A Szentatya katekézise május 10-én |
Magyar Kurír |
2006.05.10. 20:55 |
Az egyház, amely Jézus akaratából és személye körül jött létre, tovább folytatja zarándokútját a történelemben. Az apostolok, hűségesen az Úrtól kapott küldetésükhöz, először megválasztják Mátyást Júdás helyébe, hogy számukat tizenkettőre egészítsék ki, majd másokat is bevonnak a rájuk bízott feladatok elvégzésébe, hogy folytassák szolgálatukat. A Galatákhoz írt levélben olvassuk: „Pál, (aki) nem embertől vagy ember által, hanem Jézus Krisztus, s az őt holtából föltámasztó Atyaisten rendeléséből apostol”. Pál, tehát, akit szintén közvetlenül a Feltámadt Jézus nevezett ki apostolának, összeveti a tizenkettővel az általa hirdetett Evangéliumot, és azon fáradozik, hogy átadja azt, amit kapott. „Elsősorban azt hagyom rátok, amit magam is kaptam” – írja az első korintusi levélben. A missziós küldetések elosztásakor csatlakozik az apostolokhoz, másokkal, például Barnabással együtt. Mint ahogy a kezdetekben, az apostolokat a Feltámadt Úr meghívta követésére és missziós küldetést bízott rájuk, ugyanúgy azok, akik már apostoli szolgálatot végeztek, a Lélek erejében meghívtak és küldetéssel bíztak meg másokat.
Ennek a hívásnak és küldésnek az útján bízzák rájuk az „episcopé” szolgálatát. Ennek a pontos meghatározása folyamatosan alakul ki az időben, a kezdetektől fogva, amíg magára nem ölti azt a formát, amelyről már a második század elején antióchiai Szent Ignác egyértelműen tanúskodik. Ez a püspök, a pap és a diakónus hármas szolgálata. Olyan fejlődésről van szó, amelyet Isten Lelke vezet, aki segíti az egyházat az apostoli folytonosság hiteles formáinak felismerésében.
|
A Szentatya katekézise május 3-án |
Magyar Kurír |
2006.05.04. 13:42 |
A szokásos szerda délelőtti általános kihallgatás során XVI. Benedek pápa katekézisében az apostoli hagyományról elmélkedett, amely nagy jelentőségű az egyház életben.
A II. Vatikáni Zsinat erre vonatkozóan hangsúlyozta, hogy a hagyomány mindenekelőtt apostoli. A „Dei Verbum” kezdetű dogmatikus konstitúcióban olvashatjuk: „Amiket Isten az összes nemzetek üdvösségére kinyilatkoztatott, azokról jóságosan úgy rendelkezett, hogy minden időkre csorbítatlanul megmaradjanak és minden nemzedéknek továbbadassanak. Ezért az Úr Krisztus, akiben a fölséges Isten egész kinyilatkoztatása beteljesedik, parancsot adott az apostoloknak, hogy az evangéliumot, mint az üdvös igazság és erkölcsi tanítás forrását mindenkinek hirdessék, közölvén velük az isteni ajándékokat”.
A zsinati tanítás azt is feljegyzi, hogy: „Ezt a parancsot hűségesen teljesítették azok az apostolok is, akik szóbeli prédikációban, példával és intézmények létrehozásával átadták, amit Krisztustól szóban, magatartásban és cselekedetekben kaptak, illetve a Szentlélek ihletéséből megtanultak: és azok az apostolok vagy apostoltanítványok is, akik ugyanennek a Szentléleknek a sugalmazására az üdvösség üzenetét írásba foglalták.”
Az apostolok, vagyis az eszkatológikus Izrael vezetői, szintén 12-en voltak, mint a választott nép törzsei, folytatták az Úr által elkezdett „aratást”, mindenekelőtt azáltal, hogy hűségesen átadták a kapott ajándékot, Isten országának jó hírét, amely Jézus Krisztussal érkezett el a világba. Az apostolok száma nemcsak a szent gyökérrel, a 12 törzs Izraelével való folytonosságot fejezi ki, hanem szolgálatuk egyetemes elrendeltetését: vigyék el az üdvösséget a föld legvégső határáig. Ezt jelzi a semita számszimbolika: a tizenkettő a háromnak, vagyis a tökéletes számnak a négyszerese, a négy pedig a négy égtájra utal.
|
XVI. Benedek katekézise az egyház születéséről és az apostolok szolgálatáról |
VR/Magyar Kurír |
2006.04.06. 21:13 |
Április 5-én az általános kihallgatás során XVI. Benedek pápa folytatta katekézisét az egyház születéséről és az apostolok szolgálatáról. A tanítványok egymás közötti, valamint Istennel való szeretetközösségének forrása a Szentlélek, aki Isten szeretetét szívünkbe árasztja – mondta a Szentatya, idézve Szent Iréneusz erre vonatkozó tanítását: „Ahol az Egyház jelen van, ott van Isten Lelke is, ahol jelen van Isten Szent Lelke, ott jelen van az Egyház és minden kegyelem, mivel a Lélek igazság”. A Lélekkel való benső kapcsolatunk azonban nem semmisíti meg emberi mivoltunkat annak minden gyengeségével, ezért a tanítványok közössége jól ismerte a megpróbáltatásokat, amelyek főleg a hitigazságokra vonatkozó ellentétekből származtak, és amelyek meggyengítették a szeretetközösséget. Ahogy a szeretetközösség a kezdetektől fogva létezik, úgy a kezdetektől fogva jelen van a megosztottság is: „Közülünk kerültek ki, de nem tartoztak közénk. Ha közénk tartoztak volna, köztünk is maradtak volna. Rajtuk kellett nyilvánvalóvá lennie, hogy nem mindnyájan tartoznak közénk.” – írja első levelében János evangélista. Milyen súlyos veszélyt jelent a hit elveszítése! Azoknak, akik hisznek a szeretet Egyházában, és benne kívánnak élni, határozott kötelességük, hogy megszakítsák a szeretetközösséget azzal, aki eltávolodott az üdvözítő tanítástól – mondta a Szentatya, utalással Szent János második levelének szavaira, miszerint „Aki eltér Krisztus tanításától, s nem tart ki mellette, abban nincs Isten…Aki üdvözli őt, részese gonosz cselekedeteinek”.
|
XVI. Benedek katekézise 2006. március 29-én |
|
2006.04.04. 17:28 |
Közösség és testvéri kapcsolatok – ezek azok az ajándékok, amelyek kiemelnek bennünket a magányból.XVI. Benedek pápa szokásos szerda délelőtti általános kihallgatásán a halmas hívősereg előtt a „közösség ajándékának” szentelte katekézisét.„Az apostoli szolgálaton keresztül az egyház, amely az Isten Fia körül egybegyűlt közösség, állandóan tovább él a változó időkben építve és táplálva a közösséget Krisztusban és a Lélekben. Erre a közösségre mindenki meghívást kapott, és mindenki megtapasztalhatja benne az Atya által ajándékozott üdvösséget. A Tizenkettőnek gondja volt arra, hogy utódokat képezzenek ki, hogy az egyház gondjaikra bízott küldetése folytatódjon az ő haláluk után is. Az egyház évszázadokon át a jogos pásztorok vezetése alatt szervezetet épített fel, amely biztosította továbbélését a világban, a közösség misztériumaként, amelyben bizonyos mértékig visszatükröződik maga a szentháromságos közösség is” – mondta a pápa.„Már Pál apostol is említést tesz erről a szentháromságos forrásról, amikor ezt írja a keresztényeknek: 'Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindanyájatokkal'. Ezek a szavak, amelyek valószínűleg a születőben lévő egyház kultuszát tükrözik vissza, azt mutatják, hogy az Atya ingyenes szeretete Jézus Krisztusban a Szentlélek által létrehozott közösségben valósul meg és fejeződik ki. Ezen értelmezés szerint a közösség úgy jelenik meg, mint a Lélek sajátságos ajándéka, amely hasonló az Atyaisten által ajándékozott szeretethez és a Jézus Krisztus által felajánlott kegyelemhez. Azt is mondhatnánk, hogy a kegyelem, a szeretet és a közösség, Krisztus, az Atya és a Szentlélek viszonylatában az egyetlen üdvözítő terv különböző aspektusait jelentik. Ezáltal válik az egyház az Atya, a Fiú és a Szentlélek egysége által egybegyűjtött néppé.”
|
A Szentatya katekézise 2006.március 22-én |
|
2006.03.22. 15:05 |
XVI. Benedek pápa március 22-én az apostolokról, mint Krisztus tanúiról és küldötteiről elmélkedett katekézisében. Idézett Szent Pál Efezusiakhoz írt leveléből, amelyszerint az egyház az apostolokra és prófétákra alapozott épület, amelynek maga „Krisztus Jézus a szegletköve”. A Jelenések Könyve az apostolok, és kifejezetten a tizenkettő szerepét a mennyei Jeruzsálem eszkatológikus távlatai szerint értelmezi. „A város falának tizenkét alapköve volt, rajtuk a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve.” Az evangéliumok megegyeznek abban, hogy az ípostolok meghívása jelentette Jézus küldetésének első lépéseit, miután megkapta Keresztelő Szent Jánostól a keresztséget a Jordán vízében.
Márk és Máté evangéliuma szerint az első apostolok a Galileai tó partján kapták meghívásukat. Jézus nemsokkal azután, hogy elkezdte Isten országának hirdetését, tekintete két testvérpáron pihent meg, akik a következő személyek voltak Simon és András, valamint Jakab és János. Egyszerű halászokként végezték mindennapi munkájukat: kivetették és bevonták hálójukat. Azonban egy másfajta halászat vár rájuk. Jézus határozott hívására azonnal készségesen válaszolnak: mostantól kezdve „emberhalászok” lesznek.
|
XVI. Benedek pápa megkezdte új katekézisét |
|
2006.03.15. 17:43 |
A Szentatya a március 15-i általános kihallgatáson mondott beszéde elején bejelentette, hogy a vesperásnak, zsoltároknak, dicsőítő énekeknek szentelt katekézise után, az elkövetkező szerda délelőtti találkozók elmélkedéseit a Krisztus és az Egyház közötti kapcsolat misztériumának kívánja szentelni. Az Egyház alapját az apostolok, mint a hit, remény és szeretet közössége képezi – állapította meg. Az apostolok révén magához Jézushoz jutunk el. Az Egyház kezdetei arra vezethetők vissza, amikor néhány galileai halász találkozott Jézussal, és hagyták, hogy meghódítsa őket Jézus tekintete, hangja, szeretettel és erővel teli felhívása: „Jöjjetek utánam! Én emberhalászokká teszlek titeket.”
|
XVI. Benedek: A nagyböjt a megtérés és a szolidaritás ideje |
|
2006.03.01. 16:10 |
Általános kihallgatás a Szent Péter téren hamvazószerdán.„Legyenek ezek az elmélkedés és az intenzív imádság napjai, amelyekben engedjük, hogy Isten Igéje vezessen minket; osszuk meg őszintén a testvéreinkkel azokat az ajándékokat, amelyeket kaptunk; s figyeljünk a szegények és magukra hagyottak szükségleteire.”
XVI. Benedek pápa, aki délután a római Szent Szabina-bazilikában vesz részt a hamvazkodás szertartásán, szerda délelőtti általános kihallgatásán a nagyböjt kezdetéről beszélt a Szent Péter téren egybegyűlt híveknek.
|
XVI. Benedek pápa katekézise -2006.II.22.- |
|
2006.02.24. 09:04 |
„Imádkozzatok, hogy a Szentlélek mindig támogassa szolgálatomat" – kérte a hívek imáit XVI. Benedek pápa a szerda délelőtti általános kihallgatás során.Katekézisében a Szentatya a nap liturgikus ünnepéhez fűzte elmélkedését. Szent Péter székfoglalásának, „katedrájának” ünnepe ősi hagyomány, amelyről Rómában már a IV. századtól kezdve megemlékeztek. Ezen a napon hálát adunk Istennek azért a küldetésért, amelyet Péter apostolra és utódaira bízott. A „katedra” szó szerint a püspöki széket jelöli, amely egy egyházmegye anyatemplomában van elhelyezve, amelyet ezért neveznek katedrálisnak, székesegyháznak. Ez a katedra a püspök hatalmának jelképe, különösen is tanítóhivatalát jelzi, vagyis azt az evangéliumi tanítást, amelyet a püspöknek, mint az Apostolok utódának, meg kell őriznie és tovább kell adnia a keresztény közösség számára.
|
XVI. Benedek pápa katekézise a Magnificatról-2006.II.15.- |
|
2006.02.24. 08:58 |
Imádkozzunk az Úrhoz: segítsen bennünket ismét elvinni a világba Krisztust” – mondta a Szentatya szerdán délelőtt, az általános kihallgatás során.XVI. Benedek pápa katekézisében bejelentette, hogy végére érkezett a II. János Pál pápa által elkezdett hosszú sorozatnak, amely a zsoltárok és bibliai énekek elemzését tűzte ki célul. Ezek jelentik ugyanis a dicsőítő énekek és a vesperás alapvető szövegeit. „Végére jutottunk ennek az írott szöveget követő zarándokútnak, amely hasonlít a dicsőítő énekek, fohászok, imák, szemlélődések virágoskertjéhez, és most azt a Canticumot elemezzük, amelyik jelképesen minden vesperást lezár, ez pedig a Lukács evangéliumában olvasható Magnificat, Mária Istent magasztaló éneke” – mondta a pápa.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…