Mivel csak kevés és töredékes adat áll róla rendelkezésünkre, szinte lehetetlen életútját felvázolni – mondta a Szentatya, hozzátéve, hogy az általa írt evangélium alapján Máté szintén jelen van a Jézus által kiválasztott 12 apostol névsorában. Neve héberül annyit jelent, mint „Isten ajándéka”. Az első kanonikus evangélium, amelyet neve fémjelez, a 12 apostolt felsorolva pontos jelzővel illeti: Máté, a „vámos”. Ezáltal azonosíthatjuk azzal a férfival, aki az adóbeszedők pultjánál ül, Máténak hívják, és akihez Jézus így szólt: „Kövess engem!”. Máté pedig fölkelt és követte a Mestert. Márk és Lukács evangelisták is elbeszélik ezt a történetet, de a vámnál ülő férfit Lévinek nevezik. Ahhoz, hogy elképzeljük a Máté evangéliumában leírt, előbb említett jelenetet, elég, ha felidézzük Caravaggio csodálatos festményét, amelyet itt Rómában, a Franciák Szent Lajos templomában őriznek – folytatta katekézisét a pápa. Az evangéliumokban még egy további életrajzi utalás is fellelhető: a Máté meghívását közvetlenül megelőző szakasz Jézus egy Kafarnaumban tett csodájáról szól, amelyre a Tiberiás tó közelében kerül sor. Ebből arra lehet következtetni, hogy Máté Kafarnaumban végezte vámszedő munkáját, ott, ahol Jézus Péter otthonának vendégszeretetét élvezte. Az evangéliumból kiolvasható egyszerű tények alapján tehetünk néhány megjegyzést – mondta katekézisében a Szentatya. Az első, hogy Jézus követői közé egy olyan embert fogad be, aki a korabeli Izrael felfogása szerint nyilvános bűnös volt. Máté nemcsak eredeténél fogva „piszkos pénzt” kezelt, mivel ez a pénz olyan emberektől származott, akik nem tartoztak Isten kiválasztott népéhez, hanem együttműködött egy gyűlöletesen kapzsi idegen hatalommal is. Ezért az evangéliumok több ízben együtt említik a „vámosokat és bűnösöket”, a „vámosokat és utcanőket”. A vámosokban továbbá a szűklátókörűség példáját látják, akik csak azokat szeretik, akik őket is szeretik. Ezek közé tartozott Zakeus is, a vámosok és gazdagok „feje”. A vámosokat a közvélemény a rablókkal, gonoszokkal, házasságtörőkkel helyezte egy szintre. Ebből tehát az tűnik ki első látásra, hogy Jézus senkit sem zárt ki barátai közül. Sőt, éppen miközben Jézus Máté–Lévi házában leül vele egy asztalhoz, és a farizeusok szemrehányást tesznek neki, hogy bűnösökkel és vámosokkal étkezik, Jézus, fontos kijelentést tesz: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.” Az evangélium megfelelő hirdetése éppen ebben áll – hangsúlyozta XVI. Benedek: Isten felkínálja kegyelmét a bűnösnek! Egy másik evangéliumi szakaszban, amelyben a farizeus és a vámos a jeruzsálemi templomban imádkoznak, Jézus a névtelen vámost állítja példaképül. A vámos ugyanis alázatosan bízik az isteni irgalmasságban, miközben a farizeus dicsekszik saját erkölcsi tökéletességével. „A vámos … szemét sem merte fölemelni az égre, csak mellét verte e szavakkal: Istenem, légy irgalmas hozzám, bűnöshöz”. Jézus pedig így szól példabeszédében: „Mondom nektek: ez megigazulva ment haza, az nem. Mindazt, aki felmagasztalja magát, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felmagasztalják.”