A m�sik epiz�d Jeruzs�lemben t�rt�nik. A v�rosb�l ki�rve az egyik tan�tv�ny felh�vja J�zus figyelm�t a Templomot tart� falak vastags�g�ra. A Mester azonban meglep� v�laszt ad: a vastag falakb�l k� k�v�n nem marad. Andr�s akkor P�terrel, Jakabbal �s J�nossal egy�tt felteszi a k�rd�st: „Mondd csak, mikor lesz mindez? S mi lesz a jele annak, hogy mindez beteljes�l?” J�zus erre v�laszolva tartja meg fontos besz�d�t Jeruzs�lem pusztul�s�r�l �s a vil�g v�g�r�l. Arra sz�l�tja fel tan�tv�nyait, hogy figyelmesen olvass�k az id�k jeleit, �s mindig �bren �rk�djenek. A t�rt�netb�l azt vonhatjuk len, hogy b�tran feltehet�nk k�rd�seket J�zusnak, de ugyanakkor k�szen kell �llnunk arra, hogy befogadjuk tan�t�sait, m�g akkor is, ha azok meglep�ek �s nehezek.

Az Evang�liumok v�g�l feljegyzik Andr�s apostolnak egy harmadik kezdem�nyez�s�t is. A helysz�n ism�t Jeruzs�lem, nem sokkal J�zus k�nszenved�se el�tt. H�sv�t �nnep�re n�h�ny g�r�g is �rkezett a szent v�rosba, val�sz�n�leg istenf�l� emberek voltak, akik az�rt j�ttek, hogy im�dj�k Izrael Isten�t. Andr�s �s F�l�p, a k�t apostol, akiknek g�r�g eredet� volt a nev�k, tolm�csk�nt, k�zvet�t�k�nt l�pnek f�l J�zus �s a g�r�g�k kis csoportja k�z�tt. J�zus k�t tan�tv�ny�n kereszt�l a k�vetkez�, akkor titokzatosnak t�n� szavakat int�zi a g�r�g�kh�z: „Elj�tt az �ra, mikor megdics��l az Emberfia. Bizony, bizony mondom nektek: ha a b�zaszem nem esik a f�ldbe �s el nem hal, egyed�l marad: de ha elhal, sok term�st hoz.” Mit jelentenek ezek a szavak ebben az �sszef�gg�sben? J�zus azt akarja mondani, hogy igen, l�tre j�n majd a tal�lkoz� k�zte �s a g�r�g�k k�z�tt, de nem mint egyszer� �s r�vid besz�lget�s n�h�ny ember k�z�tt, amely k�v�ncsis�gb�l fakad. J�zus hal�l�val, amely egy f�ldbe hullott maghoz hasonl�t, el�rkezik majd megdics��l�s�nek �r�ja is. Kereszthal�la a felt�mad�sban b�s�ges term�st hoz, az elhalt mag az �let kenyere lesz a vil�g sz�m�ra, vil�goss�got hoz a n�peknek �s kult�r�knak. A g�r�g l�lekkel, a g�r�g vil�ggal val� tal�lkoz�sra utal a b�zamag t�rt�nete, amely mag�hoz vonzza a f�ld �s az �gbolt er�it �s keny�rr� lesz. J�zus pr�f�tai m�don megj�vend�li, hogy l�trej�n a g�r�g�k, a pog�nyok, az eg�sz vil�g egyh�za, mint h�sv�tj�nak gy�m�lcse.

�si hagyom�nyok Andr�st nem puszt�n n�h�ny g�r�g tolm�cs�nak tekintik, hanem azt tartj�k, hogy a g�r�g�k apostola lett a p�nk�sd�t k�vet� �vekben. Testv�re, P�ter, Jeruzs�lemb�l Anti�chi�n kereszt�l R�m�ba �rkezett, hogy ott gyakorolja egyetemes k�ldet�s�t, Andr�s viszont a g�r�g vil�g apostola volt: �let�kben �s hal�lukban is k�t val�di fiv�rk�nt jelennek meg, �s ez a testv�ris�g jelk�pesen kifejez�dik a r�mai �s a konstantin�polyi sz�k, a k�t val�ban testv�regyh�z k�z�tt – hangs�lyozta XVI. Benedek p�pa.

Egy k�s�bbi hagyom�ny szerint Andr�s apostol – mint m�r eml�tett�k – Patrasz v�ros�ban szenvedte el a keresztre fesz�t�st. Abban a legv�gs� pillanatban, testv�r�hez, P�terhez hasonl�an, azt k�rte, hogy J�zus�t�l elt�r� keresztre fesz�ts�k. Az � eset�ben a k�t gerenda egym�st �tl�san keresztezi. Egy VI. sz�zadi �si elbesz�l�s, Andr�s Passi�ja szerint az Apostol ezeket a szavakat ejtette ki v�rtan�s�ga elszenved�sekor: „�dv�z l�gy, � Kereszt, amelyet Krisztus teste avatott fel. Azel�tt a kereszt f�lelmet �bresztett, most azonban mennyei szeretetet hatja �t. A h�v�k tudj�k, mennyi �r�met �s aj�nd�kot rejt mag�ban. � boldog Kereszt, aki az �r test�nek fens�g�t �s sz�ps�g�t vetted magadra, fogadj el engem �s vigy�l el messzire az emberekt�l, adj vissza Mesteremnek, hogy �ltalad fogadjon be az, aki �ltalad megv�ltott engem.”
Ezekb�l a szavakb�l fontos tanuls�got vonhatunk le: keresztjeink akkor v�lnak �rt�kess�, ha �gy fogadjuk be �ket, mint Krisztus keresztj�nek r�sz�t. Csak Krisztus Keresztj�nek r�szek�nt v�lik szenved�s�nk nemess� �s csak �ltala nyernek �rtelmet.

Andr�s apostol, teh�t azt tan�tja nek�nk, hogy k�vess�k J�zust, besz�lj�nk r�la lelkesen, mindazoknak, akikkel tal�lkozunk, �s �poljuk J�zussal a csal�dias kapcsolatot, annak tudat�ban, hogy csak �benne tal�ljuk meg �let�nk �s hal�lunk v�gs� �rtelm�t.