A r�mai p�pa a katolikus egyh�z feje. Ezenk�v�l a kopt ortodox egyh�z vezet�j�t is p�p�nak h�vj�k (alexandriai p�pa). Ez a sz�cikk a r�mai p�p�r�l sz�l.

Maga a magyar p�pa sz� (ak�rcsak a pap �s a p�pa) a g�r�g pappasz sz�b�l ered, amelynek jelent�se „atya” („papa”). Ez a c�m illette meg a 4. sz�zadig az �sszes kereszt�ny p�sp�k�t is. A keleti egyh�zszakad�s ut�n az ortodox egyh�zak fejeit m�r kiz�r�lag a p�tri�rka c�mmel illett�k, �s a r�mai egyh�z vezet�je a p�pai c�m egyed�li visel�je lett.

A legnagyobb katolikus egyh�zi m�lt�s�g t�bb c�met is mag�ban foglal. A p�pa teljes c�me:

• R�ma p�sp�ke,
• J�zus Krisztus helytart�ja (vicarius Christi)
• Az Apostolfejedelem (Szent P�ter) ut�da (az apostolut�dok, azaz a p�sp�k�k test�let�nek vezet�je)
• Az egyetemes Egyh�z legf�bb f�papja (az eg�sz katolikus egyh�z p�sztora, pontifex maximus)
• A Nyugat p�tri�rk�ja - XVI. Benedek 2006-ban elhagyta e c�met
• It�lia pr�m�sa
• A r�mai �rseki tartom�ny metropolit�ja
• Vatik�nv�ros �llam uralkod�ja
• Isten szolg�inak szolg�ja (Servus Servorum Dei)

A p�pav�laszt�s

A p�pai c�m bet�lt�s�r�l a konkl�v� d�nt, amely a 80 �v alatti b�borosokb�l �ll. A konkl�v� 1241 �ta m�k�d� rendszer�nek az 1274-es lyoni 14. egyetemes zsinat adott �tfog� szab�lyoz�st, amelyen az�ta t�bbsz�r v�ltoztattak (Utolj�ra II. J�nos P�l p�pa Universi Dominici Gregis apostoli konstit�ci�ja 1996. febru�r 22.). Eszerint a p�pa elhunyta ut�n 15, legk�s�bb 20 nap m�lva �ssze kell �lnie a b�borosok test�let�nek (1870-t�l a Vatik�nban) �s ott a a legnagyobb titoktart�s mellett, k�tharmados t�bbs�ggel kell megv�lasztaniuk az �j p�p�t.

A p�pa jogk�re

A p�p�nak legf�bb, teljes (t�rv�nyhoz�i, korm�nyzati �s b�r�i), k�zvetlen �s egyetemes hatalma van az eg�sz katolikus egyh�zban. �t�lete vagy hat�rozata ellen nincs sem fellebbez�s, sem felfolyamod�s. Hatalm�t megv�laszt�s�nak elfogad�s�val nyeri el, ez�rt beiktat�sra nincs sz�ks�ge. A p�pa hatalm�t rendesen a p�pai hivatalokon �s b�r�s�gokon kereszt�l gyakorolja. Ez�rt a p�pa hal�l�val a p�pai hivatalok ir�ny�t�inak megbizat�sa megsz�nik. A p�pa feladata a hitlet�tem�ny (Depositum Fidei) �rz�se, a katolikus tan�t�s kifejt�se �s tisztas�g�nak �rz�se. Az I. vatik�ni zsinat (1870) hitigazs�gk�nt mondta ki, hogy a p�pa Isten kegyelme �ltal t�vedhetetlen, amikor hit �s erk�lcs k�rd�s�ben, a vil�gegyh�z p�sp�keivel egys�gben, �nnep�lyes form�ban a t�vedhetetlens�g ig�ny�vel (ex cathedra Petri) nyilatkozik. E hatalommal a p�p�k ritk�n �ltek: IX. Pius p�pa 1854. december 8-�n (Ineffabilis Deus: Sz�z M�ria szepl�telen fogantat�sa), XII. Pius p�pa 1950. november 1-j�n (Munificentissimus Deus: Sz�z M�ria mennybev�tel�nek dogm�ja) �s II. J�nos P�l 1995. m�rcius 25-�n (Evangelium vitae: Az abortusz �s az eutan�zia �rtatlan emberi �let sz�nd�kolt kiolt�sa, ez�rt elfogadhatatlan).

Zsinatok �s p�p�k

A p�pa a p�sp�k�k test�let�nek feje. A p�sp�ki koll�gium - soha nem feje n�lk�l - szint�n hordoz�ja az eg�sz egyh�zra sz�l� legf�bb �s teljes hatalomnak. E hatalom �nnep�lyes gyakorl�sa az egyetemes zsinat, amelyre valamennyi p�sp�k megh�v�st kap. Egyetemes zsinatot egyed�l a p�pa h�vhat �ssze, rekeszthet be �s csak � eln�k�lhet rajta (szem�lyesen vagy megb�zottja �ltal). Hal�l�val az �ppen �l�sez� zsinat felf�ggeszt�dik. A zsinat napirendj�t � hat�rozza meg �s az � joga a hat�rozatok meger�s�t�se �s kihirdet�se is.

A t�rt�nelem folyam�n t�bbsz�r felmer�lt az egyh�zi f�hatalom k�rd�se: "p�pa vagy zsinat?" J�llehet az egyh�zi t�rv�nyek mindig a p�pai f�hatalmat tartalmazt�k, a p�pas�g t�rt�nelmi m�lypontjain meger�s�d�tt a zsinati f�hatalom ig�nye (konciliarizmus) �s a zsinatok szerepe az egyh�zkorm�nyzatban. A nagy nyugati egyh�zszakad�st lez�r� Konstanzi zsinat p�ld�ul, amelyet Zsigmond n�met-r�mai cs�sz�r �s magyar kir�ly h�vott �ssze, p�p�kat mondatott le �s v�lasztott (V. M�rton). A konciliarizmus eszm�je k�s�bb a protest�ns egyh�zak szervezet�nek kialakul�s�ban v�lt meghat�roz�v�.

A p�pa �s a p�sp�k�k egy�ttm�k�d�s�t a II. Vatik�ni zsinat (1962-1965) �j hangs�lyokkal t�rgyalta. Itt kimondt�k a p�sp�k�k kollegialit�s�nak elv�t, amely szerint a p�sp�k�k amellett, hogy egyh�zmegy�j�k saj�t p�sztorai, az egyetemes egyh�z�rt is felel�ss�get viselnek. E felel�ss�g gyakorl�s�nak f�ruma az egyetemes zsinat �s a p�sp�ki szinodus.

Adatok, statisztik�k

• XVI. Benedek a 265. p�pa, az ellenp�p�kkal egy�tt a mai napig 306 p�pa uralkodott.
• Ebb�l 32 ellenp�pa R�m�ban, 2 Pis�ban �s 5 Avignonban l�pett f�l.
• Ezen fel�l tov�bbi 3 p�pa eset�ben k�ts�gbe vonhat� uralkod�suk legitimit�sa.
• II. Istv�n esete a legk�l�n�sebb. Ugyan megv�lasztott�k p�p�nak, de sz�kfoglal�sa el�tt meghalt.
• A fennmaradt 264 p�pa k�z�l 257 uralkodott R�m�ban �s 7 Avignonban.
• A legn�pszer�bb n�v a J�nos volt, �sszesen 26 p�pa, ill. ellenp�pa viselte ezt a nevet. 18-cal m�sodik helyen �ll a Gergely, majd 17-tel a Benedek �ll a dobog� als� fok�n.

�szents�ge XVI.Benedek p�pa(2005.IV.19.