A római pápa a katolikus egyház feje. Ezenkívül a kopt ortodox egyház vezetőjét is pápának hívják (alexandriai pápa). Ez a szócikk a római pápáról szól.

Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.

A legnagyobb katolikus egyházi méltóság több címet is magában foglal. A pápa teljes címe:

• Róma püspöke,
• Jézus Krisztus helytartója (vicarius Christi)
• Az Apostolfejedelem (Szent Péter) utóda (az apostolutódok, azaz a püspökök testületének vezetője)
• Az egyetemes Egyház legfőbb főpapja (az egész katolikus egyház pásztora, pontifex maximus)
• A Nyugat pátriárkája - XVI. Benedek 2006-ban elhagyta e címet
• Itália prímása
• A római érseki tartomány metropolitája
• Vatikánváros Állam uralkodója
• Isten szolgáinak szolgája (Servus Servorum Dei)

A pápaválasztás

A pápai cím betöltéséről a konklávé dönt, amely a 80 év alatti bíborosokból áll. A konklávé 1241 óta működő rendszerének az 1274-es lyoni 14. egyetemes zsinat adott átfogó szabályozást, amelyen azóta többször változtattak (Utoljára II. János Pál pápa Universi Dominici Gregis apostoli konstitúciója 1996. február 22.). Eszerint a pápa elhunyta után 15, legkésőbb 20 nap múlva össze kell ülnie a bíborosok testületének (1870-től a Vatikánban) és ott a a legnagyobb titoktartás mellett, kétharmados többséggel kell megválasztaniuk az új pápát.

A pápa jogköre

A pápának legfőbb, teljes (törvényhozói, kormányzati és bírói), közvetlen és egyetemes hatalma van az egész katolikus egyházban. Ítélete vagy határozata ellen nincs sem fellebbezés, sem felfolyamodás. Hatalmát megválasztásának elfogadásával nyeri el, ezért beiktatásra nincs szüksége. A pápa hatalmát rendesen a pápai hivatalokon és bíróságokon keresztül gyakorolja. Ezért a pápa halálával a pápai hivatalok irányítóinak megbizatása megszűnik. A pápa feladata a hitletétemény (Depositum Fidei) őrzése, a katolikus tanítás kifejtése és tisztaságának őrzése. Az I. vatikáni zsinat (1870) hitigazságként mondta ki, hogy a pápa Isten kegyelme által tévedhetetlen, amikor hit és erkölcs kérdésében, a világegyház püspökeivel egységben, ünnepélyes formában a tévedhetetlenség igényével (ex cathedra Petri) nyilatkozik. E hatalommal a pápák ritkán éltek: IX. Pius pápa 1854. december 8-án (Ineffabilis Deus: Szűz Mária szeplőtelen fogantatása), XII. Pius pápa 1950. november 1-jén (Munificentissimus Deus: Szűz Mária mennybevételének dogmája) és II. János Pál 1995. március 25-én (Evangelium vitae: Az abortusz és az eutanázia ártatlan emberi élet szándékolt kioltása, ezért elfogadhatatlan).

Zsinatok és pápák

A pápa a püspökök testületének feje. A püspöki kollégium - soha nem feje nélkül - szintén hordozója az egész egyházra szóló legfőbb és teljes hatalomnak. E hatalom ünnepélyes gyakorlása az egyetemes zsinat, amelyre valamennyi püspök meghívást kap. Egyetemes zsinatot egyedül a pápa hívhat össze, rekeszthet be és csak ő elnökölhet rajta (személyesen vagy megbízottja által). Halálával az éppen ülésező zsinat felfüggesztődik. A zsinat napirendjét ő határozza meg és az ő joga a határozatok megerősítése és kihirdetése is.

A történelem folyamán többször felmerült az egyházi főhatalom kérdése: "pápa vagy zsinat?" Jóllehet az egyházi törvények mindig a pápai főhatalmat tartalmazták, a pápaság történelmi mélypontjain megerősödött a zsinati főhatalom igénye (konciliarizmus) és a zsinatok szerepe az egyházkormányzatban. A nagy nyugati egyházszakadást lezáró Konstanzi zsinat például, amelyet Zsigmond német-római császár és magyar király hívott össze, pápákat mondatott le és választott (V. Márton). A konciliarizmus eszméje később a protestáns egyházak szervezetének kialakulásában vált meghatározóvá.

A pápa és a püspökök együttműködését a II. Vatikáni zsinat (1962-1965) új hangsúlyokkal tárgyalta. Itt kimondták a püspökök kollegialitásának elvét, amely szerint a püspökök amellett, hogy egyházmegyéjük saját pásztorai, az egyetemes egyházért is felelősséget viselnek. E felelősség gyakorlásának fóruma az egyetemes zsinat és a püspöki szinodus.

Adatok, statisztikák

• XVI. Benedek a 265. pápa, az ellenpápákkal együtt a mai napig 306 pápa uralkodott.
• Ebből 32 ellenpápa Rómában, 2 Pisában és 5 Avignonban lépett föl.
• Ezen felül további 3 pápa esetében kétségbe vonható uralkodásuk legitimitása.
• II. István esete a legkülönösebb. Ugyan megválasztották pápának, de székfoglalása előtt meghalt.
• A fennmaradt 264 pápa közül 257 uralkodott Rómában és 7 Avignonban.
• A legnépszerűbb név a János volt, összesen 26 pápa, ill. ellenpápa viselte ezt a nevet. 18-cal második helyen áll a Gergely, majd 17-tel a Benedek áll a dobogó alsó fokán.

Őszentsége XVI.Benedek pápa(2005.IV.19.