K�vetkez� 20 cikk

El�z� 20 cikk

R�zsaf�z�rrel a b�k��rt	Magyar Kur�r	2006.10.07. 11:42
A vas�rnapi �rangyala ima alkalm�b�l mondott besz�d�ben a Szentatya arra k�rt mindenkit, k�l�n�sen a csal�dokat, hogy gyakran im�dkozz�k a R�zsaf�z�rt a b�k��rt �s az egyh�z misszi�s tev�kenys�g��rt. Okt�ber, a R�zsaf�z�r �jtatoss�g h�napja, �s ezen bel�l is a j�v� szombat, amikor a Sz�zany�nak, R�zsaf�z�r Kir�lyn�j�nek eml�k�nnep�t �lj�k, j� alkalom arra, hogy ism�t felfedezz�k ez az „egyszer� �s m�ly” im�ds�got, amelynek k�z�ppontj�ban a J�zus Krisztusr�l val� elm�lked�s �ll – mondta a Szentatya A t�bb ezer zar�ndok el�tt mondott besz�d�ben a p�pa sz�lt az okt�ber 22-i Misszi�s Vil�gnapr�l is. Az Egyh�z folytatja J�zus Krisztus misszi�j�t, hiszen minden emberhez el akarja vinni Isten szeretet�t. – fogalmazott a Szentatya, arra k�rve minden kereszt�nyt, hogy legyen a „szeretet misszion�riusa” azon a helyen, ahov� Isten �t �ll�totta. Az im�ds�gb�l mer�ts�nk er�t a vid�m �s tev�keny felebar�ti szeretethez – k�rte a p�pa. A mai napon a Szentatya elb�cs�zott Castel Gandolfo polg�rait�l. Szerd�n visszautazik Vatik�nba, �s a j�v� heti Angelus im�t m�r ott mondja a zar�ndokok jelenl�t�ben.

A Szentatya fogadta a k�ld p�tri�rk�t	paparatzi	2006.10.07. 11:39
XVI. Benedek p�pa szeptember 30-�n, szombaton d�lel�tt 11 �rakor a Castel Gandolf�-i apostoli palot�ban fogadta III. Emmanuel Delly k�ld p�tri�rk�t.

Excommunicatio latae sententiae	Magyar Kur�r	2006.09.26. 19:39
Emanuel Milingo �rsek vas�rnap Washingtonban p�sp�k�kk� szentelt n�gy h�zas f�rfit. A Vatik�n kedden k�zlem�nyben �llap�totta meg: „az �rsek �s a n�gy felszentelt ezzel az �nmag�t�l be�ll� kik�z�s�t�sbe esett”. A k�zlem�ny megeml�kezik arr�l, hogy a Szentsz�k nagy aggodalommal k�s�rte Emanuel Milingo, Lusaka nyugalmazott �rsek�nek tev�kenys�g�t, aki „a h�zas papok �j egyes�let�vel megoszt�st �s bizonytalans�got hintett a h�v�k k�r�ben”. „Az Egyh�z k�l�nb�z� szint� k�pvisel�i pr�b�ltak mindhi�ba kapcsolatba l�pni Milingo �rsekkel, hogy lebesz�lj�k a botr�nkoz�st kiv�lt� cselekedetek folytat�s�r�l, mindenekel�tt azon h�vek tekintet�ben, akik figyelemmel k�s�rt�k a szeg�nyek �s betegek szolg�lat�ban v�gzett lelkip�sztori munk�j�t” – �ll a dokumentumban. „Figyelembe v�ve a P�ter ut�da �ltal a legut�bbi id�kben is az Egyh�z �ltes kor� p�sztora ir�nt mutatott meg�rt�s�t, a Szentsz�k �rk�d� t�relemmel figyelte az esem�nyek kibontakoz�s�t, amelyek sajn�latos m�don Milingo �rseket a szab�lytalans�g �llapot�ba �s az Egyh�zzal val� k�z�ss�gt�l t�rt�n� egyre ny�ltabb elszakad�sba vezett�k, el�sz�r a megk�s�relt h�zass�gk�t�ssel, majd n�gy p�sp�k felszentel�s�vel, szeptember 24-�n, Washingtonban.” „Ezzel a nyilv�nos tettel mind Milingo �rsek, mind a n�gy felszentelt az Egyh�zi T�rv�nyk�nyv 1382. k�nonja �ltal meghat�rozott, �nmag�t�l be�ll� (latae sententiae) kik�z�s�t�sbe esett. Az Egyh�z tov�bb� nem ismeri el, s a j�v�ben sem �ll sz�nd�k�ban elismerni ezeket a szentel�seket, s az ezekb�l ered� valamennyi szentel�st, �s a n�gy �ll�t�lagos p�sp�k k�nonjogi st�tus�t a szentel�st megel�z� �llapotukkal megegyez�nek tekinti.” „Az Apostoli Szentsz�k, a Krisztus ny�j�nak egys�g��rt �s b�k�j��rt �rzett t�r�d�s�ben, b�zott a Milingo �rsekhez k�zel �ll� szem�lyek testv�ri f�radoz�s�ban az�rt, hogy meggondolja mag�t �s visszat�r a p�p�val val� teljes k�z�ss�gre. Sajn�latos m�don a legut�bbi fejlem�nyek elt�vol�tott�k ezeket a rem�nyeket” – z�rul a Vatik�n Sajt�irod�ja �ltal k�zz�tett nyilatkozat. A Milingo �rsek �ltal vas�rnap felszentelt p�sp�k�k a „Married Priests Now” (H�zas papokat most!) kezdem�nyez�s k�vet�i, akik a papi c�lib�tus elt�rl�s��rt k�zdenek.

J�v�nk nagyr�szt a kereszt�nyek �s a muszlimok k�z�tti p�rbesz�dt�l f�gg	Magyar Kur�r	2006.09.26. 19:37
A vall�sok k�zti p�rbesz�dre �s az er�szak ellen sz�l�tott fel XVI. Benedek p�pa h�tf�n Castel Gandolf�ban, ahol muszlim diplomat�kkal �s vall�si vezet�kkel tal�lkozott. Mint a Szentatya a kereszt�nyek �s muszlimok k�z�tti p�rbesz�dr�l fogalmazott: „nagyr�szt ett�l f�gg a j�v�nk.” A vall�sok �s kult�r�k k�z�tti p�rbesz�d „sz�ks�ges ahhoz, hogy egy�tt a b�ke �s a testv�ris�g vil�g�t tudjuk fel�p�teni” – mondta a p�pa. Benedek p�pa mintegy 40 diplomata �s vall�si k�pvisel� el�tt �gy fogalmazott: a vall�si k�z�ss�geknek egy�tt kell az intolerancia minden form�ja ellen teni, �s az er�szakkal szembefordulni. Besz�de elej�n a p�pa kifejezte valamennyi muszlim h�v� ir�nti nagyrabecs�l�s�t �s tisztelet�t. Eml�keztette a vall�si tekint�lyeket �s a politikai vezet�ket arra: az a feladatuk, hogy a k�l�nb�z� vall�s� h�v�ket a b�k�s egy�tt�l�s �tj�n vezess�k. A Szentatya hangs�lyozta: p�pas�ga els� napj�t�l kezdve az a v�gya, hogy tov�bb er�s�tse „a bar�ts�g h�djait valamennyi vall�s h�veivel”. K�l�n�sen �rvendetesnek nevezte a p�pa a muszlimok �s kereszt�nyek k�z�tti er�s�d� p�rbesz�det, amely nem fokozhat� le egy pillanatnyi d�nt�ss�, ellenkez�leg: „l�tfontoss�g� sz�ks�glet, nagyr�szt ett�l f�gg a j�v�nk.” A hasonl�s�gokat elismerni, a k�l�nbs�geket tiszteletben tartani A vall�sok �s a kult�r�k k�z�tti p�rbesz�det rendk�v�l sz�ks�gesnek tartja a p�pa a relativizmus vil�g�ban. Ezt a dial�gust egy egyre alaposabb k�lcs�n�s megismer�sre kell alapozni, „amely �r�mmel ismeri el a k�z�s vall�si �rt�keket, �s a k�l�nbs�geket tudom�sul veszi �s tiszteletben tartja”. Kereszt�nyek �s muszlimok sz�m�ra l�tfontoss�g�, hogy egy�tt n�zzenek szembe az emberis�g kih�v�saival. Ez mindenekel�tt az emberi m�lt�s�g, valamint az ebb�l ad�d� jogok v�delm�re vonatkozik. A k�r�lbel�l f�l�r�s tal�lkoz�t �l�ben k�zvet�tette a vatik�ni telev�zi�, az ad�st az arab orsz�gok t�v��llom�sai is �tvett�k. A megbesz�l�sen r�sztvettek 21 orsz�g nagyk�vetei �s diplomat�i, valamint az Arab Liga egy k�pvisel�je. Vatik�ni r�szr�l jelen volt Tarcisio Bertone b�boros �llamtitk�r, Leonardo Sandri �rsek, helyettes �llamtitk�r, illetve Paul Poupard b�boros, a Vall�sok K�zti P�rbesz�d P�pai Tan�cs�nak eln�ke.

Gy�zelem a gy�l�let felett	Magyar Kur�r	2006.09.26. 19:30
XVI. Benedek p�pa a mai �rangyala im�ds�g alkalm�b�l mondott besz�d�ben Leonella Sgrobatit, a Mogadisuban meggyilkolt olasz ap�c�t m�ltatta. A 65 �ves ap�ca hal�la el�tt megbocs�tott gyilkosainak. Ezzel tan�s�got tett az igazi kereszt�ny hitr�l – mondta a p�pa, hozz�t�ve, hogy ez a „b�k�s ellen�ll�s" a szeretet gy�zelm�t mutatja a gy�l�let �s a gonoszs�g felett. A Szentatya megeml�kezett mindazokr�l a kereszt�nyekr�l, akik �let�ket m�sok szolg�lat�ban �lik le, s mindezt csendben, hivalkod�s n�lk�l teszik. Ily m�don v�lnak a b�ke �p�t�iv�, �s ebben rejlik a kereszt�nys�g val�di logik�ja. Leonella Sgrobati �veken kereszt�l dolgozott a szeg�nyek�rt �s a h�tr�nyos helyzet� emberek�rt Szom�li�ban. Egy h�ttel ezel�tt val�sz�n�leg iszl�m extremist�k �lt�k meg egy k�rh�zban.

Misszi�s orsz�gokb�l �rkezett p�sp�k�ket fogadott a p�pa	Magyar Kur�r	2006.09.26. 19:28
A Szentatya szombaton d�lel�tt kihallgat�son fogadta Castel Gandolf�ban azt a vil�g 4 f�ldr�sz�r�l �s 44 orsz�g�b�l �rkezett 98 p�sp�k�t, akik az Evangeliz�l�si Kongreg�ci� tov�bbk�pz� tanfolyam�n vesznek r�szt. A kihallgat�sra Ivan Dias b�boros, a kongreg�ci� nemr�g kinevezett indiai prefektusa k�s�rte el a f�p�sztorokat, �s bemutatta �ket a Szentaty�nak. Dias b�boros elmondta, hogy az ut�bbi h�rom �vben szentelt p�sp�k�kr�l van, akik a k�thetes r�mai tov�bbk�pz�s sor�n kiv�l� el�ad�k vezet�s�vel egy�tt im�dkoznak �s elm�lkednek a p�sp�ki szolg�latr�l. XVI. Benedek p�pa nagy szeretettel fordult vend�geihez, p�sp�ktestv�reihez �s rajtuk kereszt�l k�sz�nt�tte fiatal �s buzg� egyh�zi k�z�ss�geiket, amelyekben az evangeliz�ci� �g�retes fejl�d�st mutat, annak ellen�re, hogy olykor a k�r�lm�nyek nem kedveznek a hithirdet�snek. A p�pa arra k�rte a p�sp�k�ket, hogy az evang�liumi �zenet felel�seik�nt �rezz�k �t a kult�ra evangeliz�l�s�nak fontoss�g�t �s nyitott �s �szinte p�rbesz�ddel f�radozzanak egy k�z�sen l�trehozott testv�ribb �s szolid�risabb emberis�g �rdek�ben. Eml�kezn�nk kell arra a sok papra, szerzetesre, szerzetesn�re �s laikus h�v�re, akik az elm�lt sz�zadokban �s napjainkban is a misszi�s ter�leteken v�r�k ont�s�val pecs�telt�k meg h�s�g�ket Krisztus �s az egyh�z ir�nt – mondta a Szentatya megeml�kezve Leonella Sgorbati olasz szerzetesn�r�l, a Consolata Misszi�s n�v�rek rendj�nek tagj�r�l is, akit n�h�ny nappal ezel�tt gyilkoltak meg Szom�li�ban. Az egyh�z t�rt�net�t mindenkor ez a v�rtan�s�g tette gazdagg� �s a szenved�s �s szorongattat�s k�zepette is elevenen tartotta a kereszt�ny hit dics�s�ges felvir�gz�s�nak bizalm�t. Tertulli�nusz szavai szerint: a m�rt�rok v�re az �j kereszt�nyek magva. Isten ny�j�nak p�sztorai kapt�k azt a k�ldet�st, hogy tov�bb adj�k a krisztusi hitet, amely�rt annyian az �let�ket adt�k. E feladat teljes�t�s�nek l�nyeges felt�tele, hogy Szent P�l Tituszhoz �rt levele szavai szerint �k maguk j�rjanak el� j� p�ld�val mindenben �s a tan�t�sban legyenek kifog�stalanok �s komolyak. Isten Szolg�ja, VI. P�l p�pa ezt �gy fogalmazta meg, hogy a mai vil�g sz�vesebben hallgatja meg a tan�kat, mint a mestereket �s ha meghallgatja a mestereket az�rt teszi, mert tan�k is. A Szentatya ezut�n a misszi�s ter�letek p�sp�keihez a k�vetkez� buzd�t�st int�zte: adjanak els�bbs�get a szolg�latban az im�nak �s az �letszents�gnek, t�r�djenek a szeminarist�k alapos felk�sz�t�s�vel �s a papok, valamint a hitoktat�k �lland� tov�bb k�pz�s�vel, t�rekedjenek a hit egys�g�re a kultur�lis form�k k�l�nb�z�s�g�ben �s a J� P�sztor p�ld�j�t k�vetve maradjanak egys�gben a gondjaikra b�zott h�vekkel. Mint Isten n�p�nek �rszemei, b�tran �s biztosan akad�lyozz�k meg a megosztotts�got, f�k�nt amikor azokat etnikai �s szoci�lis-kultur�lis okok v�ltj�k ki. A Szentatya v�g�l �r�mmel eml�tette, hogy a misszi�s orsz�gok egyh�zaiban a papi �s szerzetesi hivat�sok val�s�gos felvir�gz�s�nak lehet�nk tan�i. A p�sp�k�k gondosan v�lassz�k ki a szemin�riumok tan�rait �s el�lj�r�it, hogy els�sorban p�ldak�pek legyenek a leend� papok sz�m�ra. J�l tudj�k, hogy a szemin�rium az egyh�zmegye sz�ve �s ez�rt a p�sp�knek szem�lyesen kell t�r�dnie a szemin�rium �let�vel. XVI. Benedek p�pa v�g�l a misszi�s orsz�gok p�sp�keit M�ria, az Evangeliz�l�s Csillaga oltalm�ba aj�nlotta Pietrelcinai Szent Pio k�zbenj�r�s�val, akinek most esed�kes liturgikus eml�knapja.

A p�pa az iszl�m ir�nti tiszteletet hangs�lyozta	Magyar Kur�r	2006.09.26. 19:26
XVI. Benedek p�pa m�ly tisztelet�t fejezte ki az iszl�m ir�nt. A Szent P�ter t�ren tartott �ltal�nos kihallgat�s alkalm�val a Szentatya �jb�l sajn�lat�t fejezte ki, hogy regensburgi besz�de f�lre�rt�seket v�ltott ki. A p�pa �jb�l vil�goss� tette, mennyire fontosnak tartja a tiszteletet az ir�nt, ami m�s vall�soknak szent. Bajororsz�gi �tja �s besz�dei �ltal – fogalmazott a Szentatya – p�rbesz�det kezdem�nyezett a kereszt�nyek �s a modern vil�g, valamint minden vall�s k�z�tt. A kihallgat�son, amely iszl�m sz�ls�s�ges csoportok fenyeget�sei miatt meger�s�tett biztons�gi int�zked�sek mellett zajlott le, Benedek p�pa hangs�lyozta: semmi esetre sem vallja mag��nak az iszl�mot kritiz�l� k�z�pkori id�zet n�zeteit. Azokat a szavakat sokkal ink�bb a hit �s az �rtelem k�z�tti viszonyr�l sz�l� el�ad�s�nak bevezet�s��l haszn�lta.

Benedek p�pa �zenete a magyarokhoz	Magyar Kur�r	2006.09.26. 19:25
Szerdai �ltal�nos kihallgat�sa sor�n a Szentatya magyarul �dv�z�lte a budapesti �s a felvid�ki Nagym�cs�dr�l �rkezett zar�ndokokat, �s sz�lt a Magyarorsz�gon az elm�lt napokban kialakult helyzetr�l is. Szeretettel k�sz�nt�m a magyar zar�ndokokat, els�sorban azokat, akik Budapestr�l �s Nagym�cs�dr�l �rkeztek. Isten hozott Benneteket! Agg�dva figyelem a magyarorsz�gi h�reket. K�rem a J�istent, hogy mindegyik f�l b�k�s eszk�z�kkel igazs�gos megold�st tal�ljon. Boldog Salkah�zi S�ra k�zbenj�r�s�t k�rve sz�vb�l adom R�tok apostoli �ld�somat. Dics�rtess�k a J�zus Krisztus!

A p�pa visszat�rt Olaszorsz�gba	Magyar Kur�r	2006.09.15. 13:26
Hatnapos bajororsz�gi l�togat�sa ut�n cs�t�rt�k�n Benedek p�pa visszat�rt R�m�ba. 12.55-kor l�pett a Lufthansa-g�p fed�lzet�re a m�ncheni Franz-Joseph Strauss rep�l�t�ren. A rep�l�g�p 13.09-kor emelkedett a leveg�be. A p�p�t ragyog� naps�t�sben b�cs�ztatta a rep�l�t�ren Edmund Stoiber bajor minisztereln�k �s feles�ge, a bajor korm�ny tagjai, sz�mos p�sp�k �s b�boros, valamint a N�metorsz�gi Zsid�k K�zponti Tan�cs�nak eln�kasszonya, Charlotte Knobloch. R�vid b�cs�besz�d�ben a p�pa hangs�lyozta: a szil�rd vall�soss�g �s lelkesed�s benyom�saival t�r haza. Ma is sokan t�rekszenek arra Bajororsz�gban, hogy hit�ket meg�rizz�k a szekulariz�lt vil�gban. „Intenz�v napok voltak, �s sz�mos m�ltbeli �lm�nyt, amelyek �letemet meghat�rozt�k, most �jra �t�lhettem” – fogalmazott a p�pa. A Szentatya h�rom egyh�zmegy�ben j�rt, hat helysz�nen, h�rom szabadt�ri szentmis�t pontifik�lt, �sszesen t�bb mint 550 000 ember r�szv�tel�vel. 15 alkalommal mondott besz�det vagy hom�li�t. Szombat �ta M�nchen, Alt�tting, Regensburg �s Freising �rint�s�vel mintegy 2000 kilom�tert tett meg. Tal�lkozott t�bbek k�z�tt Horst K�hler n�met �llamf�vel, Angela Merkel kancell�rral, valamint Edmund Stoiber bajor minisztereln�kkel. A Lufthansa-Airbus 321, a p�pa rep�l�g�pe, 14.37-kor landolt a Ciampino rep�l�t�ren. Innen a p�pa Castel Gandolf�ba t�rt vissza.

A Szentatya �s Freising	Magyar Kur�r	2006.09.14. 15:22
A p�pa a freisingi szemin�riumban v�gezte tanulm�nyait, �s itt szentelt�k papp�. A M�nchent�l 35 km-re �szakra fekv� v�ros 739-�ta p�sp�ki sz�khely, amelyet Szent Korbini�nusz alap�tott. A freisingi p�sp�k�k az id�k sor�n mindig lelki �s kultur�lis k�zpontot igyekeztek kialak�tani rezidenci�jukon. A freisingi egyh�zmegyei m�zeum egyike a vil�g legnagyobb egyh�zi gy�jtem�nyeinek. A rom�n st�lus� d�m olt�rk�p�t Rubens festette, a templombels�t az Asam-testv�rek barokk st�lus� fres�i d�sz�tik. Freising szerepe 1158-t�l, M�nchen megalap�t�s�t�l fokozatosa h�tt�rbe szorult, de annak ellen�re, hogy a bajor �llammal val� konkord�tum (1817) �s az egyh�zmegyei reform ut�n 1821-ben M�nchenbe helyezt�k �t a p�sp�ki sz�ket, a Bajor P�sp�ki Konferencia a mai napig Freisingben tartja �l�seit. Joseph Ratzinger �s testv�re Georg a freisingi szemin�riumban v�gezte tanulm�nyait, az itteni d�mban szentelt�k �ket papp� 1951. j�nius 29-�n. Joseph Ratzinget 1952-t�l 54-ig docens volt az �rseki Szemin�riumban, 1957-t�l pedig az akkori Filoz�fiai �s Teol�giai F�iskola professzorak�nt tev�kenykedett. A Szentatya 1977 �s 1982 k�z�tt �llt a M�nchen-Freisingi F�egyh�zmegye �l�n.

A Szentatya �s b�tyja,sz�leik �s n�v�r�k s�rj�hoz is ell�togatott	Magyar Kur�r	2006.09.14. 15:19
A bazilik�b�l XVI. Benedek p�pa b�tyja, Georg Ratzinger regensburgi h�z�ba ment, majd testv�r�vel ell�togattak a ziegetsdorfi temet�be sz�leik �s n�v�r�k s�rj�hoz, ahol a temet� k�poln�j�ban visszavonultan im�dkoztak. A Szentatya a vacsor�t k�vet�en t�rt vissza a regensburgi nagyszemin�riumba.

Harm�nia Regensburgban	Magyar Kur�r	2006.09.14. 15:15
XVI. Benedek p�pa f�k�nt pihen�ssel t�lt�tte bajororsz�gi l�togat�s�nak 5. napj�t. A Szentatya reggel f�l 8-kor szentmis�t mutatott be a regensburgi nagyszemin�riumban, majd a d�lel�tt folyam�n meg�ldotta a v�ros �k�poln�nak (Alte Kapelle) nevezett bazilik�j�nak �j orgon�j�t. A mintegy ezer �ves Alte Kapelle kezdetben a hercegi palota „k�poln�ja” volt. A Miasszonyunknak szentelt templomban �riznek egy M�ria szentk�pet, amelyet a helyi hagyom�ny szerint Szent Luk�cs evang�lista k�sz�tett �s II. Henrik aj�nd�kozott VIII. Benedek p�p�nak. A bazilik�ban a Szentaty�t a templom k�ptalanj�nak d�k�nja, valamint az �k�polna Alap�tv�ny eln�ke k�sz�nt�tte. A p�pa besz�d�ben a szent liturgi�r�l sz�lt, amelyben a szent zene �s a szavak egys�get alkotnak. Az orgon�ra utalva hangs�lyozta, hogy ez a hangszer k�pes visszaadni �s kifejezni az emberi �let minden tapasztalat�t. Ahogy az orgon�t megsz�laltatva egy hozz��rt� k�znek kell folyamatosan a diszharm�ni�t a harm�nia fel� vezetnie, �gy nek�nk is az Egyh�zban k�pess�geinknek �s tehets�g�nknek megfelel�en mindig meg kell tal�lnunk az �sszhangot Isten dics�ret�ben �s a testv�ri szeretetben. A liturgi�n kereszt�l min�l jobban �tadjuk magunkat a Krisztusban val� �talakul�snak, ann�l ink�bb k�pesek lesz�nk a vil�got �tform�lni Krisztus j�s�g�t, k�ny�r�let�t �s m�sok ir�nti szeretet�t sz�tsug�rozva.

�kumenikus esti ima a regensburgi d�mban	Magyar Kur�r	2006.09.13. 20:59
Ortodox �s protest�ns egyh�zi vezet�kkel mondott esti im�t a Szentatya szeptember 12-�n este a regensburgi d�mban. Besz�d�ben h�l�t adott az �kumenikus p�rbesz�d sor�n eddig el�rt eredm�nyek�rt, �s kifejezte rem�ny�t, hogy a kereszt�nyek egys�g��rt folytatott p�rbesz�d tov�bbi eredm�nyekhez vezet. A p�pa az eredm�nyek k�z�tt k�l�n kiemelte a megigazul�s tan�r�l sz�l� k�z�s nyilatkozatot, amelyet 1999-ben �rt al� az Evang�likus �s a Katolikus Egyh�z. Eml�keztetett arra, hogy a megigazul�s tan�val kapcsolatban megfogalmazott k�z�s �ll�spont igen fontos, �s mindezideig nem teljes�tett k�telezetts�get is r� a kereszt�nyekre. A megigazul�s tana, vagyis a b�nbocs�nat k�rd�se nagyon fontos teol�giai t�ma, de a h�vek �let�ben, a gyakorlatban alig van jelen. A Szentatya szavai szerint Istenhez val� viszonyul�sunk helytelen vagy el�gtelen volta oda vezet, hogy a b�nh�z mag�hoz is helytelen�l viszonyulunk. Az, hogy a b�n�s csak Isten seg�ts�g�vel tud megszabadulni b�n�nek terh�t�l, idegen a modern gondolkod�s sz�m�ra. Johannes Friedrich bajor evang�likus p�sp�k besz�d�ben annak a v�lem�ny�nek adott hangot, hogy az �kumenikus p�rbesz�dnek els�sorban a benn�nk �rad�, Isten �ltal bel�nk t�pl�lt szeretetb�l kell fakadnia. A feleknek nem a f�lelemt�l �thatott �nazonoss�g megv�d�s�re kell t�rekedni�k. Hozz�tette: a szeretet nem igazi szeretet, ha nem az egys�gre t�rekszik, �s nem igazi szeretet akkor sem, ha nem ad teret a sokf�les�gnek �s a k�l�nb�z�s�gnek. Johannes Friedrich evang�likus p�sp�k a bajor telev�zi�nak adott nyilatkozat�ban pozit�van �rt�kelte a Szentatya eddig elmondott besz�deit. �gy fogalmazott, hogy a m�ncheni szabadt�ri szentmis�nek egyetlen olyan gondolata sem volt, amellyel ne �rtene egyet. K�l�n kiemelte a p�sp�k az Alt�ttingben elmondott p�pai besz�det, amely – mint mondta – az evang�likusokat seg�ti abban, hogy jobban megismerj�k M�ri�t. „E t�ren az evang�likus egyh�znak m�g van mit p�tolnia” – tette hozz�. Az �kumenikus esti im�n mondott besz�dr�l �gy nyilatkozott az evang�likus p�sp�k: fontos lenne, hogy a k�t egyh�z „lelki, spiritu�lis szempontb�l tov�bbi l�p�seket tegyen el�re”.

A Szentatya hom�li�ja Regensburgban	Magyar Kur�r	2006.09.13. 20:56
N�metorsz�gi �tj�nak m�sodik nagy szabadt�ri mis�j�n a p�pa a hit �s Isten l�nyeg�t elemezte. Mint mondta a hit l�nyege egyszer�en �sszefoglalhat�: Hisz�nk Istenben, aki az emberi �let forr�sa �s egyben c�lja. Aki hisz soha nincs egyed�l – ezzel a mondattal kezdte besz�d�t a Szentatya a regensburgi szabadt�ri szentmis�n. Megk�sz�nte mindazonkak a munk�j�t, akik f�radoztak azon, hogy bajororsz�gi utaz�sa �s ez a regensburgi szentmise l�trej�jj�n. Mindez abb�l a val�di embers�gb�l fakad, amely az�ltal j�hetett l�tre, hogy J�zus Krisztus meg�rintett minket – fogalmazott a p�pa.. A Szentatya besz�d�nek tov�bbi r�sz�ben a Hiszekegy elemz�s�vel azt vil�g�totta meg, hogy tulajdonk�ppen mi a hit. Ha a teol�giai munk�k sokas�g�t n�zz�k, akkor azt l�tjuk, hogy nagyon bonyolult k�rd�sr�l van sz� – mondta. A hit val�ban mag�ba foglalja az eget �s a f�ldet, a m�ltat, jelent �s j�v�t, az �r�kk�val�s�got, ez�rt kimer�thetetlen. K�zponti magva azonban v�gtelen�l egyszer�. Maga J�zus mondta, hogy a hit igazi titk�t az Atya a b�lcsek el�l elrejtette, a kicsinyeknek – vagyis azoknak, akik k�pesek a sz�v�kkel l�tni – kinyilatkoztatta. (v� Mt 11, 25). Az Egyh�z az Apostoli Hitvall�sban foglalja �ssze a hit l�nyeg�t. A Credo l�nyeg�t tekintve mind�ssze h�rom f� r�szb�l �ll, �s nem m�s, mint a kereszts�gi formula kib�v�t�se. A hit l�nyege nagyon egyszer�en �sszefoglalhat�. Hisz�nk Istenben, aki az emberi �let forr�sa �s egyben c�lja. A hit rem�ny, bizonyoss�g affel�l, hogy van j�v�nk �s �let�nk nem a semmibe vezet. A hit szeretet. Az Apostoli Hitvall�s, amelyben az Egyh�z �sszefoglalja hit�nk l�nyeg�t nem egyszer�en mondatok �sszess�ge, nem egyszer�en elm�let, hanem a kereszts�gben gy�keredzik, ahol val�ban megt�rt�nik Isten �s ember tal�lkoz�sa. A kereszts�g azt jelenti, hogy Krisztus testv�r�v� lesz�nk, �s az Atya gyermekeiv� lesz�nk. A Egyh�z nagy csal�dj�ba tartozunk. Isten hozz�nk hajol, nek�nk is el kell indulnunk fel�, �s embert�rsaink fel�. Ebben az �rtelemben is igaz teh�t, hogy aki hisz nincs egyed�l. Istenbe vetett hit�nk �let�nk alapvet� d�nt�se. De �rtelmes dolog hinni a mai vil�gban? – tette fel a k�rd�st a Szentatya. A felvil�gosod�s �ta a tudom�ny – legal�bbis annak egy r�sze – �jra �s �jra arra tesz kis�rletet, hogy megmagyar�zza: a vil�g Isten n�lk�li j�tt l�tre �s n�lk�le l�tezik. Mi kereszt�nyek erre azt mondjuk: Hiszek egy Istenben, a Mindenhat� Aty�ban, Mennynek �s F�ldnek teremt�j�ben, teh�t hissz�k, hogy kezdetben az �r�k Ige, az �rtelem volt �s nem az �rtelmetlen. Nem kell elrejt�zn�nk hit�nkkel, nem kell att�l tartanunk, hogy zs�kutc�ba ker�l�nk. �r�l�nk, hogy ismerhetj�k Istent – mondta a p�pa. A Szentatya ezut�n azt elemezte, hogy milyen is Isten, akiben hisz�nk. Az Apostoli Hitvall�s ezt is megmutatja nek�nk. A Teremt� j�, a Teremt� maga a szeretet. Nem hagyja, hogy s�t�tben tapogat�dzunk. Isten olyan nagy, hogy azt is megengedheti mag�nak, hogy eg�szen kicsiv� v�ljon, hogy emberarcot �lts�n mag�ra. Annyira szeret benn�nket, hogy a kereszthal�lt is v�llalta �rt�nk. Ma sok esetben s�lyos betegs�g – gy�l�let �s fanatizmus – torz�tja el a vall�s �s az �sz arc�t, �s Isten k�p�t is. Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy vil�gosan fogalmazzuk meg, milyen Istenben is hisz�nk val�j�ban? Isten emberi, emberszeret� arc�t valljuk. Csak ez szabad�t meg benn�nket az Istent�l val� f�lelemt�l, att�l az �rz�st�l, amelyb�l a modern ateizmus sz�letett – hangs�lyozta a Szetnatya. A Hiszekegy az utols� �t�let, �s a halottak felt�mad�s�nak k�p�t is el�nk t�rja. Az �t�let f�lelmet is kelthet, de ugyanakkor kifejezi az ember �r�k v�gy�t, hogy egyszer val�ban igazs�got szolg�ltassanak mindazoknak, akik �rtatlanul szenvedtek, �s a f�ldi �letben nem kaptak el�gt�telt. Az utols� �t�let sor�n minden l�tsz�lag �rtelmetlen esem�ny, amely az emberis�g t�rt�nelme sor�n t�rt�nt, �rtelmet kap �s olyan egys�ges eg�ssz� alakul, ahol az igazs�g �s a szeretet uralkodik. A hit nem f�lelmet akar kelteni benn�nk, hanem r� akar �breszteni felel�ss�g�nkre. Nem herd�lhatjuk el �let�nket, nem �lhet�nk vele vissza, nem tarthatjuk meg puszt�n magunk sz�m�ra. Az igazs�gtalans�ggal szemben nem maradhatunk k�z�ny�sek. Fel kell ismern�nk t�rt�nelmi k�ldet�s�nket. Felel�ss�ggel tartozunk �dv�ss�g�nk�rt �s a vil�g �dv�ss�g��rt. Ha pedig a felel�ss�g, a k�teless�g�rzet nyomaszt�v� v�lik, �s f�lelmet �breszt benn�nk, eml�kezz�nk Szent J�nos szavaira: „Ha sz�v�nk v�dol mindent valamivel (legy�nk nyugodtak), Isten f�l�tte �ll sz�v�nknek: � mindent tud”. (1 J�n 3,20) A Szentatya v�g�l eml�keztetett arra, hogy szeptember 12-e Sz�z M�ria neve napja. J� k�v�ns�gait fejezte ki mindazoknak, akiket M�ri�nak h�vnak, utalva r�, hogy �desanyja �s n�v�re is ezt a nevet viselte. M�ria, Isten Anyja, a h�vekt�l a Sz�sz�l�nk nevet kapta, mivel � j�r k�zben �rt�nk Istenn�l. A p�pa arra k�rt mindenkit: fogadjuk be M�ri�t, mint �let�nk vez�rcsillag�t, aki bevezet benn�nket Isten nagy csal�dj�ba. Aki hisz, soha nincs egyed�l! fejezte be hom�li�j�t a Szentatya.

A Szentatya �s Regensburg	Magyar Kur�r	2006.09.13. 20:53
A regensburgi p�sp�ks�g Bajororsz�g legnagyobb egyh�zmegy�je. Az itt t�lt�tt �vek XVI. Benedek sz�m�ra a term�keny teol�giai munka idej�t jelentett�k. Joseph Ratzinger �let�ben 1969-�ta j�tszik fontos szerepet a v�ros, amelynek t�rt�nete eg�szen a R�mai Birodalomig (Castra Regina) visszany�l�. Ratzinger ekkor hagyta el T�bingent, �s vette �t az �jonnan alap�tott regensburgi egyetem dogmatikai tansz�k�t. B�tyja, Georg ekkor m�r �t �ve �lt a v�rosban, a d�m k�ntorak�nt �s vil�gh�r� k�rus�nak vezet�jek�nt. XVI. Benedek j� sz�vvel gondol vissza az egyetemen �s a v�rosban t�lt�tt id�re: „A regensburgi �vek bizonyosan legszebb tapasztalata az az �rz�s volt, hogy egyre vil�gosabban bontakozott ki el�ttem saj�t teol�giai szeml�letem. Kicsi kertes h�zat �p�thettem, ami a n�v�rem �s az �n sz�momra is igazi otthonn� volt, �s ide b�ty�m is mindig sz�vesen bet�rt. �jra otthon voltunk“ – �rja �n�let�r�s�ban. (�letutam – Szent Istv�n T�rsulat, Budapest, 166. o.) 1977 ut�n m�nchen–freisingi �rsekk�nt, majd a Hittani Kongreg�ci� vezet�jek�nt is gyakran visszat�rt a v�rosba, megl�togatta b�tyj�t, szentmis�t mondott a d�mban vagy visszavonult pentlingi h�z�ba. A 14 600 m²-nyi ter�leten fekv� regensburgi p�sp�ks�g bajororsz�g legnagyobb egyh�zmegy�je. A lakoss�g 85%-a katolikus, ez 1,34 milli� egyh�ztagot jelent. Az egyh�zmegye ter�let�n 770 pl�b�nia, illetve lelk�szs�g �s 200 kolostor tal�lhat�. Az egyh�zmegye �l�n 2002 �ta �ll a 77 �ves dogmatikaprofesszor, Gerhard Ludwig M�ller p�sp�k. Az egyh�zmegy�t 739-ben Bonif�c p�sp�k, a „n�metek apostola“ alap�totta, de m�r kor�bban a R�mai Birodalomban m�k�d�tt h�rom szent�let� p�sp�k: Rupert, Emmeram �s Erhard. A kereszt�ny hitet, amelynek legr�gibb tan�ja egy 400-b�l sz�rmaz� s�reml�k r�mai katon�k �s polg�rok hozt�k el az Alpokon t�lra. Szent Wolfgang 972-ben egyezett bele, hogy az akkoriban m�g a regensburgi p�sp�ks�g ter�let�hez tartoz� Pr�ga �n�ll� p�sp�ki sz�khely legyen.

A Szentatya a mai napot Regensburgban t�lti	Magyar Kur�r	2006.09.13. 20:47
XVI. Benedek p�pa sz�l�f�ldj�n tett l�togat�sa sor�n ma Regensburgban mond szabadt�ri szentmis�t. A mise t�z �rakor kezd�d�tt a Regensburg melletti, 300.000 m² ter�letet mag�ban foglal� Islingi-mez�n, ahol m�r kora reggel �ta gy�lekeznek a h�v�k, becsl�sek szerint t�bb mint 250 ezren vannak jelen. Sokan k�z�l�k m�r �jszaka im�dkozva �s �nekelve k�sz�ltek az Eucharisztia �nnepl�s�re. Sok fiatal is �rkezett a t�rre – Bajororsz�gban k�t nap iskolai sz�netet rendeltek el a p�pal�togat�s idej�re. A szentmis�n r�szt vesz Edmund Stoiber bajor minisztereln�k �s korm�ny�nak t�bb tagja is. A Szentatya p�pamobilon �rkezett a helysz�nre, majd a szavaira („Aki hisz soha nincs egyed�l“) kompon�lt himnusz zen�j�re vonult a feh�rbe �s aranyba �lt�z�tt b�borosokkal �s p�sp�k�kkel az olt�rhoz. A regensburgi szabadt�ri mise a bajororsz�gi l�togat�s m�sodik legfontosabb, �s legnagyobb t�meget vonz� esem�nye a vas�rnapi m�ncheni szentmise ut�n. Benedek p�pa szeptember 11-�n, h�tf�n este helikopterrel �rkezett Regernsburgba. Lesz�ll�s ut�n a Szentatya p�pamobillal utazott a belv�rosban l�v� szemin�riumba, ahol az �jszak�t t�lt�tte. H�tf� d�lut�n sz�l�v�ros�ban, Marktl am Inn-ben tett r�vid l�togat�st Benedek p�pa. A l�togat�s kifejezetten a p�pa k�r�se volt, �s az is „programon k�v�l“ t�rt�nt, hogy a Szentatya kisz�llt az aut�b�l, hogy �dv�z�lje az �t k�sz�nt�ket, akik k�z�tt ott voltak a II. J�nos P�l p�pa sz�l�v�ros�b�l, Wadowic�b�l – Marktl am Inn testv�rv�ros�b�l – �rkezett vend�gek is. A v�roska polg�rmestere �gy komment�lta az esem�nyt: „Nagy nap volt ez a mi kis k�z�ss�g�nk �let�ben“. A Szentatya ma d�lut�n �t �rakor a tudom�nyos �let k�pvisel�ivel tal�lkozik a regensburgi egyetemen, ahol besz�det mond, majd 18.30-kor �kumenikus vesper�st vezet, �s besz�det mond a regensburgi d�mban.

A p�pa hom�li�ja Alt�ttingben	Magyar Kur�r	2006.09.12. 20:49
XVI. Benedek p�pa alt�ttingi szentbesz�d�ben M�ria szerep�r�l elm�lkedett a szentmise olvasm�nyaib�l kiindulva. Az Apostolok cselekedeteiben az �ll, hogy M�ria vezeti a sz�let� egyh�zat, szinte � maga az im�dkoz� egyh�z. A szentek nagy k�z�ss�g�vel egy�tt M�ria ma is Isten el�tt �ll �s k�zbenj�r �rt�nk, arra k�rve Fi�t, hogy ism�t k�ldje el Szentlelk�t az egyh�zba �s a vil�gba, meg�j�tva a f�ld sz�n�t. M�ri�val egy�tt v�laszolunk mi is, dics��tve Isten nagys�g�t. Istent naggy� tenni, magasztalni annyit jelent, mint helyet adni neki a vil�gban, �let�nkben; hagyni, hogy bel�pjen korunkba �s tetteinkbe. Ez az igazi ima legm�lyebb l�nyege. Ahol Istennek nagy teret adnak, ott az ember nem v�lik kicsinny�: ott az ember is naggy� v�lik, a vil�g pedig ragyog�v�. A k�nai menyegz�r�l sz�l� evang�liumi szakaszr�l elm�lkedve a Szentatya meg�llap�totta: els� pillanatban �gy t�nik, hogy emberi p�rbesz�dr�l van sz� anya �s fia k�z�tt. M�ria azonban nem �gy sz�l J�zushoz, mint emberhez, hanem olyat k�r t�le, ami meghaladja az emberi k�pess�geket. M�ria egyszer� szavaiban megfigyelhetj�k egyr�szt az emberek ir�nti gondoskod�st, az anyai figyelmess�get, amellyel �szreveszi m�sok neh�z helyzet�t, j�s�g�t, seg�t�k�szs�g�t. Ez az az Anya, akihez az emberek nemzed�kei elzar�ndokolnak ide Alt�ttingbe – mondta hom�li�j�ban a Szentatya, majd �gy folytatta: Ehhez a mindny�junk �ltal j�l ismert szemponthoz azonban csatlakozik egy m�sik: M�ria mindent az �r �t�let�re b�zott, vagyis al�zattal �s nagylelk�en elfogadja Isten akarat�t, meg van gy�z�dve arr�l, hogy Isten v�lasza v�lik igaz�n a mi javunkra. A p�pa ezut�n J�zus v�lasz�t elemezte, amelyet csak nehezen �rthet�nk meg. El�sz�r is mi�rt nevezi Asszonynak, mi�rt nem Any�nak h�vja M�ri�t. Ezzel a sz�val m�r el�v�telezi a keresztre fesz�t�s �r�j�t, amikor szint�n �gy sz�l hozz�: „Asszony, n�zd, � a te fiad”. Utal arra az �r�ra, amelyben J�zus Anyj�t, minden tan�tv�nya anyj�v� teszi meg. M�g kev�sb� �rtj�k azonban v�lasza t�bbi r�sz�t: „Mi tennival�m van nekem veled?” – Szeretn�nk ellenvet�sk�nt felhozni: nagyon is sok k�z�d van hozz�, hiszen t�le kaptad tested �s v�red, „igenje” bevezetett t�ged Izrael n�p�nek k�z�ss�g�be. Ha �gy sz�lunk J�zushoz, m�r j� �ton vagyunk, hogy meg�rts�k v�lasz�t. A Szent�r�sban ugyanis p�rhuzam �ll fenn M�ria �s G�bor f�angyal p�rbesz�de, valamint az Atya �s a Fi� p�rbesz�de k�z�tt. M�ria igenje r�v�n v�lik testt� az Ige, m�g a Fi� is igent mond az Aty�nak, engedelmeskedve a v�gs�kig. �gy �rthetj�k meg teljesen J�zus v�lasz�t: „M�g nem j�tt el az �n �r�m”. J�zus ugyanis nem �nmag��rt cselekszik, soha nem az�rt tesz valamit, hogy elnyerje m�sok tetsz�s�t. Mindig az Aty�b�l kiindulva hajtja v�gre tetteit, �s ez egyes�ti �t M�ri�val, aki szint�n az Atya akarat�t teszi minden k�r�lm�nyek k�z�tt. „Tegy�tek, amit mond” – ez�rt fordulhat �gy e szavakkal M�ria a szolg�khoz. „J�zus nem puszt�n 'bort �ll�t el�', hanem �talak�tja az emberi lakodalmat isteni menyegz�v�, Isten �s az ember egyes�l�s�v�. Az Atya erre a menyegz�re h�v meg benn�nket Fia �ltal, akiben nek�nk aj�nd�kozza a j� teljess�g�t. A menyegz� a Kereszt jelk�p�v� v�lik, amelyen Isten �nmag�t adja Fia test�ben �s v�r�ben, a legv�gs�kig menve el a szeretetben. Fi�ban megalap�tja az Olt�riszents�get, amelyben nek�nk aj�nd�kozza �nmag�t eg�szen az id�k v�gezet�ig. J�zus �r�ja m�g nem �rkezett el a k�nai menyegz� idej�n, de a v�z borr� v�ltoztat�s�nak jegy�ben, az �nnepi aj�nd�k jegy�ben J�zus el�v�telezi m�r ezt a pillanatot" – mondta hom�li�j�ban XVI. Benedek p�pa. „V�gs� �r�ja m�sodik elj�vetele lesz az id�k v�g�n. Sz�ntelen�l el�v�telezi azonban ezt az �r�t az Euchariszti�ban, amelyben ma is elj�n. �s �jb�l �s �jb�l elj�n az Anya �s az egyh�z k�zbenj�r�s�ra, amely h�vja �t az eucharisztikus im�ban. Engedj�k, hogy M�ria, a Kegyelmek alt�ttingi Anyja vezessen benn�nket J�zus '�r�ja' fel�. K�rj�k J�zust, hogy adja meg nek�nk annak aj�nd�k�t, hogy felismerj�k �s egyre jobban meg�rts�k �t. J�zus jelen van a szentosty�ban �s sz�ntelen�l v�r r�nk.” „Az �r im�d�sa az Olt�riszents�gben most �j helyet kapott Alt�ttingben. M�ria �s J�zus egy�tt haladnak” – �llap�totta meg a Szentatya, majd im�ds�ggal z�rta hom�li�j�t: – „M�ria r�v�n folytatunk p�rbesz�det az �rral, megtanulva, hogyan fogadjuk be �t magunkba m�g jobban. Isten Szent Anyja, im�dkozz �rt�nk, mint ahogy K�n�ban im�dkozt�l a fiatal h�zasok�rt. Vezess el benn�nket �jb�l �s �jb�l J�zushoz! – �men."

P�pai szentmise Alt�ttingben	Magyar Kur�r	2006.09.12. 16:51
Benedek p�pa negyvenezer h�v� r�szv�tel�vel mutatott be szabadt�ri szentmis�t a bajororsz�gi Alt�ttingben. A kegyk�polna el�tti t�ren mondott p�pai szentbesz�d k�z�ppontj�ban a Sz�zanya alakja �llt, akit a v�rosk�ban k�l�n�s tisztelet �vez. A szentmis�n sok b�boros, p�sp�k �s politikai szem�lyis�g mellett a p�pa 82 �ves b�tyja, Georg Ratzinger is jelen volt. Reggel Wilhelm Schraml passau p�sp�k fogadta a helikopteren �rkez� Szentaty�t. A p�sp�k k�sz�nt� szavaiban kiemelte, hogy a zar�ndokhelyre �rkez�k sz�m�ra �rv�nyes a mond�s: „Alt�ttingben otthon vagyok”, s ez �rv�nyes a bajor p�p�ra is. A p�pa v�laszul �gy fogalmazott, nemcsak fizikai, de �tvitt �rtelemben is otthon �rzi mag�t. Alt�ttinget tartj�k „Bajororsz�g katolikus sz�v�nek”: a M�nchent�l 90 kilom�terre keletre fekv�, 13 ezer lelkes v�ros j�nius �ta d�szpolg�rai k�z�tt tartja sz�mon Benedek p�p�t. �vente t�bb mint egymilli� zar�ndok keresi fel a kegyk�poln�t, ahol a Fekete Madonna �ll. A val�sz�n�leg Burgundi�ban vagy a Fels�-Rajna vid�k�n faragott Sz�zanya-szobor 1330 k�r�l ker�lt Alt�ttingbe, ahol a IX. sz�zadt�l kezdve tisztelt�k a Sz�zany�t. A zar�ndoklatok t�bb mint f�l �vezredes hagyom�nya k�t 1489-ben t�rt�nt csod�ra ny�lik vissza. A p�pa el�sz�r a kegyk�poln�ban im�dkozott a Fekete Madonna el�tt, majd szentmis�t mutatott be a bazilika el�tti t�ren egybegy�lt 40 000 embernek. Szentbesz�d�ben a M�ria-tisztelet jelent�s�t fejtette ki a katolikus egyh�z sz�m�ra. Elm�lked�s�ben a k�nai menyegz�r�l sz�l� evang�liumb�l indult ki a p�pa, amely „kulcsot ad a Sz�zanya st�lus�nak meg�rt�s�hez”. „N�z�retben M�ria akarat�t Isten akarat�ba mer�tve b�zta J�zusra.” Ez az im�ds�g-m�d kiz�kkenti a h�tk�znapok logik�j�t: „Nem saj�t akaratunkat �s v�gyainkat akarjuk �rv�nyes�teni Isten el�tt, hanem hagyjuk, hogy � d�ntse el, mit sz�nd�kozik tenni.” A p�pa m�lyrehat� elemz�sben vette sorra az evang�lium sorait, s v�g�l r�mutatott: a v�z borr� v�ltoztat�sa nem csoda, hanem jel, amely valamif�lek�ppen el�v�telezi J�zus �r�j�t. Ez folytat�dik az Euchariszti�ban, „amelyben m�r most el�rkezik”, Anyja �s az Egyh�z k�zbenj�r�s�ra. „Ez�rt hagyjuk, hogy M�ria vezessen minket J�zus ’�r�ja’ fel�. K�rj�k az �rt�l azt az aj�nd�kot, hogy felismerj�k �t �s egyre jobban meg�rts�k. S ne hagyjuk, hogy csak a szent�ldoz�sban fogadjuk �t. � jelenval� marad a Szentosty�ban, �s folyamatosan v�r minket” – mondta a p�pa. A h�vek k�ny�rg�seiben megeml�keztek a 2001. szeptember 11-i New York-i katasztr�fa �ldozatair�l, �s im�dkoztak „az eg�sz vil�g b�k�j��rt”. A szentmise ut�n a p�pa szents�gi k�rmenetben vonult az alap�tv�nyi templom �jonnan kialak�tott szents�gim�d�si k�poln�j�ba. A k�rmenetben vitt�k a kegyszobrot is. A p�pa elhelyezte az Olt�riszents�get a p�nteken felszentelt k�poln�ba, s hosszasan im�dkozott el�tte. A templomb�l kil�pve a p�pa a tervezettekt�l elt�r�en hosszan id�z�tt a zar�ndokokkal, akik lelkesen �nnepelt�k. Mik�zben az olasz sajt� szombat �ta sok cikkben foglalkozott a p�pa eg�szs�g�gyi �llapot�val, a p�pa n�metorsz�gi orvosa egy nyilatkozatban k�z�lte: leny�g�zi Benedek p�pa fizikai teljes�t�k�pess�ge. „M�r az is kisebb orvosi csoda, mennyire fitten l�p fel a Szentatya. A sok programot l�that�an k�l�n�sebb meger�ltet�s n�lk�l teljes�ti” – fogalmazott Pfaff, aki a M�ltai Seg�lyszolg�lat megb�z�s�b�l egy speci�lis mozg�egys�ggel �lland�an a p�pa k�zel�ben tart�zkodik. „A t�bb �vtizedes szellemi munka �s a lelki szolg�lat val�sz�n�leg fiatals�ggal aj�nd�kozta meg a Szentaty�t �regkor�ra is” – v�li az orvos. Benedek p�pa d�lut�n sz�l�faluj�ba, Marktl am Innbe tesz r�vid l�togat�st. Mint arr�l Magyarorsz�gon is t�bb sajt�org�num besz�molt, vas�rnap d�lel�tt ismeretlen tettesek k�k fest�kkel megrong�lt�k a Szentatya sz�l�h�z�t, amit azonban a helyiek �sszefog�sa n�h�ny �ra alatt rendbe hozott.

Vesper�s a Szentaty�val	Magyar Kur�r	2006.09.12. 16:47
Vas�rnap k�s� d�lut�n XVI. Benedek p�pa a m�ncheni d�mban vesper�st vezetett. Az esti ima�r�n jelen voltak a m�ncheni els��ldoz� gyermekek �s sz�leik, valamint hittan�raik. A Szentatya arra k�rte a sz�l�ket �s nevel�ket, hogy seg�ts�k gyermekeiket az Istenhez vezet� �t megtal�l�s�ban. Benedek p�pa besz�d�ben hangs�lyozta: a vas�rnapi szentmis�n val� r�szv�tel sohasem elvesztegetett id�, �ppen ellenkez�leg: �sszetartja a csal�dot, �s keretet ad a napnak. A Szentatya kiemelte az �tkez�sek el�tti, �s az esti k�z�s ima fontoss�g�t is, mint mondta az im�ds�g a b�kess�g �s az �r�m forr�sa. A hitoktat�kat �s nevel�ket arra buzd�totta, hogy ford�tsanak nagy gondot di�kjaik Istennel kapcsolatos k�rd�seire. Ez a mai plur�lis vil�gban neh�z – mondta, de az ismeretek �s a technikai tud�s �tad�sa �nmag�ban kev�s, ha nem t�rsul a mi�rt keres�s�vel, a m�rt�k megismer�s�vel. Csak ezeknek az alapk�rd�seknek a megv�laszol�s�val adhatunk �rtelmet az ismereteknek. A lelkip�sztorok tegyenek meg mindet az�rt, hogy az emberek a pl�b�ni�kon otthon �rezz�k magukat - k�rte a Szentatya. A csal�d, az iskola, �s a pl�b�niai k�z�ss�g �sszetartoznak, �s az �let iskol�j�nak tanul�helyei – v�lte a p�pa.

„M�ria mindig Isten szolg�l�le�nya marad”	Magyar Kur�r	2006.09.10. 19:25
Az �rangyala-im�ds�g el�tt elhangz� r�vid besz�d�ben a p�pa �gy fogalmazott: a szentmis�ben elhangzott olvasm�nyok arra figyelmeztetnek, hogy �let�nk k�z�ppontj�ban Istennek kell �llnia, az � szav�ra kell hallgatnunk. Ebben p�ldak�nt �ll el�tt�nk M�ria, az eg�sz �let�ben Isten szav�ra hallgat�, Isten �s az emberek fel� nyitott Sz�z. A h�v�k a kereszt�nys�g els� sz�zadai �ta meg�rtett�k ezt: hozz� fordultak bajaikkal, k�r�seikkel. A p�pa eml�keztetett arra, hogy Bajororsz�gban sz�mos M�ria-kegyhely van, amelyek mind a M�ria ir�nti szeretetr�l �s bizalomr�l tan�skodnak. Eml�tette a 350 �vvel ezel�tt emelt m�ncheni M�ria-szobrot, amelyn�l tegnap im�dkozott, �s Alt�ttinget, ahov� holnap l�togat el. „M�ria mindig Isten szolg�l�le�nya marad, aki soha nem saj�t mag�t �ll�tja k�z�ppontba, aki Istenhez akar vezetni benn�nket, s aki olyan �letvitelre tan�t benn�nket, amely Istent �ll�tja mindenek k�z�ppontj�ba. Forduljunk hozz� im�nkkal” – k�rte a p�pa a szentmise v�g�n, az �rangyala-im�ds�g el�tt mondott besz�d�ben.

K�vetkez� 20 cikk

El�z� 20 cikk