A plen�ris �l�s t�m�ja, a Biblia �s az erk�lcs k�z�tti kapcsolat nemcsak a h�v�ket �rinti, hanem minden szem�lyt, hangs�lyozta XVI. Benedek. „Az ember els�dleges v�gya ugyanis a boldogs�g �s egy t�k�letesen sikeres �let. Ma sajnos sokan �gy gondolj�k, hogy ezt �n�ll�an kell el�rni�k, ak�r figyelmen k�v�l hagyva Istent �s t�rv�ny�t. M�sok egyenesen az �rtelem �s a szabads�g abszol�t szuverenit�s�t hirdetik az erk�lcsi norm�k ter�n: ezek a norm�k puszt�n ’emberi’ etik�t k�pviselnek. Ennek a ’laiciz�lt erk�lcsnek’ a megalkot�i azt hirdetik, hogy az ember, mint �rtelmes l�ny, nem csak k�pes r�, hanem egyenesen szabadon kell, hogy d�nts�n magatart�sform�i �rt�keir�l.”

„Ez a t�ves meggy�z�d�s az emberi szabads�g �s a mindenfajta t�rv�ny k�z�tti �ll�t�lagos konfliktuson alapul. Val�j�ban azonban a Teremt� sz�v�nkbe �rta a ’term�szeti t�rv�nyt’ mint ir�nyt�t �s �let�nk bels� m�rc�j�t. �ppen ez�rt a Szent�r�s, a Hagyom�ny �s az egyh�zi Tan�t�hivatal azt hirdetik, hogy az ember hivat�sa �s marad�ktalan �nmegval�s�t�sa nem Isten t�rv�ny�nek visszautas�t�s�ban, hanem �ppen ellenkez�leg, az �j t�rv�ny szerinti �letben van. Az Istent�l j�v� szeretet – (hiszen Deus caritas est!) – befogad�s�ban val�s�thatja meg az ember legjobban szabads�g�t. Isten t�rv�nye nem kisebb�ti, nem sz�nteti meg az emberi szabads�got, hanem �ppen ellenkez�leg biztos�tja �s el�mozd�tja azt. Az erk�lcsi t�rv�ny, amelyet Isten hat�rozott meg a teremt�sben, �s amelyet meger�s�tett az �sz�vets�gi kinyilatkoztat�sban, Krisztusban tal�lja meg beteljes�l�s�t �s nagys�g�t. J�zus Krisztus a t�k�letess�g �tja, a t�k�letes szabads�g �l� �s szem�lyes szint�zise, az isteni akaratnak val� marad�ktalan engedelmess�gben. A Krisztussal val� tal�lkoz�s nem sz�nteti meg a t�zparancsolat eredeti szerep�t, hanem kibontakoztatja azt a maga teljess�g�ben. Az olyan etika, amely a kinyilatkoztat�s f�ny�ben hitelesen racion�lis k�v�n lenni, a Krisztussal val� tal�lkoz�sban, az �ltala felk�n�lt �j sz�vets�gben tal�lja meg t�k�letess�g�t.”

„Az erk�lcsi cselekv�s hiteles p�ldak�pe maga a megtestes�lt Ige, aki saj�t akarat�t teljesen al�veti az Atyaisten akarat�nak, elfogadva �s beteljes�tve k�ldet�s�t, az � eledele az, hogy az Atya akarat�t teljes�tse (v�. Jn 4,34).”

„A J�zus tan�t�sa �ltal felv�zolt �t nem k�v�lr�l r�nk k�nyszer�tett norma. J�zus maga is v�gigmegy ezen az �ton, �s csak azt k�ri, hogy k�vess�k �t. A kereszts�g aj�nd�ka r�v�n r�szes�lhet�nk �let�ben, k�pess� tesz benn�nket arra, hogy befogadjuk, �s a gyakorlatban megval�s�tsuk tan�t�sait. Ez egyre vil�gosabban nyilv�nul meg az �jsz�vets�g �r�saiban. A tan�tv�nyokhoz val� viszonya nem mer�l ki k�ls� nevel�sben, hanem �l� kapcsolat, �gy nevezi �ket: ’fiaim’ (Jn 13,33; 21,5), ’bar�taim’ (Jn 15,14–15); ’testv�reim’ (Mt 12,50; 28,10; Jn 20,17), s h�vja �ket, l�pjenek �letk�z�ss�gre vele, s fogadj�k hittel �s �r�mmel az � ’�des’ ig�j�t, ’k�nny�’ terh�t (v�. Mt 11,28–30).”  

„A krisztol�gia �ltal sugallt etik�nak mindig szem el�tt kell tartania, hogy Krisztus a megtestes�lt Ige, aki r�szes�v� tesz isteni �let�nek, �s kegyelm�vel t�mogat benn�nket a teljes �nmegval�s�t�s fel� vezet� �ton. A Krisztussal val� kapcsolat az ember erk�lcsi tett�nek legmagasabb megval�s�t�sa. Ez az emberi cselekv�s k�zvetlen�l az Isten t�rv�ny�nek val� engedelmess�gen, a Krisztussal val� egys�gen alapul, azon, hogy a h�v� lelk�ben a Szentl�lek lakozik. Nemcsak k�ls� norm�k szab�lyozz�k ezt a cselekv�st, hanem abb�l az �letet ad� kapcsolatb�l fakad, amely a h�v�ket Krisztushoz �s Istenhez f�zi” – z�rta besz�d�t XVI. Benedek p�pa.