A t�ren egybegy�lt mintegy negyvenezer h�v� el�tt hom�li�j�ban XVI. Benedek p�pa az olvasm�nyokb�l kiindulva a t�zben pr�b�lt arany k�p�t felhaszn�lva eml�kezett II. J�nos P�lra. „Az �let neh�zs�geiben mindenek el�tt az ember hit�nek min�s�ge ker�l m�rlegre: szil�rds�ga, tisztas�ga, hogy �sszhangban �ll-e az ember �let�vel.” Majd hozz�tette: II. J�nos P�l p�pa, „akit Isten sokszoros emberi �s szellemi aj�nd�kokkal halmozott el, az apostoli f�radoz�s �s a betegs�g olvaszt�t�gely�n �tmenve egyre ink�bb a hit szil�rd ’k�szikl�j�nak’ bizonyult”. Aki a k�zel�ben lehetett, „szinte k�zzel tapinthatta tiszta �s szil�rd hit�t, amely – ha munkat�rsait leny�g�zte, hossz� p�pas�ga alatt nem mulasztotta el j�t�kony hat�s�t �rasztani az eg�sz egyh�zban, egyre er�sebben, ami �let�nek utols� h�napjaiban �s napjaiban cs�csosodott ki.”

„Meggy�z�d�ses, er�s �s hiteles hit volt ez, amely mentes azokt�l a f�lelmekt�l �s megalkuv�sokt�l, s amely oly sok ember sz�v�re ragadt �t, k�sz�nhet�en sz�mos apostoli zar�ndok�tj�nak is szerte a vil�gban, s k�l�n�sk�ppen annak az utols� ’utaz�snak’, amely hal�lk�zdelme �s hal�la volt.”

Ugyancsak az evang�liumra utalva XVI. Benedek elmondta: „seg�t meg�rten�nk emberi �s vall�si szem�lyis�g�nek egy m�sik von�s�t. Azt mondhatjuk: P�ter ut�dak�nt az apostolok k�z�l egyed�l�ll� m�don ut�nozta J�nost, a ’szeretett tan�tv�nyt’, aki ott maradt a Kereszt t�v�ben M�ri�val a Megv�lt� elhagyatotts�g�nak �s hal�l�nak �r�j�n. ’Amikor J�zus l�tta, hogy ott �ll az anyja �s szeretett tan�tv�nya, �gy sz�lt anyj�hoz: „Asszony, n�zd, a fiad!” Azt�n a tan�tv�nyhoz fordult: „N�zd, az any�d!” Att�l az �r�t�l fogva h�z�ba fogadta a tan�tv�ny.’ (Jn 19,26–27). A haldokl� �r e szavai k�l�n�sen is kedvesek voltak II. J�nos P�l p�pa sz�m�ra. mint az evang�lista apostol, � is h�z�ba k�v�nta fogadni M�ri�t.”

„Ma este gondolatunk megindultan t�r vissza szeretett p�p�nk hal�l�hoz, ugyanakkor azonban sz�v�nk arra kap �szt�nz�st, hogy el�re tekintsen. Lelk�nkben visszhangzanak h�v� szavai, hogy f�lelem n�lk�l haladjunk el�re az evang�liumhoz val� h�s�g �tj�n, hogy Krisztus fegyverhordoz�i �s tan�i legy�nk a III. �vezredben. Esz�nkbe id�z�dnek sz�ntelen buzd�t�sai, hogy nagylelk�en m�k�dj�nk egy�tt egy igazs�gosabb �s szolid�risabb emberis�g megteremt�s�n, legy�nk a b�ke munk�sai �s a rem�ny �p�t�i. Maradjon tekintet�nk mindig Krisztusra f�ggesztve, „aki ugyanaz tegnap, ma �s mind�r�kk�” (Zsid 13,8), aki szil�rd k�zzel vezeti egyh�z�t.”