„Szeretett el�d�m, II. J�nos P�l p�pa, arra buzd�totta az egyh�zat a harmadik �vezred elej�n, hogy szeml�lje Krisztus arc�t – folytatta besz�d�t XVI. Benedek p�pa. Ugyanebben az ir�nyban haladva, a ma kezd�d� katek�ziseimben szeretn�k arra r�mutatni, hogy Krisztus arc�nak vil�goss�ga hogyan t�kr�z�dik vissza az Egyh�z arc�n, t�r�keny �s b�n�s emberi mivoltunk korl�tainak �s �rnyainak ellen�re. M�ria ut�n, aki Krisztus vil�goss�g�nak tiszta t�kre, az apostolok azok, akik szavukkal �s tan�s�gt�tel�kkel �tadj�k nek�nk Krisztus igazs�g�t. K�ldet�s�k azonban nem elszigetelt, hanem a szeretetk�z�ss�g miszt�rium�ba illeszkedik bele, amely vonatkozik Isten N�p�nek eg�sz�re, �s l�p�sr�l l�p�sre val�sul meg az �sz�vets�gb�l az �jsz�vets�g fel� haladva.

Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy teljesen f�lre�rtj�k J�zus �zenet�t, ha azt elv�lasztjuk a v�lasztott n�p hit�t�l �s rem�ny�t�l: mint ahogy azt k�zvetlen el�fut�ra, Keresztel� Szent J�nos tette, J�zus mindenekel�tt Izraelhez fordul. („K�ldet�sem csak Izrael h�z�nak elveszett juhaihoz sz�l.)

�s mint Keresztel� Szent J�nos pr�dik�ci�ja, �gy J�zus� is a kegyelem h�v�sa, ellentmond�s �s �t�let jele Isten eg�sz n�p�nek. B�r J�zus pr�dik�ci�ja mindig szem�lyes megt�r�sre sz�l�t fel, val�j�ban sz�ntelen�l arra t�rekszik, hogy l�trej�jj�n Isten n�pe, amelynek �sszegy�jt�se �s �dv�z�t�se elj�vetel�nek c�lja.

A Szentatya utalt Adolf von Harnack, a m�lt sz�zad elej�n �lt n�met teol�gusra, aki egyoldal�an �s alaptalanul az individualizmus szempontj�b�l �rtelmezte Krisztusnak Isten orsz�g�ra vonatkoz� szavait. A luther�nus teol�gus „A kereszt�nys�g l�nyege”c�m� �r�s�ban a k�vetkez�t �ll�tja: „Isten orsz�ga elj�n, mivel az egyes emberekben val�sul meg, utat tal�l lelk�k fel�, �s �k befogadj�k Istent. Isten orsz�ga minden bizonnyal Isten uralma, de annyit jelent, mint a szent Isten uralma az egyes sz�vekben”. A val�s�gban ez az individualista felfog�s jellegzetesen modern: a bibliai hagyom�ny t�vlat�ban �s a zsid� kult�rk�rnyezetben, amelybe J�zus m�k�d�se beleilleszkedik �sszes �jdons�g�val, vil�gos, hogy a megtestes�lt Fi� eg�sz k�ldet�s�nek k�z�ss�gi elrendeltet�se van, mivel egys�gbe k�v�nja gy�jteni Isten eszkatol�gikus n�p�t.

A n�z�reti J�zusnak azt a sz�nd�k�t, hogy egybegy�jtse a sz�vets�g k�z�ss�g�t, hogy abban megnyilv�nuljon az Aty�iknak tett �g�ret beteljesed�se, egy�rtelm�en jelzi a tizenkett� kiv�laszt�sa. „Ezut�n f�lment a hegyre �s mag�hoz h�vta, akiket kiv�lasztott. tizenkett�t v�lasztott ki, hogy vele tartsanak �s hogy igehirdet�sre k�ldje �ket. Hatalmat is adott nekik (a betegek gy�gy�t�s�ra, �s) az �rd�g�z�sre.

A kinyilatkoztat�s hely�n, a „hegyen”, J�zus, kezdem�nyez�s�vel, amely teljesen tudatos �s hat�rozott, kiv�lasztja a tizenkett�t, hogy vele egy�tt tegyenek tan�s�got Isten orsz�g�nak elj�vetel�r�l �s hirdess�k azt.

Nem f�r k�ts�g ennek a megh�v�snak a t�rt�nelmis�g�hez, nemcsak a sz�mos egykor� tan�s�gt�tel �rtelm�ben, hanem azon egyszer� okn�l fogva sem, mivel J�d�s, az �rul� apostol neve is a tizenkett� k�z�tt van, azoknak a neh�zs�geknek ellen�re, amelyet ez a sz�let� k�z�ss�g sz�m�ra jelenthetett. A tizenkettes sz�m term�szetesen utal Izrael tizenk�t t�rzs�re, �s felfedi az �j int�zm�ny pr�f�tai, jelk�pes �rtelm�t is. Miut�n m�r r�gen let�nt a 12 t�rzs rendszere, Izrael rem�nykedve v�rta vissza�ll�t�s�t, mint az eszkatol�gikus id�szak elj�vetel�nek jel�t.

J�zus, amikor kiv�lasztja a tizenkett�t, �letk�z�ss�get kezd vel�k, �s r�szeseiv� teszi �ket k�ldet�s�nek, azaz Isten orsz�ga szavakkal �s tettekkel t�rt�n� hirdet�s�nek, azt akarja kifejezni, hogy el�rkezett a v�gleges id�, amikor Isten �g�retei eljutnak beteljesed�s�kh�z.
A tizenk�t apostol – akik k�l�nf�le sz�rmaz�s�ak – m�r puszt�n l�t�kkel felh�v�st jelentenek eg�sz Izrael sz�m�ra, hogy t�rjen meg, �s hagyja mag�t bevonni az �jsz�vets�gbe, amely az �sz�vets�g teljes �s t�k�letes beteljesed�se.

J�zus az utols� vacsor�n, k�nszenved�se el�tt, azzal a feladattal b�zta meg a tizenkett�t, hogy �nnepelj�k eml�kezet�t. Ez azt mutatja, hogy J�zus az eg�sz k�z�ss�gre r� akarta ruh�zni – vezet�ik szem�ly�ben – azt a k�ldet�st, hogy a t�rt�nelemben legyenek Isten n�pe �ltala megkezdett eszkatol�gikus �sszegy�jt�s�nek jele �s eszk�ze. Ebben a megvil�g�t�sban �rthet�, hogy a Felt�madt Krisztus – a L�lek ki�raszt�s�val – megadja az apostoloknak a b�n�k megbocs�t�s�nak hatalm�t. A tizenk�t apostol teh�t a legnyilv�nval�bban jelzi J�zus Egyh�za l�t�re �s k�ldet�s�re vonatkoz� akarat�t, annak a biztos�t�k�t jelentik, hogy Krisztus �s az Egyh�z k�z�tt nincs semmif�le szemben�ll�s. Ez�rt Krisztus sz�nd�k�val teljesen �sszeegyeztethetetlen a n�h�ny �vvel ezel�tti divatos jelsz�: „J�zus igen, Egyh�z nem”. Isten megtestes�lt Fia �s egyh�za k�z�tt m�ly, elt�phetetlen �s titokzatos folytonoss�g �ll fenn, amelynek erej�ben Krisztus ma jelen van n�p�ben �s k�l�n�sen az apostolok ut�daiban – fejezte be katek�zis�t XVI. Benedek p�pa.