emlékezett XVI. Benedek pápának a béke érdekében tett határozott és világos felhívásaira, majd hosszabban érintette az egyház és az olasz állam harmonikus kapcsolatát, és elismeréssel szólt arról, hogy a katolikus egyház milyen rendkívül fontos szerepet tölt be az olasz társadalomban. Az elnök hangsúlyozta továbbá, hogy a politikának soha nem lenne szabad lemondania eszmei, spirituális és etikai vetületeiről. A pápával való találkozás után az olasz elnök Massimo d'Alema külügyminiszter és Tarcisio Bertone bíboros államtitkár társaságában a Királyi Terembe indult, ahol találkoztak a Szentszék mellé akkreditált diplomáciai testület tagjaival. Bertone bíboros államtitkár beszédében a diplomáciai elkötelezettségről szólt, amely spirituális küldetést is jelent. Giorgio Napolitano vatikáni látogatása a Szent Péter-bazilikában ért véget, ahol az olasz államfő néhány percre megállt Szent Péter sírjánál. Az eseménnyel kapcsolatos szentszéki közlemény szerint az olasz államfő látogatása a Vatikánban alkalmat adott a nemzetközi helyzet (köztük a Közel-Kelet, az európai integráció és az afrikai kontinens kérdéseinek) áttekintésére. A Szentszék és Itália elkötelezte magát arra is, hogy együttműködnek a nemzetközi intézmények jobb működése érdekében.

A kontemplatív közösségek a „világ oázisai”	Magyar Kurír	2006.11.19. 15:01
pápa a vasárnapi Úrangyala-imádság előtt a kontemplatív közösségek pótolhatatlanságára hívta fel a figyelmet. E közösségek az imádságért, csöndért és meditációért lemondva a világról mintegy „oázisai a világnak”, ahogy nagyvárosoknak a parkok. Áldás és segítség ők minden embernek, azoknak is akik őket nem látogatják vagy nem is tudnak róluk – mondta XVI. Benedek pápa. Ezek a szerzetesek hallgatással tesznek tanúságot arról, hogy hektikus és hangos világunkban Isten az egyetlen segítség és támasz. A Szentatya minden hívőt arra hívott, hogy szellemi és anyagi segítséget, támogatást nyújtsanak azoknak a szerzeteseknek, akik a világtól visszahúzódtak, feladva sokatígérő karriereket. A pápa beszédével a kontemplatív közösségek keddi liturgikus emléknapjára hívta fel a figyelmet. Az imádság végén XVI. Benedek pápa különböző nyelveken köszöntötte a Szent Péter téren vele együtt imádkozókat.

A Vatikán megerősítette a cölibátus fontosságát	Magyar Kurír	2006.11.19. 14:58
A november 16-i megbeszélésen a Szentatya és a dikasztériumok vezetői a papi nőtlenség értékeit hangsúlyozták. A vatikáni „csúcstalálkozó" apropóját Emmanuel Milingo érsek engedetlenségi ügye adta. A találkozóról tegnap a koraesti órákban kiadott kommüniké szerint a Szentatya és a Római Kúria vezetői a cölibátus értékeit hangúlyozták, továbbá fontosnak tartották, hogy a a témával kapcsolatban megfelelő emberséges és keresztény képzést kapjanak a jövővendőbeli és a már felszentelt papok. A tanácskozáson áttekintették a cölibátussal kapcsolatban az elmúlt években felmerült kérdéseket, figyelembe véve az egyházi törvénykönyv erre vonatkozó előírásait. A II. Vatikáni Zsinat óta a klerikusi szolgálattól eltiltott, körülbelül 40 ezer papból mintegy 9 ezer végezhet újra egyházi szolgálatot, a Vatikánban azonban minden egyes esetet külön megvizsgáltak, és minden esetben kizárólag az egyházi törvénykönyv előírásai szerint jártak el – hangsúlyozza a közlemény, amely arra is kitér, hogy a legtöbb felmentési kérelem a 70-es 80-as években érkezett a Vatikánba, azután ezeknek a száma határozottan visszaesett. A sajtóközlemény hangsúlyozza, hogy a mostani tanácskozás nem nevezhető rendkívülinek, hanem a Szentatya és a Kúria vezetői közötti szokásos megbeszélések sorába illeszkedik.

Általános kihallgatás Nagy Szent Albert ünnepén	Magyar Kurír	2006.11.19. 14:55
Ismét többezer zarándok érkezett a november 15-i általános kihallgatásra a Szent Péter térre. XVI. Benedek pápa katekézisében ismét Szent Pál apostolról beszélt, arról, hogy az apostol hogyan ír a Szentlélekről, és a Lélek bennünk való jelenlétéről. Katekézisét követően a Szentatya különböző nyelveken köszöntötte a zarándokokat, majd megemlékezett Nagy Szent Albert püspök egyháztanítóról, akinek e napon tartjuk liturgikus emléknapját. A szent püspök mindig is arra törekedett, hogy helyreállítsa a népek közötti békét – mondta a pápa. Az ő példája ösztönözze a fiatalokat arra, hogy az igazságosság és a kiengesztelődés munkásai legyenek. A betegek számára szolgáljon bátorításként, hogy bízzanak az Úrban, aki soha nem hagy magunkra minket a megpróbáltatás pillanataiban. Az ifjú házasok pedig Nagy Szent Albert püspök példájából merítve találják meg az Evangéliumban az örömöt, hogy befogadják és nagylelkűen szolgálják az életet, amely Isten mérhetetlen ajándéka – zárta általános kihallgatását XVI. Benedek pápa.

Lezárult I. János Pál pápa boldoggáavatási eljárásának egyházmegyei szakasza	Magyar Kurír	2006.11.12. 20:11
Bellunóban november 10-én pénteken este a székesegyházban ünnepélyesen lezárták I. János Pál pápa boldoggáavatási eljárásának egyházmegyei szakaszát. A venetói egyházmegye szándékosan választotta patrónusa, Szent Márton ünnepének előestéjét az eseményre. Albino Luciani 1912. október 17-én született Canale D'Agordóban, 1978. augusztus 26-án választották pápává, amikor az I. János Pál pápa nevet vette fel. Pápasága mindössze 33 napig tartott, 1978. szeptember 28-án holtan találtak rá ágyában. 2003. november 23-án kezdte meg első ülését az életszentségét vizsgáló bíróság. A záró ülést Giuseppe Martino püspök vezette. Először elimádkozták Szent Márton ünnepének első vesperását. Ezután hangzott el Enrico Dal Covolo posztulátor, majd helyettese, Giorgio Lise beszéde, valamint azon egyházmegyék képviselőinek hozzászólásai, ahol Albino Luciani tevékenykedett. Ezután összefoglalták az eljárás történetét, és hivatalosan felolvasták a két szakasz jegyzőkönyvét. Az elmúlt három évben a bíróság 190 tanúvallomást hallgatott meg azoktól, akik Bellunóban és Vittorio Venetóban ismerték Albino Lucianit, amikor ott volt püspök 1958 és 1969 között, vagy a Velencei Patriarkátusban, akik közelebb áltak hozzá pátriárkasága idején, végezetül pedig olyanokat, akik Rómában is közel álltak hozzá. Az utóbbi hónapokban három levéltárban is folytak vizsgálatok, így a Vatikáni Titkos Levéltárban, az Államtitkárság Levéltárában és a Püspöki Kongregáció Levéltárában. Nagy figyelem övezte azt a feltételezhető csodát is, amely Pugliában ment végbe, amikor egy daganatos beteg férfi meggyógyult, orvosilag meg nem magyarázható oknak köszönhetően. A posztulátor jelezte az esetet a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja felé, amely akkor további anyagokat kért. Ezeket azóta elküldték. „Most várjuk a választ, de derűlátóak vagyunk” – nyilatkozta a helyettes posztulátor, aki a Papa Luciani központ igazgatójaként nagyszámú levelet és üzenetet kapott, amelyek I. János Pál pápa életszentségének híréről tanúskodnak.

A ciprusi elnök a pápánál	Magyar Kurír	2006.11.12. 20:04
Benedek pápa pénteken találkozott Tassos Papadopoulos ciprusi államfővel. A vatikáni sajtóiroda jelentése szerint a találkozó középpontjában az európai egységesülés, valamint a kultúrák, vallások közötti párbeszéd kérdései álltak. Emellett szó volt az egyháznak a szigetországban betöltött szerepéről, többek között a menekültek fogadásában, a legutóbbi libanoni konfliktus idején. A húszperces megbeszélést szívélyes légkör jellemezte. Ajándékként Papadopoulos egy valamikor az ország északi, török részén állt, lerombolt templomból származó Mária-ikont adott át a Szentatyának, egy albummal együtt, amely több száz lerombolt, vagy erőszakosan elfoglalt templomot mutat be, a szigetnek ugyancsak a török megszállás alatt álló északi részéről. „Hihetetlen” – mondta a pápa a szemtanúk elmondása szerint, miközben az albumot lapozgatta. A kihallgatás után Papadopoulos Tarcisio Bertone bíboros államtitkárral folytatott megbeszélést.

Általános kihallgatás november 8-án	Magyar Kurír	2006.11.10. 13:33
A Szentatya katekézisében ismét Pál apostolról elmélkedett. A kihallgatáson részt vettek a New York-i Rendőrség tagjai vezetőjükkel, valamint az Assisiben tartott vallásközi imatalálkozó fiataljai is, akiket így köszöntött a Szentatya: „Kedves ifjú barátaim: világunknak sürgető szüksége van a békére! Az Assisi találkozó az ima erejét hangsúlyozta a béke építésében. Az őszinte ima átalakítja a szíveket, megnyit bennünket a párbeszédre, a megértésre és a kiengesztelődésre, és ledönti az erőszak, a gyűlölet és a bosszú emelte falakat. Visszatérve saját vallási közösségeitekbe legyetek 'Assisi szellemének' tanúi, a béke hírnökei, amely Isten kegyes ajándéka, és világunk számára az élő remény jele." Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztői személyesen is köszöntötték a Szentatyát, s ennek során a magyar hívek nevében az 1956-os forradalom eseményeit és főszereplőit bemutató fotóalbumot ajándékoztak a Szentatyának egy levél kíséretében. A levél szövege itt olvasható.

Vita a misék nyelvéről		2006.11.07. 16:10
Vita a misék nyelvéről Most viszont nem közvetlen állami beavatkozás miatt bontakozott ki vita, hanem arról térnek el a vélemények, milyen nyelven misézzenek a francia papok. A pápa ugyanis a francia püspöki kar tudomása szerint arra készül, hogy kiterjessze a papok jogosultságát a latin nyelvű misézésre. Ez a döntés (motu proprio) amúgy nemcsak Franciaországra, hanem természetesen az egész katolikus egyházra vonatkozna. Magyarországon ebből nem lesz vita A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciától az Index úgy értesült, hogy itthon nem okoz problémát az, hogy a papok milyen nyelven misézzenek. A magyar katolikusok nem megosztottak ebben a kérdésben, és a konferencia tudomása szerint sem döntött még a pápa az ügyben, vagyis a motu proprio még nem született meg a latin misézésről. A motu propriónak nevezett "személyes pápai döntés" konzultáció nélkül is megtörténhet, ám a francia püspöki konferencia elnöke, Jean-Pierre Ricard, Bordeaux érseke október 26-án felkereste XVI. Benedeket, és többek között a misézés nyelvéről is tárgyalt az egyházfővel. Még nincs pápai döntés Ricard ezután úgy nyilatkozott, hogy még semmi sem végleges, a motu propriót még nem írta alá a pápa, bár erről már érkeztek korábban jelentések. A tervezetre Ricard szerint további egyeztetések várnak, és ezekben a tárgyalásokban a francia püspöki kar is részt vehet. Így a franciák panaszai és kérései is meghallgatásra találnak - hangsúlyozta a bordeaux-i érsek. Megfigyelők szerint mindez azt jelenti, hogy a pápa egyelőre nem változtat a II. Vatikáni Zsinat (1962-65) által meghatározott kereteken, és továbbra is a helyi nyelvek, illetve az anyanyelv szerepét hangsúlyozza a katolikus egyház. A latin nyelv, illetve az anyanyelv használatáról egyébként a konzervatív, tradicionalista egyházfelfogás és a modern irányzatok képviselői vitatkoznak a párizsi lap szerint. A franciák maguk is megosztottak Az Indexnek nyilatkozó egyik szakértő szerint egyébként nem is csupán a pápa és a francia egyház között van vita ebben az ügyben, hanem a franciák között is megoszlanak a nézetek a latin nyelvű misézésről. A Le Monde által idézett Ricard érsek szerint a II. Vatikáni Zsinat meghatározta, hogy mi tartozik a hivatalos, "rendes" liturgiába, mi felel meg a Római Rítusnak. Ha valaki latin nyelven misézik azóta, az inkább rendkívülinek számít, amit az adott egyházkerület püspökének kell engedélyeznie. A francia főpapok szerint, ha az egyes papok jogait kiterjesztik, és akár latinul is misézhetnének, akkor az komoly zavarokat okozhat a hívekben. Ricard ugyanakkor utalt az egyházon belüli eltérő megközelítésekre is, így például az integristákra, akiknek a nézetei a francia papság egyes köreiben népszerűek. A vatikáni zsinat konstitúciója A hatvanas években a II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum Concilium kezdetű konstitúciója a szent liturgiáról is döntött. Ebben szabályozzák a latin nyelv és az anyanyelv használatát is, kimondva, hogy az utóbbinak "nagyobb teret kell biztosítani". A konstitúció szerint "a latin nyelv használatát, a részleges jog érvényben maradása mellett a latin szertartásokban meg kell tartani". Ám a dokumentum így folytatódik: "Mivel azonban mind a szentmisében, mind a szentségek kiszolgáltatásában, mind a liturgia más területein gyakran nagyon hasznos lehet a nép számára anyanyelvének használata, nagyobb teret kell számára biztosítani. Ez elsősorban az olvasmányokra és a felszólításokra, bizonyos könyörgésekre és énekekre érvényes". Megfelelő helyet lehet adni az anyanyelvnek A konstitúció egy másik pontja kimondja: "A néppel együtt végzett szentmisékben megfelelő helyet lehet adni az anyanyelvnek, elsősorban az olvasmányokban és az 'egyetemes könyörgésekben', és a helyi viszonyoknak megfelelően, mindazokban a részekben, melyek a népre tartoznak". "De gondoskodni kell róla, hogy a hívek a szentmise ordináriumának azon részeit, amelyek rájuk tartoznak, tudják együtt mondani vagy énekelni latinul is" - szól a vatikáni zsinat határozata. A konstitúció szerint "a Római Rituálé új kiadása alapján a területileg illetékes egyházi hatóság (...) mielőbb készítse el az egyes területek igényeihez alkalmazott és honi nyelven megalkotott saját rituálékat. Az Apostoli Szentszék jóváhagyása után a szóban forgó területeken ezeket kell használni".

A magyar helyzetről tárgyalt Sólyom a pápával	Magyar Nemzet	2006.11.06. 17:44
A magyar belpolitikáról és a határon túli magyarokról is tárgyalt Sólyom László XVI. Benedek pápával. A köztársasági elnököt szokatlanul hosszú audencián meghallgató katolikus egyházfő Sólyom szerint különleges tájékozottságról tett tanúbizonyságot. Sólyom látogatása alatt szóba hozta a csángók ügyét is. Magánkihallgatáson fogadta Sólyom László köztársasági elnököt XVI. Benedek pápa. A köztársasági elnök bemutatkozó látogatásra érkezett Rómába. Raffaelo festménye alatt fogott kezet egymással XVI. Benedek és Sólyom László. A pápa dolgozószobája ajtajában fogadta hazánk köztársasági elnökét, majd a szentatya íróasztalánál foglaltak helyet és németül beszéltek egymással négyszemközt. A megbeszélésre a protokoll szerint maximum 20 perc volt fenntartva, de a találkozó rendkívüli módon majdnem fél óráig tartott, az államfő háromnegyed 12-kor jött ki a pápai dolgozószobából. – Vatikáni szokás, hogy a pápával való beszélgetésről senki nem nyilatkozik. Annyit mondhatok, hogy nagyon nagy benyomást gyakorolt rám a XVI. Benedek személyisége és különleges tájékozottsága közép-európai, akár magyar ügyekben is. Tehát mind a magyar belpolitikáról, mind a határon túli magyarokról, mind európai ügyekről rendkívül jó hangulatú és gyümölcsöző beszélgetést tudtunk folytatni – így a köztásasági elnök. Sólyom László annyit elárult, hogy a pápával 1956 jelentőségéről is beszéltek és XVI. Benedek akkori személyes élményeit is felidézte. Igazi magyar püspököket Szlovákiába, magyar misézést a csángóknak – szorgalmazta Sólyom A köztársasági elnök egyébként egy XVIII. századi könyvritkaságot vitt ajándékba a pápának, XVI. Benedek pedig három pápai érmét adott át. Ezt követően, a Tarcisio Bertone bíborossal tartott tárgyaláson a köztársasági elnök megnyugtatta a szentszéki államtitkárt arról, hogy a magyar–vatikáni megállapodásban nem lesz változás. Az egyházi intézmények állami támogatására vonatkozó problémákra a vegyesbizottság összehívása adhat megoldást az apró, de pénzügyileg fontos kérdések tisztázására. Szó volt a határon túli magyarok anyanyelvű lelki gondozásáról, arról, hogy Szlovákiában legyen igazi magyar püspök és a csángók magyarul misézhessenek – fogalmazott az államfő, aki jogi megoldást vetett fel. Az egyházmegyéket nemcsak területi alapon, személyi elv szerint is meg lehet szervezni. A tábori püspökök vagy a bevándorlók mellé rendelt püspökök példájára a szórvány magyarság is kapjon saját anyanyelvi püspököt. Sólyom László hozzátette: javaslata érdeklődést váltott ki a szentszéki államtitkárságon. Belpolitikia helyzetünk és az erkölcsi elv Bertone bíborossal téma volt a magyar belpolitikai helyzet is. Egyetértettünk abban, hogy az erkölcsi elveknek a fontosságát mindig hangsúlyozni kell – mondta Sólyom László, aki délután a Szent Péter-bazilika altemplomában a magyar kápolnát és II. János Pál sírját keresi fel, este pedig a Szuverén Máltai Lovagrend nagymestere ad díszvacsorát a magyar elnök tiszteletére.

Jézus új értelmet adott a halálnak	Magyar Kurír	2006.11.06. 17:42
Benedek pápa a halál értelméről beszélt a Szent Péter térre egybegyűlteknek a szokásos vasárnap déli Mária-imádság alkalmával. – Az Úrangyala után a Közel-Kelet békéjéért kérte a hívek imádságát. A pápa halottak napja kapcsán a halál valóságáról elmélkedett beszéde elején. Kiemelte: a halált „az úgynevezett jóléti társadalom gyakran el akarja távolítani az emberek tudatából, akiket teljességgel a mindennapi élet aggodalmai foglalnak le. A meghalás azonban valójában az élet része, és nem pusztán a végén, hanem szemmel láthatóan minden pillanatában. Minden figyelemelterelés ellenére egy szeretett személy elvesztése újra fölfedezteti az emberrel a 'problémát', olyan valóságként érzékeltetve a halált, amely gyökeresen ellenséges és ellentétes természetes hivatásunkkal az életre és a boldogságra.” „Jézus azonban forradalmasította a halál értelmét. Tette ezt tanításával, de mindenekelőtt azzal, hogy maga is szembenézett a halálal. 'Halálával megtörte a halált', ismétli a liturgia a húsvéti időszakban” – fogalmazott a Szentatya, majd kifejtette: az Isten Fia így kívánta megosztani velünk legmélyéig emberi természetünket, hogy újra feltárja a remény előtt. Végsősoron „ő azért született meg, hogy meghalhasson, s így megszabadíthasson minket a halál szolgaságából.” A pápa ezután rámutatott: Krisztus halálától kezdve „a halál már nem ugyanaz: megfosztatott 'mérgétől'. Isten szeretete, amely Jézusban működik, új értelmet adott ugyanis az ember egész létének, és így átformálta halálát is. Ha Krisztusban az emberi élet 'átvonulás ebből az Atya világába' (Jn 13,1), a halál órája az a pillanat, amikor ez konkrét és végleges módon végbemegy. Aki arra törekszik, hogy Hozzá hasonlóan éljen, megszabadul a haláltól való félelemtől, amely már nem egy ellenség gúnyos vigyorát mutatja, hanem, ahogy Szent Ferenc írja Naphimnuszában, a 'nővér' barátságos arcát, amely által ugyanúgy dicsőítheti az Urat: 'Áldjon, Uram, nővérünk, a testi halál'.” A test halálától ezért „nincs, miért félni, emlékeztet a hit, mert egy álom, amelyből egy nap felébredünk. Az igazi haláltól viszont félni kell, a lélek halálától, amelyet a Jelenések könyve a 'második halálnak' nevez (vö. Jel 20,14–15; 21,8). Aki ugyanis halálos bűnben hal meg, megbánás nélkül, bezárkózva Isten szeretetének gőgös elutasításába, az önmagát zárja ki az élet országából.” Végezetül a Szentatya azért a kegyelemért imádkozott, hogy „derűsen felkészülhessünk arra, hogy elinduljunk ebből a világból”, amikor az Úr eljön elszólítani minket, „annak reményében, hogy örökre vele lakhatunk, a szentek és elhunyt szeretteink társaságában”. A pápa a Mária-imádság elimádkozása után mindenekelőtt a Közel-Kelet békéjéért emelte fel szavát: „Élénk aggodalommal követem a híreket a Gáza-övezet helyzetének súlyos megromlásáról, és ki szeretném fejezni közelségemet a polgári lakossághoz, akik az erőszakos cselekmények következményeitől szenvednek. Kérlek benneteket, csatlakozzatok imádságomhoz, hogy a mindenható és irgalmas Isten világosítsa meg az izraeli és a palesztin hatóságokat, s azon népek vezetőit, akik különös felelősséggel bírnak a régióban, hogy lépjenek föl tevékenyen azért, hogy vége legyen a vérontásnak, sokszorozzák meg a humanitárius segélynyújtási kezdeményezéseiket, és mozdítsák elő a közvetlen, komoly és konkrét béketárgyalások újrafelvételét.

Pápai szentmise az elhunyt püspökökért és bíborosokért	Magyar Kurír	2006.11.06. 17:40
Benedek pápa szombat délelőtt szentmisével emlékezett meg az eltelt év során elhunyt bíborosokról és püspökökről a Szent Péter-bazilikában. A katedra-oltárnál bemutatott szentmisén a KNA hírügynökség jelentése szerint részt vettek a Római Kúria és a diplomáciai testület tagjai is. A Szentatya külön kiemelte a 2001-ben bíborossá kreált Leo Scheffczyk teológiaprofesszor, a holland Johannes Willebrand kúriai bíboros, valamint további hat bíboros alakját. A pápa méltatta az elhunyt főpásztoroknak a keresztény hit és közösségeik szolgálatában végzett munkáját, s hangsúlyozta a holtak föltámadásáról vallott keresztény meggyőződést.

XVI. Benedek pápa látogatása a Pápai Gergely Egyetemen	Magyar Kurír	2006.11.06. 17:38
XVI. Benedek pápa november 3-án délelőtt ellátogatott a Pápai Gergely Egyetemre, ahol nagy várakozással fogadták. A kápolnában tett rövid adoráció után az egyetem rektora, majd pedig a hallgatók képviselője köszöntötte a Szentatyát. Nagy taps tört ki a pápa beszédének az elején, mert elsőként azokhoz szólt, azokat üdvözölte, „akiké az egyetem”: a hallgatókhoz. Beszédében az egyetemhez fűződő személyes élményeit is felidézte, utalt arra, hogy a II. Vatikáni Zsinat alatt mint szakértő részt vett doktori tézis védésén, és emlékezetes maradt számára az az év is, amikor meghívott előadóként itt tanított. A Szentatya beszédében utalt az egyetem alapítására is. Az akkor alakult nemzeti kollégiumok között név szerint megemlítette a Collegium Hungaricumot. A résztvevő növendékek között most is számos magyar volt, a Collegium Germanicum et Hungaricumból, a Pápai Magyar Intézetből és a Pápai Diplomáciai Akadémiáról. A látogatás végén a személyes üdvözlések során P. Szentmártoni Mihály SJ, a Spirituális Intézet vezetője pedig személyesen is köszönthette a Szentatyát, aki látogatásával megerősítette küldetésében a jezsuita rendet, amelynek első és legfontosabb intézménye ez az egyetem.

A szentek barátaink és példaképeink – pápai szentmise mindenszentek ünnepén	Magyar Kurír	2006.11.06. 17:28
A Szentatya mindenszentek napján délelőtt ünnepi szentmisét mutatott be a zsúfolásig telt Szent Péter-bazilikában. Beszédében arra buzdította a hívőket úgy tekintsenek a szentekre, mint barátaikra, és mint követendő példákra. A szentek nem csupán azon kiválasztottaknak a csoportja, – fogalmazott XVI. Benedek pápa – akiket hivatalosan is szentté avattak. Sok ismeretlen, névtelen személy is a szentek körébe tartozik, akik hittel és szeretettel megpróbálták teljesíteni Isten akaratát. Jóllehet az egyháznak dacos, sőt rebellis gyermekei is vannak, valódi arcát mégis a szentek adják, őket tekintjük példaképünknek. Minden keresztény meghívatott az életszentségre, amelyet nem pusztán rendkívüli tettekkel lehet elérni. Egyetlen igazán fontos feltétele van a szentté válásnak: Jézus Krisztusra kell hallgatnunk, Őt kell követnünk, akkor is amikor súlyos gondjaink vannak, akkor is amikor ez nehéz feladat. A tragédiák és a boldogtalanság oka mindig az, hogy az ember eltávolodott Istentől – figyelmeztetett a pápa.

Az Örök Életbe vetett reményünk ad értelmet a hétköznapoknak	Magyar Kurír	2006.11.06. 17:26
A mai Úrangyala ima alkalmából elmondott beszédében a Szentatya arra kért mindenkit, imádkozzon azokért is, akikre senki nem gondol, és azokért, akik különösen rászorulnak Isten irgalmára. Az Úrangyala-imádság alkalmából mondott beszédében a pápa kiemelte: az ember természettől fogva mindig többre, nagyobbra vágyakozik, olyan dolgokat szeretne megvalósítani, amelyekkel saját magán, saját korlátain is túl tud lépni. Az igazságosság, az igazság és a boldogság utáni vágy kiolthatatlan benne. A megmagyarázhatatlan halál tényével szembenézve reménykedik abban, hogy a másvilágon találkozik szeretteivel, bízik egy olyan törvényben, amely helyreállítja a valódi igazságosságot. Ez ad értelmet a hétköznapi életünknek – fogalmazott a pápa. Ma azonban – sokkal inkább, mint korábban – fennáll az a veszély, hogy az ember egyedül téveszmék hálójába kerül. A keresztények ezért tekintsék példaképüknek a szenteket, akik megmutatják, hogy mi is az emberi lét valódi célja. Az örök élet nem pusztán egy korlátok nélküli létezést jelent, hanem a létezésnek egy másfajta minőségét, amely nem ismeri a szenvedést és a halált – mondta a pápa. Beszéde végén a Szentatya arra kérte a hívőket, imádkozzanak az elhunytakért, különösen azokért, akikre talán senki nem gondol, és azokért, akik különösen rászorulnak Isten irgalmára.

Erdő Péter bíboros az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke	Magyar Kurír	2006.10.07. 14:31
Erdő Péter bíborost választották elnökké az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) találkozóján, Szentpéterváron. Első alkalommal rendezik meg Oroszországban, október 4. és 8. között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (Consilium Conferentiarium Episcopalium Europae) plenáris ülését. A püspöki konferenciák elnökei az Orosz Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Joseph Werth meghívására Szentpéterváron tartják találkozójukat. A 34 európai püspöki konferencia elnökei új elnököt választottak 6-án, pénteken délután a következő ötéves időszakra Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének személyében. A szervezet két új alelnöke Josip Bozanic bíboros, zágrábi érsek és Jean-Pierre Ricard bíboros, Bordeaux-i érsek lett. A mostani plenáris ülés központi témája a 2006-ban fennállása 35. évfordulóját ünneplő CCEE szolgálatának átgondolása. A püspökök a jövő evangelizációs tevékenységek főbb irányvonalairól tárgyalnak. A munkálatok első részében a Moszkvai Ortodox Patriarkátus egy képviselője és Tadeusz Kondrusiewicz moszkvai érsek tart előadást a vallás és az egyház oroszországi helyzetéről. A második rész központi témája a hivatásgondozás lesz. A vizsgálandó témák között szerepel a házasság és család, az egyház Európában, az egyházak és az Európai Unió, valamint az európai egységesülési folyamat viszonya. Ezenkívül Stanislav Hocevar belgrádi érsek ismerteti a nagyszebeni III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés előkészületeit. * * * A püspöki konferenciák egymás közötti kapcsolatainak erősítését főként szomszédos konferenciák esetében az Egyházi Törvénykönyv (CIC) előírja. Ennek az együttműködésnek számos formája alakult ki. A két fő típusa: az egyes konferenciák közti kapcsolatok építése (képviselő küldése a szomszédos konferencia teljes üléseire, bizottságok létrehozása, kiadványok készítése, találkozók), illetve a püspöki konferenciákból álló kontinentális szervezetek. Ilyen szervezetek pl. az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és a Latin-amerikai Püspöki Tanács (CELAM).

Fischer hivatalosan meghívta a pápát Ausztriába	paparatzi	2006.10.07. 11:50
2007 őszén XVI. Benedek pápa az ausztriai Mariazellbe utazik. Heinz Fischer osztrák elnök Vatikánban tett látogatása során átadta meghívását XVI. Benedeknek. Beszédében méltatta a vatikáni-osztrák kapcsolatokat, és kiemelte, hogy azok a bizalmon és a kölcsönös tiszteleten alapulnak. Utalt arra is, hogy a Szentszék és Ausztria számos, Európai Uniót érintő kérdésben egyetért. „Örömmel tölt el, hogy 2006 első felében milyen kedvezően fogadta a Szentszék a soros osztrák EU-elnökséget” – mondta az elnök. Fischer kitért XVI. Benedek szerepére a vallások és kultúrák közötti párbeszéd elősegítésében, és beszámolt arról is, hogy az osztrák karitászok és egyházi közösségek más humanitárius szervezetekkel együttműködve nagyon jelentős munkát végeznek. „Ön nagyon jól ismeri a hazámat, és Ausztria ezért is különösen nagy örömmel veszi, hogy kilátásba helyezte látogatását a hagyományokban oly gazdag mariazelli zarándokhelyre.” Az ausztriai utazást 2007 szeptemberére tervezik, Mariazell fennállásának 850. évfordulójára. A látogatás végén a szövetségi elnök így búcsúzott: „Viszontlátásra Ausztriában!”

Általános kihallgatás október 4-én	Magyar Kurír	2006.10.07. 11:46
Esztergomi és székesfehérvári diákok is részt vettek a Szent Ferenc-napi általános pápai kihallgatáson. XVI. Benedek pápa a szerdai általános kihallgatást megelőzően, 10 órakor megáldotta Szent Genovéva Torres Morales, az ún. Angyali Nővérek, vagyis a Jézus Szent Szívéről nevezett kongregáció alapítónőjének márványszobrát. A fehér márványból készült szobor, amely Alessandro Romano olasz művész alkotása, a bazilika egyik külső falfülkéjében került elhelyezésre. A kihallgatáson mintegy 50 ezer zarándok vett részt a világ minden tájáról, köztük több magyar diákcsoporttal, akiket magyarul köszöntött a Szentatya: „Szeretettel köszöntöm a magyar híveket, különösen az esztergomi Ferences Gimnázium tanulóit. Assisi Szent Ferenc liturgikus emléknapján, az ő közbenjárását kérve, szívesen adom apostoli áldásomat. Dicsértessék a Jézus Krisztus!” Székesfehérvárról is érkezett egy zarándokcsoport, a Ciszterci Szent István Gimnázium végzős tanulóival. A Szentatya katekézise felolvasása után a hagyománynak megfelelően különféle nyelveken üdvözölte a zarándokcsoportokat, majd arra buzdította őket, hogy Assisi Szent Ferenc példáját kövessék, akinek liturgikus emléknapját ünnepelték. Az ő ragyogó példája ösztönözze a fiatalokat arra, hogy jövőjüket az Evangélium iránti teljes hűségben tervezzék meg. A betegek bátran nézzenek szembe a szenvedéssel, a megfeszített Krisztusban találva fényt és vigaszt maguknak. Az ifjú házasokat pedig vezesse az egyre önfeláldozóbb szerelem felé.

Következő 20 cikk

Előző 20 cikk