Lengyelorsz�gban a katolikus egyh�z a maga 36,6 milli� tagj�val messze a leger�sebb felekezet. Az �llampolg�rok 95,8%-�t katolikusnak keresztelt�k, t�bbs�g�k rendszeresen gyakorolja vall�s�t. A lengyel egyh�z 45 egyh�zmegy�j�ben 133 p�sp�k szolg�l. Amikor Benedek p�pa J�zus mennybemenetel�nek �nnep�n lengyel f�ldre l�p, Eur�pa egyik leger�sebb r�szegyh�z�hoz l�togat el. Lengyelorsz�gban az egyh�z er�s helyzete annak a hagyom�nyos szerep�nek is k�sz�nhet�, hogy a felosztotts�g idej�n – amikor az egykor t�nd�kl� lengyel–litv�n kett�s k�zt�rsas�got, Eur�pa egyik leger�sebb �llam�t szomsz�dai, Oroszorsz�g, Poroszorsz�g �s Ausztria egym�s k�z�tt f�losztott�k – a vall�s volt a nemzeti �s a kultur�lis identit�s �rz�je. Az Egyh�z a II. vil�gh�bor� ut�ni kommunista uralom idej�n is er�s, f�ggetlen t�nyez� maradt. Miut�n Krakk� �rsek�t, Karol Wojty��t 1978-ban p�p�v� v�lasztott�k, az Egyh�z a „Szolidarit�s” ellenz�ki mozgalommal v�llvetve jelent�sen hozz�j�rult a totalit�rius rendszer buk�s�hoz.A Szolidarit�s hanyatl�s�val az Egyh�z befoly�sa a p�rtpolitik�ra meggyeng�lt. Ezzel szemben fontos szerepet t�lt�tt be Lengyelorsz�gnak az Eur�pai Uni� fel� fordul�s�ban. Miut�n a paps�g sz�les r�tegei szkeptikusan szeml�lt�k az �j nyugati orient�ci�t, II. J�nos P�l p�pa a 90-es �vekben Eur�pa-bar�t ir�nyba mozd�totta el a p�sp�ks�get.