Luk�cs evangelista ugyanezt a hagyom�nyt k�veti, de r�szletesebben kidolgozza a megh�v�s t�rt�net�t. Bemutatja az els� tan�tv�nyok hitbeli el�rehalad�s�t, megjegyezve, hogy azut�n kapt�k meg a Krisztus k�vet�s�re sz�l� megh�v�st, miut�n m�r meghallgatt�k J�zus els� pr�dik�ci�j�t �s megtapasztalt�k az �ltala v�gbevitt els� csod�s esem�nyeket. K�l�n�sen a csod�latos halfog�s az a k�zvetlen k�rnyezet, amely a r�juk b�zott k�ldet�s, az emberhal�szat jelk�pe. Ezeknek a „megh�vott” hal�szoknak a sorsa ett�l kezdve szoros bels� kapcsolat r�v�n f�z�dik J�zus�hoz. Az apostol J�zus k�ld�tte, de mindenekel�tt J�zus „ismer�je” – mondta a Szentatya.
J�nos evangelista pontosan ezt a szempontot hangs�lyozza J�zus �s a j�vend� apostolok els� tal�lkoz�s�t�l kezdve. Itt v�ltozik a helysz�n, a tal�lkoz�sra a Jord�n foly� partj�n ker�l sor. A j�vend� tan�tv�nyok J�zushoz hasonl�an Galile�b�l �rkeztek, hogy r�szes�ljenek a Keresztel� Szent J�nos �ltal kiszolg�ltatott kereszts�gben. Jelenl�t�k megvil�g�tja lelki vil�gukat. Olyan emberek voltak, akik v�rt�k Isten orsz�ga elj�vetel�t, meg akart�k ismerni a Messi�st, akinek elj�vetel�t azonnalinak hitt�k. El�g sz�mukra az, hogy Keresztel� Szent J�nos J�zusra, mint Isten B�r�ny�ra mutat r�, �s m�ris fel�bred benn�k a v�gy, hogy szem�lyesen is tal�lkozzanak a Mesterrel. J�zus �s a j�vend� apostolok k�z�tti p�rbesz�d szavai rendk�v�l jelent�s�gteljesek. J�zusnak arra a k�rd�s�re, hogy „Kit kerestek?”, egy �jabb k�rd�ssel felelnek: „Rabbi – vagyis Mester – hol lakol?” J�zus v�lasza pedig egy megh�v�s: „J�jjetek, n�zz�tek meg”. �gy kezd�dik az Apostolok „kalandja”, vagyis mint olyan szem�lyek�, akik k�lcs�n�sen megny�lnak egym�s fel�. A tan�tv�nyok k�zvetlen�l megismerik a Mestert. Nem egy elm�letet kell hirdetni�k, hanem tan�s�got kell tenni�k egy szem�lyr�l. Miel�tt m�g elinduln�nak evangeliz�l� �tjukra, egy�tt kell lenni�k J�zussal, vele szem�lyes kapcsolatot kell kialak�taniuk. Erre az alapra helyezve az evangeliz�l�s nem m�s, mint annak a hirdet�se, amit meg�ltek, �s megh�v�s arra, hogy hallgat�ik is l�pjenek be a Krisztussal val� szeretetk�z�ss�g miszt�rium�ba.

Kikhez k�ldi el J�zus az apostolokat? – tette fel a k�rd�st katek�zis�ben XVI. Benedek p�pa. Az Evang�lium szerint �gy t�nik, hogy J�zus csak Izraelre korl�tozza k�ldet�s�ket: „K�ldet�sem csak Izrael h�z�nak elveszett juhaihoz sz�l”. Ehhez hasonl�an a k�vetkez� szavakkal szab hat�rt a tizenkett�re b�zott k�ldet�snek: „Ezt a tizenkett�t k�ldte J�zus �s megparancsolta nekik: „A pog�nyokhoz ne menjetek �s a szamarit�nusok v�rosaiba be ne t�rjetek. Menjetek ink�bb Izrael h�z�nak elveszett juhaihoz.” Egy bizonyos, racionalista ihlet�s� modern kritika ezekben a megnyilatkoz�sokban J�zus egyetemes tudat�nak hi�ny�t v�lt�k felfedezni. A val�s�gban azonban ezeket a kijelent�seket J�zusnak Izraellel, a sz�vets�g k�z�ss�g�vel val� kapcsolata f�ny�ben kell �rtelmezn�nk. A Messi�sv�r�s szerint az isteni �g�retek akkor jutnak el beteljesed�s�kh�z, amikor maga Isten, Kiv�lasztotta r�v�n, �sszegy�jti n�p�t, mint ahogy a p�sztor teszi ezt ny�j�val. J�zus az eszkatol�gikus p�sztor, aki �sszegy�jti Izrael h�z�nak elveszett b�r�nyait, �s aki megkeresi, mert ismeri �s szereti �ket.

A tizenk�t apostol, akiknek az a feladatuk, hogy r�szt vegyenek J�zus k�ldet�s�ben, egy�ttm�k�dnek a v�gs� id�k p�sztor�val. �k is mindenekel�tt Izrael h�z�nak elveszett b�r�nyaihoz mennek, vagyis az �g�ret n�p�hez fordulnak, amelynek �sszegy�jt�se minden n�p sz�m�ra az �dv�ss�g jele. Az a t�ny teh�t, hogy J�zus �s apostolai kezdetben csak Izraelre korl�tozz�k k�ldet�s�ket, nem mond ellent a n�z�reti J�zus messi�si tev�kenys�g�nek egyetemes nyit�s�val, hanem annak leghat�konyabb pr�f�tai jel� v�lik. Krisztus k�nszenved�se �s felt�mad�sa ut�n vil�goss� v�lik ez a jel: az apostolok k�ldet�s�nek egyetemes jelleg�t maga J�zus hat�rozza meg, amikor elk�ldi �ket az „eg�sz vil�gra”, „minden n�phez”, „eg�szen a f�ld v�gs� hat�r�ig” – fejezte be katek�zis�t XVI. Benedek p�pa.