K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

A Szentatya katek�zise augusztus 30-�n	Magyar Kur�r	2006.09.03. 13:05
Mivel csak kev�s �s t�red�kes adat �ll r�la rendelkez�s�nkre, szinte lehetetlen �let�tj�t felv�zolni – mondta a Szentatya, hozz�t�ve, hogy az �ltala �rt evang�lium alapj�n M�t� szint�n jelen van a J�zus �ltal kiv�lasztott 12 apostol n�vsor�ban. Neve h�ber�l annyit jelent, mint „Isten aj�nd�ka”. Az els� kanonikus evang�lium, amelyet neve f�mjelez, a 12 apostolt felsorolva pontos jelz�vel illeti: M�t�, a „v�mos”. Ez�ltal azonos�thatjuk azzal a f�rfival, aki az ad�beszed�k pultj�n�l �l, M�t�nak h�vj�k, �s akihez J�zus �gy sz�lt: „K�vess engem!”. M�t� pedig f�lkelt �s k�vette a Mestert. M�rk �s Luk�cs evangelist�k is elbesz�lik ezt a t�rt�netet, de a v�mn�l �l� f�rfit L�vinek nevezik. Ahhoz, hogy elk�pzelj�k a M�t� evang�lium�ban le�rt, el�bb eml�tett jelenetet, el�g, ha felid�zz�k Caravaggio csod�latos festm�ny�t, amelyet itt R�m�ban, a Franci�k Szent Lajos templom�ban �riznek – folytatta katek�zis�t a p�pa. Az evang�liumokban m�g egy tov�bbi �letrajzi utal�s is fellelhet�: a M�t� megh�v�s�t k�zvetlen�l megel�z� szakasz J�zus egy Kafarnaumban tett csod�j�r�l sz�l, amelyre a Tiberi�s t� k�zel�ben ker�l sor. Ebb�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy M�t� Kafarnaumban v�gezte v�mszed� munk�j�t, ott, ahol J�zus P�ter otthon�nak vend�gszeretet�t �lvezte. Az evang�liumb�l kiolvashat� egyszer� t�nyek alapj�n tehet�nk n�h�ny megjegyz�st – mondta katek�zis�ben a Szentatya. Az els�, hogy J�zus k�vet�i k�z� egy olyan embert fogad be, aki a korabeli Izrael felfog�sa szerint nyilv�nos b�n�s volt. M�t� nemcsak eredet�n�l fogva „piszkos p�nzt” kezelt, mivel ez a p�nz olyan emberekt�l sz�rmazott, akik nem tartoztak Isten kiv�lasztott n�p�hez, hanem egy�ttm�k�d�tt egy gy�l�letesen kapzsi idegen hatalommal is. Ez�rt az evang�liumok t�bb �zben egy�tt eml�tik a „v�mosokat �s b�n�s�ket”, a „v�mosokat �s utcan�ket”. A v�mosokban tov�bb� a sz�kl�t�k�r�s�g p�ld�j�t l�tj�k, akik csak azokat szeretik, akik �ket is szeretik. Ezek k�z� tartozott Zakeus is, a v�mosok �s gazdagok „feje”. A v�mosokat a k�zv�lem�ny a rabl�kkal, gonoszokkal, h�zass�gt�r�kkel helyezte egy szintre. Ebb�l teh�t az t�nik ki els� l�t�sra, hogy J�zus senkit sem z�rt ki bar�tai k�z�l. S�t, �ppen mik�zben J�zus M�t�–L�vi h�z�ban le�l vele egy asztalhoz, �s a farizeusok szemreh�ny�st tesznek neki, hogy b�n�s�kkel �s v�mosokkal �tkezik, J�zus, fontos kijelent�st tesz: „Nem az eg�szs�geseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem az�rt j�ttem, hogy az igazakat h�vjam, hanem hogy a b�n�s�ket.” Az evang�lium megfelel� hirdet�se �ppen ebben �ll – hangs�lyozta XVI. Benedek: Isten felk�n�lja kegyelm�t a b�n�snek! Egy m�sik evang�liumi szakaszban, amelyben a farizeus �s a v�mos a jeruzs�lemi templomban im�dkoznak, J�zus a n�vtelen v�most �ll�tja p�ldak�p�l. A v�mos ugyanis al�zatosan b�zik az isteni irgalmass�gban, mik�zben a farizeus dicsekszik saj�t erk�lcsi t�k�letess�g�vel. „A v�mos … szem�t sem merte f�lemelni az �gre, csak mell�t verte e szavakkal: Istenem, l�gy irgalmas hozz�m, b�n�sh�z”. J�zus pedig �gy sz�l p�ldabesz�d�ben: „Mondom nektek: ez megigazulva ment haza, az nem. Mindazt, aki felmagasztalja mag�t, megal�zz�k, aki pedig megal�zza mag�t, azt felmagasztalj�k.” Tov�bb…

A Szentatya katek�zise Szent J�nos apostol jelen�seinek k�nyv�r�l	Magyar Kur�r	2006.09.03. 12:49
Besz�d�t azzal a megjegyz�ssel kezdte, hogy mik�zben sem a negyedik evang�liumot, sem az apostolnak tulajdon�tott leveleket nem f�mjelzi J�nos neve, a Jelen�sek k�nyve n�gy alkalommal utal r�. Nyilv�nval�, hogy a szerz�nek, egyr�szt nem volt semmi oka arra, hogy elhallgassa nev�t, m�sr�szt azt is tudta, hogy els� olvas�i pontosan tudj�k majd azonos�tani szem�ly�t. Azt is tudjuk, hogy m�r a harmadik sz�zadt�l kezdve a Szent�r�s tud�sok feltett�k a k�rd�st, hogy ki is tulajdonk�ppen a Jelen�sek k�nyv�nek szerz�je. Nevezz�k teh�t �t „Patmosz l�tnok�nak”, mivel alakja szorosan kapcsol�dik az �gei-tenger e sziget�hez, ahol �n�letrajzi tan�s�gt�tele szerint tart�zkodott. „�n, J�nos, testv�reket �s t�rsatok J�zus Krisztusban, az �ld�ztet�sben, a kir�lys�gban �s az �llhatatoss�gban, a Patmosz nev� szigeten voltam Isten ig�je �s J�zus tan�s�ga miatt”. J�nos �ppen Patmosz sziget�n „az �r napj�n elragadtat�sba” esett, nagyszab�s� l�tom�sokban volt r�sze, rendk�v�li �zeneteket hallott, amelyek jelent�s m�rt�kben befoly�solt�k az egyh�z t�rt�nelm�t, �s az eg�sz nyugati kult�r�t. Pontosan az � k�nyv�b�l vett�k �t az „apokalipszis, apokaliptikus” szavakat, amelyek egy k�zelg� katasztr�fa gondolat�t id�zik fel. A Jelen�sek k�nyv�t a h�t �zsiai egyh�z – Efezus, Szmirne, Pergamo, Tiat�ra, Sz�rdesz, Filadelfia �s Laod�cea – dr�mai tapasztalat�nak t�kr�ben �rtj�k meg, amelyek az els� �vsz�zad v�g�n csak neh�zs�gek �r�n tudtak tan�s�got tenni Krisztusr�l. J�nos eleven lelkip�sztori �rz�kkel fordul az �ld�z�tt kereszt�nyek fel�, �s arra buzd�tja �ket, hogy maradjanak szil�rdak a hitben, �s ne azonos�ts�k magukat a vil�ggal. A Jelen�sek k�nyv�nek t�rgya l�nyeg�ben az emberi t�rt�nelem �rtelm�nek felfed�se, Krisztus hal�l�b�l �s felt�mad�s�b�l kiindulva. J�nos els� �s alapvet� l�tom�sa a B�r�ny alakj�ra vonatkozik: mintegy meg�lve is ott �ll a B�r�ny ann�l a tr�nn�l, amelyen maga Isten �l. Ezzel J�nos mindenekel�tt k�t dologra h�vja fel a figyelm�nket: el�sz�r is arra, hogy J�zus, b�r er�szakos tettel meg�lt�k, ahelyett, hogy f�ldre roskadna, szil�rdan �ll a l�b�n, mivel felt�mad�s�val v�glegesen legy�zte a hal�lt. M�sodszor pedig J�zus �ppen mivel meghalt �s felt�madt, imm�r hi�nytalanul r�szese az Atya kir�lyi �s �dv�z�t� hatalm�nak. A l�tnok ezzel azt akarja mondani, hogy b�zzatok J�zusban �s ne f�ljetek az �ld�ztet�s ellentmond� hatalm�t�l. A megsebzett �s meghalt B�r�ny gy�zedelmeskedik, k�vess�tek J�zust, a B�r�nyt, az � �tj�n j�rjatok, akkor is ha most a B�r�ny gy�ng�nek t�nik. V�g�l � lesz a gy�ztes. Tov�bb…

Benedek p�pa katek�zise M�ria mennybev�tel�r�l	Magyar Kur�r	2006.08.18. 20:41
XVI. Benedek p�pa szerd�n d�lel�tt a szok�st�l elt�r�en nem a r�mai Szent P�ter t�ren, hanem ny�ri rezidenci�j�n, Castel Gandolf�ban tartotta meg az �ltal�nos kihallgat�st. A Szentatya ugyan ez id� szerint ny�ri rezidenci�j�n tart�zkodik, de az �ltal�nos kihallgat�sokat �ltal�ban a Vatik�nban tartja meg. Ez�ttal azonban a p�pa az Alban�i t� partj�n fekv� v�rosk�ban fogadta a 4000 zar�ndokot. A h�vek k�l�nb�z� eur�pai orsz�gokb�l, k�zt�k Magyarorsz�gr�l, �s a tengeren t�lr�l, az Egyes�lt �llamokb�l, Kanad�b�l �s Braz�li�b�l �rkeztek. Az �ltal�nos kihallgat�son jelen voltak m�g a Szent Csal�d kis n�v�rei �s a K�lv�ria Misszi�s N�v�rek kongreg�ci�j�nak szerzetesn�i, akik ezekben a napokban tartj�k �ltal�nos k�ptalanjukat. Katek�zis�t a Szentatya ez�ttal M�ria Mennybev�tel�nek szentelte, hiszen szavai szerint: „erre a szok�sos heti tal�lkoz�sra ennek az �nnepnek a l�gk�r�ben ker�lt sor. Ez�rt mindenkit arra szeretn�k k�rni, hogy tekintet�t emelje ism�t mennyei �desany�nkra, akit a liturgi�ban tegnap Krisztussal egy�tt a mennyei dics�s�gben szeml�lt�nk.” A Szentatya eml�keztetetett r�, hogy a kereszt�ny n�p m�r az els� sz�zadokt�l kezdve mindig nagyon kedvelte ezt az �nnepet, amely – mint ismeretes – annak a teremtm�nynek a testi megdics��l�s�t �nnepli, akit Isten Anyj�nak v�lasztott, J�zus pedig a keresztf�r�l Anyak�nt adott aj�nd�kba az emberis�gnek. A mennybev�tel olyan miszt�riumot jel�l, amely mindannyiunkat �rint, mert amint a II. Vatik�ni Zsinat Lumen Gentium c�m� dokumentuma �rja: M�ria a „biztos rem�ny �s vigasztal�s jelek�nt ragyog Isten zar�ndok n�pe sz�m�ra.” �m a mindennapok ezer dolga k�z�tt olykor elfeledkez�nk err�l a vigasztal� igazs�gr�l, amely pedig fontos igazs�ga hit�nknek. Tov�bb…

XVI. Benedek katek�zise J�nos apostolr�l	Magyar Kur�r	2006.07.15. 12:31
„Tipikus zsid� nev�nek jelent�se: az �r megkegyelmezett. A Tiberi�s t� partj�n rendezgette a h�l�kat, amikor J�zus testv�r�vel egy�tt mag�hoz h�vta. J�nos is annak a sz�k csoportnak a tagja, amelyet J�zus bizonyos alkalmakkor maga k�r� gy�jt. P�terrel �s Jakabbal egy�tt jelen van Kafarnaumban, amikor J�zus bel�p P�ter otthon�ba, hogy meggy�gy�tsa any�s�t (v�. Mk 1,29). A m�sik kett�vel egy�tt k�veti a Mestert Jairusnak, a zsinag�gai el�lj�r�nak a h�z�ba, akinek a l�ny�t J�zus visszah�vja az �letbe (v�. Mk 5,37). K�veti a Mestert sz�nev�ltoz�sakor (v�. Mk 9,2), mellette �ll az Olajf�k hegy�n, amikor a jeruzs�lemi templom nagyszer�s�ge l�tt�n elmondja besz�d�t a v�ros �s a vil�g v�g�r�l (v�. Mk 13,3), �s v�g�l akkor is mellette �ll, amikor a getszem�ni kertben f�lrevonul, hogy im�dkozz�k az Aty�hoz, k�nszenved�se el�est�j�n (v�. Mk 14,33). Nem sokkal H�sv�t el�tt, amikor J�zus k�t tan�tv�ny�t kiv�lasztja, hogy elk�ldje �ket az Utols� Vacsora term�nek el�k�sz�t�s�re, J�nosra �s P�terre b�zza ezt a feladatot (v�. Lk 22,8). A Tizenk�t Apostol k�z�tt elfoglalt kiemelked� helye teszi �rthet�v� J�nos �desanyj�nak �tlet�t, aki egy napon azzal a k�r�ssel l�p oda J�zushoz, hogy k�t fia, J�nos �s Jakab, J�zus mellett �lhessen – egyik jobbr�l, m�sik balr�l – az Isten orsz�g�ban (v�. Mt 20,20–21). Mint tudjuk, J�zus k�rd�ssel v�laszolt: ’K�szek vagytok arra, hogy igyatok abb�l a kehelyb�l, amelyb�l �n iszom?’ (v�. Mt 20,22) Az volt a sz�nd�ka ezzel, hogy felnyissa k�t tan�tv�nya szem�t, bevezesse �ket szem�lye miszt�rium�ba, �s jelezze nekik elj�vend� hivat�sukat, amely arra vonatkozott, hogy eg�szen a legv�gs�kig, a v�rtan�s�gig tegyenek majd r�la tan�s�got. Nem sokkal k�s�bb ugyanis J�zus k�zli tan�tv�nyaival: az Emberfia nem az�rt j�tt, hogy neki szolg�ljanak, hanem hogy � szolg�ljon, �s v�lts�gul odaadja �let�t sokak�rt (v�. Mt 20,28). A J�zus Felt�mad�s�t k�vet� napokban ’Zebedeus fiait’ P�terrel �s n�h�ny m�s tan�tv�nnyal egy�tt viszontl�tjuk egy eredm�nytelen �jszakai halfog�s jelenet�ben, amelyet a Felt�madt Krisztus csod�latos halfog�sa k�vet: a ’szeretett tan�tv�ny’ ismeri fel els�nek az Urat, �s � h�vja fel r� P�ter figyelm�t (v�. Jn 21,1–13). A jeruzs�lemi egyh�zban J�nos kiemelked� helyet foglalt el a kereszt�nyek els� k�z�ss�g�nek vezet�s�ben. … P�terrel egy�tt azt a k�ldet�st kapj�k a jeruzs�lemi egyh�zt�l r�sz�r�l, hogy er�s�ts�k meg azokat, akik Szamari�ban befogadt�k Isten ig�j�t �s im�dkozzanak �rt�k, hogy lesz�lljon r�juk a Szentl�lek (ApCsel 8,14–15). K�l�n�sen is arr�l eml�kezz�nk meg, amit P�terrel egy�tt mondott a f�tan�cs el�tt, amely �t�lkezett felett�k: ’Mi nem hallgathatunk arr�l, amit l�ttunk �s hallottunk.’ (ApCsel 4,20). Ez az �szintes�g, ahogyan megvallotta hit�t, legyen p�lda �s figyelmeztet�s mindannyiunk sz�m�ra, hogy mindig �lljunk k�szen arra, hogy megvalljuk t�retlen hit�nket Krisztusban, �s adjunk els�bbs�get a hitnek minden emberi sz�m�t�ssal �s �rdekkel szemben. A hagyom�ny szerint J�nos a szeretett tan�tv�ny, aki a negyedik evang�liumban az utols� vacsor�n fej�t J�zus kebl�re hajtja. � van jelen a kereszt t�v�ben, �s � a tan�ja nemcsak az �res s�rnak, hanem a Felt�madt jelenl�t�nek is. Tudjuk, hogy ezt az azonos�t�st a tud�sok vitatj�k, �s egyesek J�nosban ink�bb J�zus tan�tv�nyainak protot�pus�t l�tj�k. Ez a k�rd�s a szent�r�s-magyar�z�kra tartozik, mi azonban fontos tan�t�st kapunk �let�nk sz�m�ra: az �r J�zus azt szeretn�, ha mindannyian tan�tv�nyai lenn�nk, akik bar�ti kapcsolatban �llnak vele. Ha azt akarjuk, hogy ez megval�suljon, akkor nem csak k�vetn�nk �s hallgatnunk kell szav�t, hanem Vele is kell �ln�nk, �gy, ahogyan � �lt. Ez csak akkor lehets�ges, ha a legnagyobb bizalom kapcsolat�t �p�tj�k ki J�zussal, �gy, amint az bar�tok k�z�tt t�rt�nik. Ez�rt mondta azt egy alkalommal J�zus: ’Nagyobb szeretete senkinek nincs ann�l, mint aki �let�t adja bar�tai�rt… M�r nem mondalak titeket szolg�knak, mert a szolga nem tudja, mit tesz ura. Bar�taimnak mondalak titeket, mert mindent tudtul adtam nektek, amit Aty�mt�l hallottam.’ J�nos apostol az apokrif iratokban nem egyh�zak alap�t�jak�nt vagy m�r meglev� k�z�ss�gek vezet�jek�nt jelenik meg, hanem olyasvalakik�nt, aki folyamatosan �ton van, hogy a hitet tov�bbadja azoknak a ’lelkeknek, akik k�pesek rem�lni �s arra, hogy megv�ltassanak’. Mindent az a paradox sz�nd�ka vezet, hogy l�ttassa a l�thatatlant. �ppen ez�rt nevezi �t a keleti egyh�z egyszer�en ’a Teol�gusnak’, vagyis annak, aki k�pes hozz�f�rhet� m�don besz�lni az isteni dolgokr�l, felt�rva egy titkos utat Istenhez, amely a J�zushoz val� ragaszkod�son kereszt�l visz. J�nos apostol kultusza Efezusb�l indult ki, abb�l v�rosb�l, ahol �si hagyom�ny szerint J�nos hossz� ideig m�k�d�tt �s ahol Traianus cs�sz�r idej�n, nagyon id�s korban meghalt. Justinianus cs�sz�r a VI. sz�zadban Efezusban nagy bazilik�t emeltetett tisztelet�re, melynek impoz�ns romjai m�g ma is l�teznek. Keleten rendk�v�l nagy tisztelet �vezi alakj�t, a biz�nci ikonogr�fia legt�bbsz�r �gy �br�zolja �t, mint id�s, elm�lked� embert, aki mintha a bels� elcsendes�l�sre h�vna benn�nket. Val�ban: �sszeszedetts�g n�lk�l nem tudn�k megk�zel�teni Isten magasztos miszt�rium�t �s kinyilatkoztat�s�t. … Seg�tsen benn�nket is az �r, hogy J�nos apostolt�l tanuljuk meg a szeretet nagy leck�j�t, hogy mi is �rezz�k: hogy Krisztus ’mindv�gig szeretett benn�nket’ (Jn 13,1), �s �let�nket Krisztusnak szentelj�k.”

XVI. Benedek p�pa katek�zise 2006.j�nius 28-�n	Magyar Kur�r	2006.07.15. 12:22
Zebedeus fi�n, az id�sebb Jakab apostolon k�v�l, az Evang�liumokban megjelenik egy m�sik Jakab, akit „fiatalabbnak” neveznek. � is jelen van a J�zus �ltal szem�lyesen kiv�lasztott tizenk�t apostol sor�ban �s mindig „Alfeus fia”-k�nt eml�ti �t a Szent�r�s. Gyakran azonos�tott�k �t egy m�sik Jakabbal, akinek anyja M�ria, val�sz�n�leg Kleof�s feles�ge, az a M�ria, aki, a negyedik evang�lium szerint a kereszt t�v�ben �llt J�zus Anyj�val egy�tt. � is n�z�reti sz�rmaz�s� volt, val�sz�n�leg J�zus rokona, �s semita szok�s szerint J�zus testv�r�nek nevezt�k. Az apostolok cselekedetei err�l a Jakabr�l sz�lva hangs�lyozz�k, hogy els�dleges szerepet t�lt�tt be a jeruzs�lemi egyh�zban. Az apostoli zsinaton, amelyet abban a v�rosban tartottak az id�sebb Jakab hal�la ut�n, a t�bbiekkel egy�tt meg�llap�totta, hogy a pog�nyokat is be lehet fogadni az egyh�zba, an�lk�l, hogy al�vetn�k �ket a k�r�lmet�l�s szertart�s�nak. Szent P�l a Korinthusiakhoz �rt els� level�ben azt �ll�tja, hogy J�zus megjelent Jakabnak, majd a Galat�khoz �rt level�ben, jeruzs�lemi �tja alkalm�b�l P�ter el�tt nevezi meg, mint az egyh�z vele egyenrang� „oszlop�t”. Ezt k�vet�en a zsid�-kereszt�nyek legfontosabb vonatkoz�si pontjuknak tekintik Jakabot. Neki tulajdon�tjuk azt a levelet, amely nev�t viseli, �s benne foglaltatik az �jsz�vets�gi k�nonba. Jakab ebben nem, mint az „�r testv�re”, hanem „Istennek �s az �r J�zus Krisztusnak szolg�ja” mutatkozik be. A szent�r�s szak�rt�k vitatkoznak azon a k�rd�sen, hogy kivel azonos�ts�k a k�t azonos nev� szem�lyt, Jakabot, Alfeus fi�t, �s Jakabot, az „�r testv�r�t”. Az evang�liumi hagyom�ny nem �rz�tt meg semmif�le elbesz�l�st sem egyikr�l, sem m�sikr�l, J�zus f�ldi �let�nek id�szak�ra vonatkoz�an. Az Apostolok cselekedetei azonban azt bizony�tj�k, hogy az egyik Jakab rendk�v�l fontos szerepet t�lt�tt be J�zus felt�mad�sa ut�n, az �segyh�zon bel�l. A legfontosabb tett, amit v�grehajtott, az az volt, hogy �ll�st foglalt a zsid� illetve a pog�ny sz�rmaz�s� kereszt�nyek k�z�tti kapcsolat k�rd�s�ben. P�terrel egy�tt hozz�j�rult ahhoz, hogy t�ljussanak a kereszt�nys�g kezdeti zsid� dimenzi�j�n, ami azt jelentette, hogy a megt�rt pog�nyokat nem k�telezt�k arra, hogy elfogadj�k M�zes minden t�rv�ny�t. Az Apostolok cselekedetei meg�rizte sz�munkra a kompromisszumos megold�st, amelyet �ppen Jakab javasolt �s amelyet minden jelenl�v� apostol elfogadott. Eszerint azokt�l a pog�nyokt�l, akik hittek J�zus Krisztusban, csak azt k�rt�k, hogy tart�zkodjanak a b�lv�nyim�d� szok�st�l, vagyis att�l, hogy egyenek az isteneknek �ldozatul felaj�nlott �llatok h�s�b�l, tov�bb� a „szem�rmetlens�gt�l”, ami val�sz�n�leg a nem megengedett h�zass�gokra utalt. A gyakorlatban csak n�h�ny tilt�st kellett elfogadniuk, amelyeket fontosnak tartottak a m�zesi t�rv�nyhoz�sban. Ez�ltal jelent�s, �s egym�st kieg�sz�t� eredm�nyeket �rtek el: egyr�szt elismert�k azt az elv�laszthatatlan kapcsolatot, amely a kereszt�nys�get a zsid� vall�shoz f�zi, �s amely �r�kre �rv�nyes, m�sr�szt megengedt�k a pog�ny sz�rmaz�s� kereszt�nyeknek, hogy meg�rizz�k saj�t szociol�giai �nazonoss�gukat, amelyet elvesz�tettek volna, ha arra lettek volna k�nyszer�tve, hogy megtarts�k az �n. m�zesi szertart�si el��r�sokat. L�nyeg�ben teh�t kezdet�t vette a k�lcs�n�s megbecs�l�s �s tisztelet gyakorlata, amely sz�mos sajn�latra m�lt� k�s�bbi �rtetlens�g ellen�re, term�szet�n�l fogva arra t�rekedett, hogy mindk�t f�l jellegzetess�g�t meg�rizze. Jakab nev�hez f�z�dik egy apokrif evang�lium is, amely magasztalja J�zus Anyj�nak �letszents�g�t �s sz�zess�g�t, valamint az az apostoli lev�l, amely a kereszt�ny szent�r�si k�nonban az els� az �n. „katolikus levelek” k�z�tt. Rendk�v�l fontos lev�lr�l van sz�, amely hangs�lyozza, hogy nem fokozhatjuk le hit�nket puszta sz�beli, elvont nyilatkozatokra, hanem j�tettekkel kell tan�skodnunk r�la. Arra sz�l�t fel benn�nket, hogy legy�nk kitart�ak az �r�mmel elfogadott megpr�b�ltat�sokban, a bizalommal teli im�ban, amellyel k�rj�k Istent�l a b�lcsess�g aj�nd�k�t. Ennek r�v�n meg�rtj�k, hogy az �let val�di �rt�kei nem a muland� gazdags�gban vannak, hanem ink�bb abban, hogy megosztjuk anyagi javainkat a szeg�nyekkel �s a r�szorul�kkal. A lev�l fontos mondata szerint „a hit holt tettek n�lk�l”. Jakab levele tov�bb� arra buzd�t benn�nket, hogy hagyatkozzunk r� Istenre mindenben, amit cseleksz�nk, ezeket a szavakat ejts�k ki sz�nkon:„ha az �r akarja”. Azt tan�tja, hogy ne tervezz�k meg �let�nket Istent�l f�ggetlen�l, hanem hagyjunk helyet kif�rk�szhetetlen akarat�nak. Ez�ltal Szent Jakab mindannyiunk sz�m�ra az �let ma is id�szer� mestere – z�rta katek�zis�t XVI. Benedek p�pa.

XVI. Benedek p�pa katek�zise Jakab apostolr�l	Magyar Kur�r	2006.06.22. 13:08
J�nius 21-�n, a szerdai �ltal�nos kihallgat�s sor�n XVI. Benedek p�pa folytatta azokr�l az apostolokr�l sz�l� katek�zis�t, akiket J�zus k�zvetlen�l v�lasztott ki f�ldi �lete sor�n. Ez alkalommal az id�sebb Szent Jakab apostol �let�hez f�zte elm�lked�s�t. A tizenk�t apostolr�l sz�l� bibliai vonatkoz�sok k�t szem�lyt eml�tenek meg ezzel a n�vvel: Zebedeus, illetve Alfeus fi�t, akiket id�sebb illetve fiatalabb n�vvel k�l�nb�ztetnek meg. Ez a megjel�l�s nem �letszents�g�kre vonatkozik, hanem arra, hogy az �jsz�vets�gben, k�l�n�sen J�zus f�ldi �let�ben elt�r� szerep jutott sz�mukra. A Jakab n�v a I�kobos ford�t�sa, amely a h�res J�kob p�tri�rka nev�nek g�r�g�s v�ltozata. Jakab apostol J�nos testv�re, aki a fent eml�tett n�vlist�n P�ter mellett k�zvetlen�l a m�sodik helyet foglalja el, mint M�rk evang�lium�ban, vagy a harmadik helyet P�ter �s Andr�s apostolok ut�n M�t� �s Luk�cs evang�liuma szerint. Az Apostolok cselekedeteiben pedig P�ter �s J�nos ut�n k�vetkezik. Ezek az elt�r�sek az �l� egyh�zi hagyom�nyt jelzik, amely k�l�nf�le m�don hangs�lyozza Jakab jelent�s�g�t. Az evang�liumi szakaszokb�l az der�l ki, hogy Szent Jakab apostol, az „id�sebb”, nagy tekint�lynek �rvendett a jeruzs�lemi �segyh�zban, amelynek P�terrel egy�tt v�llalta lelkip�sztori gondoz�s�t. Jakab apostol is hal�sz volt, aki J�zus megh�v�s�ra azonnal k�szs�gesen v�laszolt, testv�r�vel egy�tt: „Ott hagyt�k a b�rk�ban atyjukat, Zebedeust a hal�szleg�nyekkel egy�tt �s nyom�ba szeg�dtek”. Zebedeus k�t fi�t J�zus k�s�bb a „Boanergh�s”, vagyis a „mennyd�rg�s fiai” n�vvel illette, val�sz�n�leg heves buzg�s�gukra utalva. Luk�cs evangelista elbesz�l�se szerint, amikor J�zus Jeruzs�lem fel� tartott tan�tv�nyaival, k�veteket k�ld�tt maga el�tt. „Azok �tk�zben bet�rtek a szamarit�nusok egyik faluj�ba, hogy sz�ll�st k�sz�tsenek neki. De nem fogadt�k be, mert zar�ndok�ton volt Jeruzs�lem fel�. Ennek l�tt�ra tan�tv�nyai, Jakab �s J�nos f�lh�borodtak: Uram, h�vjuk le r�juk az istennyil�t, hogy f�lem�ssze �ket? De � hozz�juk fordult �s megfeddte �ket.” A k�t tan�tv�ny hirtelen t�madt haragj�t minden bizonnyal a J�zus ir�nti szeretet keltette fel, de nyilv�nval�an volt k�ze hozz� a j�deaiak �s szamarit�nusok k�z�tti hagyom�nyos ellens�gesked�snek is. J�zus azonban nem szereti az er�szakot �s fedd� szavai megleck�ztett�k Jakabot, aki ezt k�vet�en l�zad�s n�lk�l belet�r�dik Her�des igazs�gtalan er�szakos tett�be, elfogadja a v�rtan�s�got �s �let�t adja Mestere ir�nti szeretetb�l. Tov�bb…

XVI. Benedek p�pa katek�zise Andr�s apostolr�l	Magyar Kur�r	2006.06.21. 09:10
Az els�, ami Andr�ssal kapcsolatban felt�n�, az az hogy neve nem zsid�, hanem g�r�g eredet�. Ez a csal�d nem elhanyagolhat� m�ret� kultur�lis nyitotts�g�nak jele. Galile�ban vagyunk – folytatta besz�d�t a Szentatya – ahol a g�r�g nyelv �s kult�ra el�gg� jelen volt. A tizenk�t apostol sor�ban Andr�s a m�sodik helyet foglalja el M�t� �s Luk�cs evang�lium�ban, illetve a negyedik helyen szerepel M�rk evang�lium�ban �s az Apostolok cselekedeteiben. Az azonban minden esetben biztos, hogy nagy tiszteletnek �rvendett az els� kereszt�ny k�z�ss�geken bel�l. Az evang�liumokb�l egy�rtelm�en kit�nik a P�ter �s Andr�s k�z�tti testv�ri kapcsolat, mint ahogy J�zus hozz�juk int�zett k�z�s megh�v�sa is. M�t� evang�lium�ban olvashatjuk: „Mikor J�zus a galielai tenger mellett j�rt, l�tott k�t testv�rt, Simont, aki m�sik nev�n P�ter, �s testv�r�t, Andr�st. Hal�szok voltak �s h�l�t vetettek a v�zbe. �gy sz�lt hozz�juk: „J�jjetek ut�nam! �n emberhal�szokk� teszlek titeket.” A negyedik evang�liumb�l m�sik fontos r�szletet tudunk meg. Kezdetben Andr�s Keresztel� Szent J�nos tan�tv�nya volt. Ez is azt mutatja, hogy keres� ember volt, aki osztozott Izrael rem�ny�ben, aki k�zelebbr�l meg akarta ismerni az �r szav�t, val�s�g�t. Val�ban a hit �s a rem�ny embere volt. Keresztel� Szent J�nost�l hallotta egy napon, hogy J�zus az „Isteni B�r�ny”. Ennek hat�s�ra egy meg nem nevezett, m�sik tan�tv�nnyal egy�tt felkerekedik, hogy k�vesse J�zust. J�nos evangelista �gy �r: „elmentek �s megn�zt�k, hol lakik. Aznap n�la maradtak”. Andr�s teh�t �rt�kes pillanatokat �lt meg bens�s�gben J�zussal. Az evang�liumi szakasz jelent�s megjegyz�ssel folytat�dik: „A kett� k�z�l egyik, aki J�nos szav�ra k�vette �t, Andr�s volt, Simon P�ter testv�re. Mihelyt tal�lkozott testv�r�vel, Simonnal, elmondta neki: „Megtal�ltuk a Messi�st”, vagyis a F�lkentet, �s elvitte J�zushoz.” Ezzel nem mindennapi apostoli lelk�letr�l tett tan�s�got – �llap�totta meg a Szentatya. Andr�s teh�t az els� volt az Apostolok k�z�l, akit J�zus megh�vott k�vet�s�re. A Biz�nci Egyh�z liturgi�ja pontosan ez�rt tiszteli �t a Prot�klitos n�vvel, ami annyit jelent, hogy az „els� megh�vott”. Bizonyos, hogy a P�ter �s Andr�s k�z�tti testv�ri kapcsolat miatt k�l�n�sen er�s a testv�regyh�zi �rz�s a r�mai �s a konstantin�polyi egyh�z k�z�tt. Ennek a kapcsolatnak a hangs�lyoz�s�ra, el�d�m, VI. P�l visszaadta a g�r�gorsz�gi Patrasz v�ros ortodox metropolita p�sp�k�nek azt a jelent�s Szent Andr�s erekly�t, amelyet 1964-ig a Vatik�ni Bazilik�ban �riztek – folytatta katek�zis�t XVI. Benedek p�pa. A hagyom�ny szerint ugyanis Patrasz volt az a g�r�g v�ros, ahol Andr�s apostolt keresztre fesz�tett�k. Az evang�liumi hagyom�nyok m�sik h�rom alkalommal tesznek m�g eml�t�st Andr�s apostolr�l, aki ez�ltal k�zelebb ker�l hozz�nk. Az els� a galileai keny�rszapor�t�s. Ebben az evang�liumi szakaszban Andr�s apostol jelzi J�zusnak: „van itt egy fi� �t �rpakeny�rrel �s k�t hallal. De mi ez ennyinek?” – teszi fel a k�rd�st, jelezve az �sszegy�ltek nagy sz�m�t. A jelenet Andr�s realizmus�ra vall, aki felm�ri a rendelkez�sre �ll� �lelmiszer el�gtelens�g�t. J�zus azonban b�s�gesen ell�tta t�pl�l�kkal azokat, akik elj�ttek, hogy meghallgass�k Tov�bb…

XVI. Benedek p�pa katek�zise P�ter apostolr�l	Magyar Kur�r	2006.06.08. 17:23
Amikor J�nos evangelista elbesz�li J�zus els� tal�lkoz�s�t Simonnal, Andr�s testv�r�vel, a k�vetkez� egyed�l�ll� t�nyt jegyzi fel: „J�zus r�tekintett �s �gy sz�lt hozz�: „Te Simon vagy, J�nos fia, K�f�s lesz a neved, ami P�tert (vagyis Szikl�t) jelent. J�zusnak nem volt szok�sa, hogy megv�ltoztassa tan�tv�nyai nev�t. Simonnal azonban ezt tette, �s ez az �j n�v, amely g�r�gre ford�tva „Petros”, t�bbsz�r visszat�r az evang�liumban, �s v�g�l teljesen az eredeti n�v hely�be l�p. Ez a t�ny saj�tos jelent�s�g� lesz, ha figyelembe vessz�k, hogy az �sz�vets�gben a n�v megv�ltoztat�sa �ltal�ban a k�ldet�s el�jele. Val�ban, Krisztusnak azt a sz�nd�k�t, hogy P�ternek k�l�nleges helyet adjon az apostolok k�z�tt, t�bb jelz�s is meger�s�ti: Kafarnaumban a Mester P�ter otthon�ban sz�ll meg, amikor a t�meg a Genez�reti t� partj�n �sszegy�lt, hogy l�thassa �t, J�zus a t�ban horgonyz� cs�nakok k�z�l Simon�t v�lasztotta. Bizonyos esetekben J�zust csak h�rom tan�tv�ny k�s�ri el, s P�ter mindig az els� a csoportban, mint p�ld�ul Jairus l�ny�nak felt�maszt�sakor, a T�bor hegyen, vagy a Getszem�ni kertben. J�zus P�ter l�b�t mossa meg els�k�nt az Utols� Vacsor�n, �s csak ��rte im�dkozik, hogy ne fogyatkozz�k meg hit�ben, hogy meger�s�thesse hit�ben a t�bbi tan�tv�nyt. P�ter maga is tudat�ban van saj�tos helyzet�nek: gyakran m�sok nev�ben is sz�l, k�rve a nehezen �rthet� p�ldabesz�dek elmagyar�z�s�t, vagy egy-egy parancs pontos �rtelm�t. Bizonyos k�nyes helyzeteket megold, mindenki nev�ben v�laszolva. Amikor J�zus, l�tva az „�let kenyer�r�l” tartott besz�d�t k�vet�en a t�meg �rtetlens�g�t, f�jdalommal megk�rdezi, hogy tan�tv�nyai is el akarj�k-e �t hagyni, P�ter �gy v�laszol: „Uram, kihez menj�nk? Neked �r�k �letet ad� ig�id vannak.” Amikor J�zus megk�rdezi: „H�t ti kinek tartotok engem?” – Simon P�ter ezt feleli: „Te vagy a Messi�s, az �l� Isten fia.” J�zus ekkor v�laszk�nt �nnep�lyesen egyszer �s mindenkorra kinyilatkoztatja P�ter szerep�t az Egyh�zban: „P�ter vagy, erre a szikl�ra �p�tem egyh�zamat, s az alvil�g kapui sem vesznek rajta er�t. Neked adom a mennyek orsz�ga kulcsait. Amit megk�tsz a f�ld�n, a mennyben is meg lesz k�tve, s amit feloldasz a f�ld�n, a mennyben is fel lesz oldva.” Tov�bb…

XVI. Benedek p�pa katek�zise m�jus 24-�n	Magyar Kur�r	2006.05.25. 13:33
P�ter �s a t�bbi tizenegy apostol m�r egy ideje k�vette J�zust �s osztozott �let�ben. P�ter lassan �s nem minden neh�zs�g n�lk�l, behatolt a Mester gondolatvil�g�ba: hallgatta szav�t, figyelte magatart�s�t, el�mult csod�i l�tt�n. K�l�n�sen nagy hat�st tett r� a keny�rszapor�t�s. Andr�s felh�vja J�zus figyelm�t egy ifj�ra, aki �t kenyeret �s k�t halat hozott mag�val. Ez az �t keny�r csod�latos m�don j�llakatta a t�meget. Az apostolok – �s k�z�tt�k P�ter – azt a megb�z�st kapt�k a csod�latos keny�r- �s halszapor�t�s ut�n, hogy gy�jts�k �ssze a marad�kot, amellyel 12 kosarat t�lt�ttek meg. Ezt k�vet�en az emberek J�zust kir�lly� akart�k tenni, de a Mester „visszavonult a hegyre, eg�szen egyed�l”. M�snap J�zus a t� m�sik partj�n, a kafarnaumi zsinag�g�ban megmagyar�zta a csoda �rtelm�t. Nem egy vil�gi kir�lys�gr�l van sz�, ahogy azt a t�meg rem�lte, hanem saj�t maga �n�tad�s�r�l: „A keny�r, amelyet adni fogok, az �n testem a vil�g �let��rt.” J�zus el�re megj�vend�li a keresztet, a kereszttel az eucharisztikus kenyeret, azt a teljesen �jfajta m�dot, amely kir�lys�g�t jellemzi. Meg�rtj�k, hogy a Mesternek ezeket a szavait, �s magatart�s�t, val�ban neh�z felfogni, m�g a tan�tv�nyok sz�m�ra is. „Kem�ny” besz�d volt, amely pr�b�ra tette hit�ket. A tan�tv�nyok k�z�l sokan visszal�ptek. El tudjuk k�pzelni, hogy J�zus szavait m�g P�ter is nehezen �rtette meg, hiszen F�l�p Cezare�j�ban szembesz�llt a kereszt megj�vend�l�s�vel. Amikor azonban J�zus megk�rdezi: „Csak nem akartok ti is elmenni?” – P�ter a Szentl�lek vezet�s�vel, nagylelk�en v�laszol mindny�juk nev�ben: „Uram, kihez menj�nk? Neked �r�k �letet ad� ig�id vannak. Mi hissz�k �s tudjuk, hogy te vagy Isten Szentje”. Itt, csak�gy, mint Cezare�ban, P�ter szavaival kezdet�t veszi az egyh�z krisztol�giai hitvall�sa, P�ter a t�bbi apostol sz�sz�l�j�v� is v�lik. Ez nem azt jelenti, hogy m�r a maga teljes m�lys�g�ben meg�rtette Krisztus miszt�rium�t. Hite m�g csak a kezdetekn�l tart, az igazi teljess�gre csak a h�sv�ti esem�nyek tapasztalata r�v�n jut el. De m�r hit volt, amely megny�lt a legnagyobb val�s�g fel�. Nyitott volt, f�leg az�rt, mert nem valamibe, hanem Valakibe, Krisztusba vetett hit volt. P�ter ki�rad� nagylelk�s�ge azonban nem �vja meg az emberi gyenges�ggel �sszef�gg� vesz�lyekt�l. Lend�lettel szeg�d�tt J�zus nyom�ba, ki�llta a hit pr�b�j�t, teljesen Krisztusra hagyatkozva. Ennek ellen�re el�rkezik a pillanat, amelyben � is enged a f�lelemnek �s elbukik: el�rulja a Mestert. Tov�bb…

XVI. Benedek p�pa katek�zise 2006. m�jus 17-�n	Magyar Kur�r	2006.05.18. 21:34
„P�terhez hasonl�an mindig �jra meg kell t�rn�nk. K�vetn�nk kell J�zust, nem pedig el�tte j�rnunk: � az, aki utat mutat.” Szerd�n d�lel�tt az �ltal�nos kihallgat�s sor�n XVI. Benedek p�pa folytatta katek�zis�t az apostoli szolg�latr�l. Elm�lked�s�ben felid�zte, hogy el�z�leg az apostoli szolg�lat teol�giai keret�t v�zolta fel, az egyh�zi k�z�ss�g szolg�lat�nak jelent�s�re �sszpontos�tva. „Most vegy�k sorra az egyes apostolokat, hogy meg�rts�k, mit jelent az Egyh�zat meg�lni, mit jelent J�zust k�vetni.” „J�zus ut�n P�ter az a szem�ly, akit az �jsz�vets�gi sz�vegek a legt�bbsz�r id�znek. 154-szer nevezik P�tros, vagyis 'k�', 'szikla' n�ven, amely a J�zust�l kapott ar�m K�f�s n�v g�r�g ford�t�sa. Ez 9-szer fordul el�, f�leg P�l leveleiben. 75 alkalommal utalnak az �r�sok Simon n�vvel P�terre, amely a (k�tszer el�fordul�: ApCsel 15,14; 2Pt 1,1) eredeti h�ber Simeon n�v g�r�g�s v�ltozata.” „Simon Betszaid�b�l sz�rmazott, J�nos fia, vagy az ar�m forma szerint bar-Jona, J�n�s fia volt. Betszaida Galilea keleti r�sz�n fekv� kis v�ros, ahonnan F�l�p �s term�szetesen Andr�s, Simon testv�re sz�rmazott. Akcentusa el�rulta galileai sz�rmaz�s�t. Testv�r�hez hasonl�an P�ter is hal�sz volt: Zebedeus, Jakab �s J�nos apj�nak csal�dj�val egy�tt kis hal�szv�llalkoz�st vezetett a Genez�reti t�n�l (Lk 5,10). Val�sz�n�leg bizonyos szint� gazdas�gi j�l�tben �lt, �s �szint�n �rdekl�d�tt a vall�s ir�nt, v�gyott arra, hogy Isten beavatkozz�k a vil�gba. Ez k�sztette arra, hogy testv�r�vel egy�tt J�de�ba menjen, hogy meghallgassa Keresztel� Szent J�nos hithirdet�s�t (Jn 1,35–42).” „H�v� zsid� volt, aki b�zott abban, hogy Isten tev�kenyen jelen van n�pe t�rt�nelm�ben, �s f�jdalommal t�lt�tte el, hogy nem l�thatja Isten hat�sos m�k�d�s�t azokban az esem�nyekben, amelyeknek tan�ja volt. P�ter n�s volt, �s any�sa, akit egy napon J�zus meggy�gy�tott, Kafarnaum v�ros�ban �lt, abban a h�zban, amelyben Simon P�ter is megsz�llt, amikor abban a v�rosban j�rt (v�. Mt 8,14sk.; Mk 1,29skk.; Lk 4,38sk.). A k�zelm�ltban v�gzett r�g�szeti kutat�sok nyom�n napvil�gra ker�ltek egy kis biz�nci templom nyolcsz�g� mozaik padl�ja alatt egy m�g �sibb templom maradv�nyai, amelynek falain P�terhez sz�l� foh�szok feliratait fedezt�k fel. Az evang�liumok arr�l sz�molnak be, hogy P�ter a n�z�reti J�zus els� n�gy tan�tv�nya k�z�tt volt (v�. Lk 5,1–11), akikhez egy �t�dik t�rsult. A szok�s szerint ugyanis minden rabbinak 5 tan�tv�nnyal kellett rendelkeznie (v�. Lk 5,27: M�t� elh�v�sa). Amikor J�zus �tr�l 12-re emelte (v�. Lk 9,1–6), vil�goss� tette k�ldet�se �jdons�g�t: az�rt j�tt, hogy �sszegy�jtse az eszkatol�gikus Izraelt, amelyet a t�rzsek nyom�n a 12-es sz�m jelk�pezett.” Tov�bb…

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk