A 4. emeleti, ezent�l a Karol Wojty�a nev�t visel� st�di�ban meg�ldotta azt az eml�kt�bl�t, amely annak �ll�t eml�ket, hogy Wojty�a b�boros itt k�sz�tett sz�mos alkalommal felv�telt a lengyel nyelv� ad�s sz�m�ra. Ezut�n a p�pa �l� ad�sban k�sz�nt�tte a r�di� hallgat�it.

A Szentatya ezut�n a folyos�kon �s a st�di�kban sorra tal�lkozott a k�l�nb�z� nyelv� ad�sok szerkeszt�ivel, akik aj�nd�kokkal fejezt�k ki h�l�jukat a l�togat�s�rt. A Vatik�ni R�di� t�bb mint 45 nyelven sug�rozza m�sorait, amelyek a vil�g 59 orsz�g�ban hallhat�ak.

A r�di� m�sodik emeleti k�poln�j�ban r�vid im�ds�got tartottak. Az els� emeleten a p�pa ell�togatott az int�zm�ny k�nyvt�r�ba is. Ezen a szinten tal�lhat� a magyar nyelv� m�sor irod�ja is, amelyet szint�n felkeresett a p�pa. A m�sor szerkeszt�i g�rd�ja – amely a R�di� szerkeszt�s�gei k�z�tt egyed�l�ll� abb�l a szempontb�l, hogy csak n�kb�l �ll – a mariazelli K�z�p-Eur�pai Katolikus Tal�lkoz� �lm�nyeib�l �ssze�ll�tott CD-vel lepte meg a Szentaty�t.

A l�togat�s v�g�n a VI. P�l p�pa �ltal kialak�ttatott Marconi-teremben Federico Lombardi f�igazgat�, a vil�gi munkat�rsak nev�ben pedig Alessandro Candi k�sz�nt�tte a Szentaty�t.

V�lasz�ban a p�pa megeml�kezett a Vatik�ni R�di� t�rt�net�nek f�bb esem�nyeir�l, att�l kezdve, hogy XI. Pius p�pa 1931. febru�r 12-�n „valamennyi n�phez �s minden teremtm�nyhez” int�zett besz�d�vel elind�totta a r�di� m�k�d�s�t. A Vatik�ni R�di� ma m�r nem egyetlen hang, fogalmazott XVI. Benedek, hanem „hangok k�rusa, amely t�bb mint negyven nyelven sz�l, s k�l�nb�z� kult�r�kkal �s vall�sokkal tud p�rbesz�det folytatni, k�rus, amely az elektrom�gneses hull�moknak k�sz�nhet�en bej�rja az �ter �tjait”. A p�pa buzd�totta a r�di� dolgoz�it: „dolgozzatok tov�bb a modern kommunik�ci� nagy areopagosz�n, becs�lj�tek meg azt a rendk�v�li tapasztalatot, amelyet a 2000. �vi nagy jubileum alatt, majd m�g ink�bb szeretett II. J�nos P�l p�p�nk hal�la k�r�l �t�lhettetek, amely esem�ny megmutatta, mekkora v�gy �l az emberis�gben, hogy megismerje az egyh�z val�s�g�t.”