Az �js�g�r�k �sszetett munk�j�nak jelent�s�g�t magyar�zva a Szentatya felid�zte a hit �s a kult�ra kapcsolat�nak alakul�s�t az ut�bbi �vtizedekben. Az eur�pai kult�r�t �vsz�zadokon kereszt�l a kereszt�nys�g form�lta. A felvil�gosod�st�l kezdve viszont a nyugati kult�ra n�vekv� gyorsas�ggal elt�volodott kereszt�ny alapjait�l. K�l�n�sen a k�zelm�ltban a csal�d �s a h�zass�g int�zm�ny�nek felboml�sa, az emberi �let �s az emberi m�lt�s�g elleni t�mad�sok, a hit mag�nszf�r�ba val� sz�m�z�se �s ennek k�vetkezt�ben a k�ztudat szekulariz�l�d�sa dr�mai vil�goss�ggal mutatj�k meg sz�munkra ennek az elt�volod�snak a k�vetkezm�nyeit – figyelmeztetett a p�pa. Mindazon�ltal, Eur�pa egyes r�szein a kereszt�ny kult�ra meger�s�d�tt illetve �j, n�vekv� lend�letet kapott. K�l�n�sen jelen van a katolikus hit az olasz n�p �let�ben �s mindenki sz�m�ra l�that�ak meg�jult vitalit�s�nak jelei.

A h�rk�zvet�t�k munk�j�ban, amely az evang�liumb�l kap ihlet�st, sz�ks�ges a j� �s a rossz �lland� megk�l�nb�ztet�se. Az �js�g�r�knak fontos feladata az �jabb, kereszt�ny kezdem�nyez�sek t�mogat�sa, n�pszer�s�t�se �s seg�t�se annak �rdek�ben, hogy egyre vil�gosabban tudat�ban legyenek egyh�zi gy�ker�knek �s szerep�knek, amelyet az olasz t�rsadalomban �s kult�r�ban bet�lthetnek.

A Szentatya hangs�lyozta tov�bb�, hogy az �js�g�r�knak mindennapos munk�jukat nem egy elvont �s puszt�n intellektu�lis form�ban kell megval�s�taniuk, hanem odafigyelve egy n�p konkr�t �let�nek sz�mos aspektus�ra, probl�m�ira, sz�ks�gleteire �s rem�nyeire. Ebben t�mogassa �s adjon b�tors�got az �js�g�r�knak az a bizonyoss�g, hogy a kereszt�ny hit minden ir�nt nyitott, ami „igaz, tisztess�ges, igazs�gos, �rtatlan, kedves, dics�retre m�lt�, er�nyes �s magasztos” – ahogy P�l apostol tan�totta a Filippieknek. „Ebben a szellemben �s ezzel a hozz��ll�ssal haladjatok el�re munk�tokban, tan�s�got t�ve az elm�ly�lt kereszt�ny �letr�l �s ez�rt maradjatok mindig szil�rd egys�gben Krisztussal, hogy k�pesek legyetek az � szem�vel l�tni a vil�got” – biztatta a p�pa a jelenlev�ket.