Következő 20 cikk

Előző 20 cikk

Rózsafüzérrel a békéért	Magyar Kurír	2006.10.07. 11:42
A vasárnapi Úrangyala ima alkalmából mondott beszédében a Szentatya arra kért mindenkit, különösen a családokat, hogy gyakran imádkozzák a Rózsafüzért a békéért és az egyház missziós tevékenységéért. Október, a Rózsafüzér ájtatosság hónapja, és ezen belül is a jövő szombat, amikor a Szűzanyának, Rózsafüzér Királynőjének emlékünnepét üljük, jó alkalom arra, hogy ismét felfedezzük ez az „egyszerű és mély” imádságot, amelynek középpontjában a Jézus Krisztusról való elmélkedés áll – mondta a Szentatya A több ezer zarándok előtt mondott beszédében a pápa szólt az október 22-i Missziós Világnapról is. Az Egyház folytatja Jézus Krisztus misszióját, hiszen minden emberhez el akarja vinni Isten szeretetét. – fogalmazott a Szentatya, arra kérve minden keresztényt, hogy legyen a „szeretet misszionáriusa” azon a helyen, ahová Isten őt állította. Az imádságból merítsünk erőt a vidám és tevékeny felebaráti szeretethez – kérte a pápa. A mai napon a Szentatya elbúcsúzott Castel Gandolfo polgáraitól. Szerdán visszautazik Vatikánba, és a jövő heti Angelus imát már ott mondja a zarándokok jelenlétében.

A Szentatya fogadta a káld pátriárkát	paparatzi	2006.10.07. 11:39
XVI. Benedek pápa szeptember 30-án, szombaton délelőtt 11 órakor a Castel Gandolfó-i apostoli palotában fogadta III. Emmanuel Delly káld pátriárkát.

Excommunicatio latae sententiae	Magyar Kurír	2006.09.26. 19:39
Emanuel Milingo érsek vasárnap Washingtonban püspökökké szentelt négy házas férfit. A Vatikán kedden közleményben állapította meg: „az érsek és a négy felszentelt ezzel az önmagától beálló kiközösítésbe esett”. A közlemény megemlékezik arról, hogy a Szentszék nagy aggodalommal kísérte Emanuel Milingo, Lusaka nyugalmazott érsekének tevékenységét, aki „a házas papok új egyesületével megosztást és bizonytalanságot hintett a hívők körében”. „Az Egyház különböző szintű képviselői próbáltak mindhiába kapcsolatba lépni Milingo érsekkel, hogy lebeszéljék a botránkozást kiváltó cselekedetek folytatásáról, mindenekelőtt azon hívek tekintetében, akik figyelemmel kísérték a szegények és betegek szolgálatában végzett lelkipásztori munkáját” – áll a dokumentumban. „Figyelembe véve a Péter utóda által a legutóbbi időkben is az Egyház éltes korú pásztora iránt mutatott megértését, a Szentszék őrködő türelemmel figyelte az események kibontakozását, amelyek sajnálatos módon Milingo érseket a szabálytalanság állapotába és az Egyházzal való közösségtől történő egyre nyíltabb elszakadásba vezették, először a megkísérelt házasságkötéssel, majd négy püspök felszentelésével, szeptember 24-én, Washingtonban.” „Ezzel a nyilvános tettel mind Milingo érsek, mind a négy felszentelt az Egyházi Törvénykönyv 1382. kánonja által meghatározott, önmagától beálló (latae sententiae) kiközösítésbe esett. Az Egyház továbbá nem ismeri el, s a jövőben sem áll szándékában elismerni ezeket a szenteléseket, s az ezekből eredő valamennyi szentelést, és a négy állítólagos püspök kánonjogi státusát a szentelést megelőző állapotukkal megegyezőnek tekinti.” „Az Apostoli Szentszék, a Krisztus nyájának egységéért és békéjéért érzett törődésében, bízott a Milingo érsekhez közel álló személyek testvéri fáradozásában azért, hogy meggondolja magát és visszatér a pápával való teljes közösségre. Sajnálatos módon a legutóbbi fejlemények eltávolították ezeket a reményeket” – zárul a Vatikán Sajtóirodája által közzétett nyilatkozat. A Milingo érsek által vasárnap felszentelt püspökök a „Married Priests Now” (Házas papokat most!) kezdeményezés követői, akik a papi cölibátus eltörléséért küzdenek.

Jövőnk nagyrészt a keresztények és a muszlimok közötti párbeszédtől függ	Magyar Kurír	2006.09.26. 19:37
A vallások közti párbeszédre és az erőszak ellen szólított fel XVI. Benedek pápa hétfőn Castel Gandolfóban, ahol muszlim diplomatákkal és vallási vezetőkkel találkozott. Mint a Szentatya a keresztények és muszlimok közötti párbeszédről fogalmazott: „nagyrészt ettől függ a jövőnk.” A vallások és kultúrák közötti párbeszéd „szükséges ahhoz, hogy együtt a béke és a testvériség világát tudjuk felépíteni” – mondta a pápa. Benedek pápa mintegy 40 diplomata és vallási képviselő előtt úgy fogalmazott: a vallási közösségeknek együtt kell az intolerancia minden formája ellen teni, és az erőszakkal szembefordulni. Beszéde elején a pápa kifejezte valamennyi muszlim hívő iránti nagyrabecsülését és tiszteletét. Emlékeztette a vallási tekintélyeket és a politikai vezetőket arra: az a feladatuk, hogy a különböző vallású hívőket a békés együttélés útján vezessék. A Szentatya hangsúlyozta: pápasága első napjától kezdve az a vágya, hogy tovább erősítse „a barátság hídjait valamennyi vallás híveivel”. Különösen örvendetesnek nevezte a pápa a muszlimok és keresztények közötti erősödő párbeszédet, amely nem fokozható le egy pillanatnyi döntéssé, ellenkezőleg: „létfontosságú szükséglet, nagyrészt ettől függ a jövőnk.” A hasonlóságokat elismerni, a különbségeket tiszteletben tartani A vallások és a kultúrák közötti párbeszédet rendkívül szükségesnek tartja a pápa a relativizmus világában. Ezt a dialógust egy egyre alaposabb kölcsönös megismerésre kell alapozni, „amely örömmel ismeri el a közös vallási értékeket, és a különbségeket tudomásul veszi és tiszteletben tartja”. Keresztények és muszlimok számára létfontosságú, hogy együtt nézzenek szembe az emberiség kihívásaival. Ez mindenekelőtt az emberi méltóság, valamint az ebből adódó jogok védelmére vonatkozik. A körülbelül félórás találkozót élőben közvetítette a vatikáni televízió, az adást az arab országok tévéállomásai is átvették. A megbeszélésen résztvettek 21 ország nagykövetei és diplomatái, valamint az Arab Liga egy képviselője. Vatikáni részről jelen volt Tarcisio Bertone bíboros államtitkár, Leonardo Sandri érsek, helyettes államtitkár, illetve Paul Poupard bíboros, a Vallások Közti Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke.

Győzelem a gyűlölet felett	Magyar Kurír	2006.09.26. 19:30
XVI. Benedek pápa a mai Úrangyala imádság alkalmából mondott beszédében Leonella Sgrobatit, a Mogadisuban meggyilkolt olasz apácát méltatta. A 65 éves apáca halála előtt megbocsátott gyilkosainak. Ezzel tanúságot tett az igazi keresztény hitről – mondta a pápa, hozzátéve, hogy ez a „békés ellenállás" a szeretet győzelmét mutatja a gyűlölet és a gonoszság felett. A Szentatya megemlékezett mindazokról a keresztényekről, akik életüket mások szolgálatában élik le, s mindezt csendben, hivalkodás nélkül teszik. Ily módon válnak a béke építőivé, és ebben rejlik a kereszténység valódi logikája. Leonella Sgrobati éveken keresztül dolgozott a szegényekért és a hátrányos helyzetű emberekért Szomáliában. Egy héttel ezelőtt valószínűleg iszlám extremisták ölték meg egy kórházban.

Missziós országokból érkezett püspököket fogadott a pápa	Magyar Kurír	2006.09.26. 19:28
A Szentatya szombaton délelőtt kihallgatáson fogadta Castel Gandolfóban azt a világ 4 földrészéről és 44 országából érkezett 98 püspököt, akik az Evangelizálási Kongregáció továbbképző tanfolyamán vesznek részt. A kihallgatásra Ivan Dias bíboros, a kongregáció nemrég kinevezett indiai prefektusa kísérte el a főpásztorokat, és bemutatta őket a Szentatyának. Dias bíboros elmondta, hogy az utóbbi három évben szentelt püspökökről van, akik a kéthetes római továbbképzés során kiváló előadók vezetésével együtt imádkoznak és elmélkednek a püspöki szolgálatról. XVI. Benedek pápa nagy szeretettel fordult vendégeihez, püspöktestvéreihez és rajtuk keresztül köszöntötte fiatal és buzgó egyházi közösségeiket, amelyekben az evangelizáció ígéretes fejlődést mutat, annak ellenére, hogy olykor a körülmények nem kedveznek a hithirdetésnek. A pápa arra kérte a püspököket, hogy az evangéliumi üzenet felelőseiként érezzék át a kultúra evangelizálásának fontosságát és nyitott és őszinte párbeszéddel fáradozzanak egy közösen létrehozott testvéribb és szolidárisabb emberiség érdekében. Emlékeznünk kell arra a sok papra, szerzetesre, szerzetesnőre és laikus hívőre, akik az elmúlt századokban és napjainkban is a missziós területeken vérük ontásával pecsételték meg hűségüket Krisztus és az egyház iránt – mondta a Szentatya megemlékezve Leonella Sgorbati olasz szerzetesnőről, a Consolata Missziós nővérek rendjének tagjáról is, akit néhány nappal ezelőtt gyilkoltak meg Szomáliában. Az egyház történetét mindenkor ez a vértanúság tette gazdaggá és a szenvedés és szorongattatás közepette is elevenen tartotta a keresztény hit dicsőséges felvirágzásának bizalmát. Tertulliánusz szavai szerint: a mártírok vére az új keresztények magva. Isten nyájának pásztorai kapták azt a küldetést, hogy tovább adják a krisztusi hitet, amelyért annyian az életüket adták. E feladat teljesítésének lényeges feltétele, hogy Szent Pál Tituszhoz írt levele szavai szerint ők maguk járjanak elő jó példával mindenben és a tanításban legyenek kifogástalanok és komolyak. Isten Szolgája, VI. Pál pápa ezt úgy fogalmazta meg, hogy a mai világ szívesebben hallgatja meg a tanúkat, mint a mestereket és ha meghallgatja a mestereket azért teszi, mert tanúk is. A Szentatya ezután a missziós területek püspökeihez a következő buzdítást intézte: adjanak elsőbbséget a szolgálatban az imának és az életszentségnek, törődjenek a szeminaristák alapos felkészítésével és a papok, valamint a hitoktatók állandó tovább képzésével, törekedjenek a hit egységére a kulturális formák különbözőségében és a Jó Pásztor példáját követve maradjanak egységben a gondjaikra bízott hívekkel. Mint Isten népének őrszemei, bátran és biztosan akadályozzák meg a megosztottságot, főként amikor azokat etnikai és szociális-kulturális okok váltják ki. A Szentatya végül örömmel említette, hogy a missziós országok egyházaiban a papi és szerzetesi hivatások valóságos felvirágzásának lehetünk tanúi. A püspökök gondosan válasszák ki a szemináriumok tanárait és elöljáróit, hogy elsősorban példaképek legyenek a leendő papok számára. Jól tudják, hogy a szeminárium az egyházmegye szíve és ezért a püspöknek személyesen kell törődnie a szeminárium életével. XVI. Benedek pápa végül a missziós országok püspökeit Mária, az Evangelizálás Csillaga oltalmába ajánlotta Pietrelcinai Szent Pio közbenjárásával, akinek most esedékes liturgikus emléknapja.

A pápa az iszlám iránti tiszteletet hangsúlyozta	Magyar Kurír	2006.09.26. 19:26
XVI. Benedek pápa mély tiszteletét fejezte ki az iszlám iránt. A Szent Péter téren tartott általános kihallgatás alkalmával a Szentatya újból sajnálatát fejezte ki, hogy regensburgi beszéde félreértéseket váltott ki. A pápa újból világossá tette, mennyire fontosnak tartja a tiszteletet az iránt, ami más vallásoknak szent. Bajorországi útja és beszédei által – fogalmazott a Szentatya – párbeszédet kezdeményezett a keresztények és a modern világ, valamint minden vallás között. A kihallgatáson, amely iszlám szélsőséges csoportok fenyegetései miatt megerősített biztonsági intézkedések mellett zajlott le, Benedek pápa hangsúlyozta: semmi esetre sem vallja magáénak az iszlámot kritizáló középkori idézet nézeteit. Azokat a szavakat sokkal inkább a hit és az értelem közötti viszonyról szóló előadásának bevezetéséül használta.

Benedek pápa üzenete a magyarokhoz	Magyar Kurír	2006.09.26. 19:25
Szerdai általános kihallgatása során a Szentatya magyarul üdvözölte a budapesti és a felvidéki Nagymácsédról érkezett zarándokokat, és szólt a Magyarországon az elmúlt napokban kialakult helyzetről is. Szeretettel köszöntöm a magyar zarándokokat, elsősorban azokat, akik Budapestről és Nagymácsédról érkeztek. Isten hozott Benneteket! Aggódva figyelem a magyarországi híreket. Kérem a Jóistent, hogy mindegyik fél békés eszközökkel igazságos megoldást találjon. Boldog Salkaházi Sára közbenjárását kérve szívből adom Rátok apostoli áldásomat. Dicsértessék a Jézus Krisztus!

A pápa visszatért Olaszországba	Magyar Kurír	2006.09.15. 13:26
Hatnapos bajorországi látogatása után csütörtökön Benedek pápa visszatért Rómába. 12.55-kor lépett a Lufthansa-gép fedélzetére a müncheni Franz-Joseph Strauss repülőtéren. A repülőgép 13.09-kor emelkedett a levegőbe. A pápát ragyogó napsütésben búcsúztatta a repülőtéren Edmund Stoiber bajor miniszterelnök és felesége, a bajor kormány tagjai, számos püspök és bíboros, valamint a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnökasszonya, Charlotte Knobloch. Rövid búcsúbeszédében a pápa hangsúlyozta: a szilárd vallásosság és lelkesedés benyomásaival tér haza. Ma is sokan törekszenek arra Bajorországban, hogy hitüket megőrizzék a szekularizált világban. „Intenzív napok voltak, és számos múltbeli élményt, amelyek életemet meghatározták, most újra átélhettem” – fogalmazott a pápa. A Szentatya három egyházmegyében járt, hat helyszínen, három szabadtéri szentmisét pontifikált, összesen több mint 550 000 ember részvételével. 15 alkalommal mondott beszédet vagy homíliát. Szombat óta München, Altötting, Regensburg és Freising érintésével mintegy 2000 kilométert tett meg. Találkozott többek között Horst Köhler német államfővel, Angela Merkel kancellárral, valamint Edmund Stoiber bajor miniszterelnökkel. A Lufthansa-Airbus 321, a pápa repülőgépe, 14.37-kor landolt a Ciampino repülőtéren. Innen a pápa Castel Gandolfóba tért vissza.

A Szentatya és Freising	Magyar Kurír	2006.09.14. 15:22
A pápa a freisingi szemináriumban végezte tanulmányait, és itt szentelték pappá. A Münchentől 35 km-re északra fekvő város 739-óta püspöki székhely, amelyet Szent Korbiniánusz alapított. A freisingi püspökök az idők során mindig lelki és kulturális központot igyekeztek kialakítani rezidenciájukon. A freisingi egyházmegyei múzeum egyike a világ legnagyobb egyházi gyűjteményeinek. A román stílusú dóm oltárképét Rubens festette, a templombelsőt az Asam-testvérek barokk stílusú fresói díszítik. Freising szerepe 1158-tól, München megalapításától fokozatosa háttérbe szorult, de annak ellenére, hogy a bajor állammal való konkordátum (1817) és az egyházmegyei reform után 1821-ben Münchenbe helyezték át a püspöki széket, a Bajor Püspöki Konferencia a mai napig Freisingben tartja üléseit. Joseph Ratzinger és testvére Georg a freisingi szemináriumban végezte tanulmányait, az itteni dómban szentelték őket pappá 1951. június 29-én. Joseph Ratzinget 1952-től 54-ig docens volt az Érseki Szemináriumban, 1957-től pedig az akkori Filozófiai és Teológiai Főiskola professzoraként tevékenykedett. A Szentatya 1977 és 1982 között állt a München-Freisingi Főegyházmegye élén.

A Szentatya és bátyja,szüleik és nővérük sírjához is ellátogatott	Magyar Kurír	2006.09.14. 15:19
A bazilikából XVI. Benedek pápa bátyja, Georg Ratzinger regensburgi házába ment, majd testvérével ellátogattak a ziegetsdorfi temetőbe szüleik és nővérük sírjához, ahol a temető kápolnájában visszavonultan imádkoztak. A Szentatya a vacsorát követően tért vissza a regensburgi nagyszemináriumba.

Harmónia Regensburgban	Magyar Kurír	2006.09.14. 15:15
XVI. Benedek pápa főként pihenéssel töltötte bajorországi látogatásának 5. napját. A Szentatya reggel fél 8-kor szentmisét mutatott be a regensburgi nagyszemináriumban, majd a délelőtt folyamán megáldotta a város Ókápolnának (Alte Kapelle) nevezett bazilikájának új orgonáját. A mintegy ezer éves Alte Kapelle kezdetben a hercegi palota „kápolnája” volt. A Miasszonyunknak szentelt templomban őriznek egy Mária szentképet, amelyet a helyi hagyomány szerint Szent Lukács evangélista készített és II. Henrik ajándékozott VIII. Benedek pápának. A bazilikában a Szentatyát a templom káptalanjának dékánja, valamint az Ókápolna Alapítvány elnöke köszöntötte. A pápa beszédében a szent liturgiáról szólt, amelyben a szent zene és a szavak egységet alkotnak. Az orgonára utalva hangsúlyozta, hogy ez a hangszer képes visszaadni és kifejezni az emberi élet minden tapasztalatát. Ahogy az orgonát megszólaltatva egy hozzáértő kéznek kell folyamatosan a diszharmóniát a harmónia felé vezetnie, úgy nekünk is az Egyházban képességeinknek és tehetségünknek megfelelően mindig meg kell találnunk az összhangot Isten dicséretében és a testvéri szeretetben. A liturgián keresztül minél jobban átadjuk magunkat a Krisztusban való átalakulásnak, annál inkább képesek leszünk a világot átformálni Krisztus jóságát, könyörületét és mások iránti szeretetét szétsugározva.

Ökumenikus esti ima a regensburgi dómban	Magyar Kurír	2006.09.13. 20:59
Ortodox és protestáns egyházi vezetőkkel mondott esti imát a Szentatya szeptember 12-én este a regensburgi dómban. Beszédében hálát adott az ökumenikus párbeszéd során eddig elért eredményekért, és kifejezte reményét, hogy a keresztények egységéért folytatott párbeszéd további eredményekhez vezet. A pápa az eredmények között külön kiemelte a megigazulás tanáról szóló közös nyilatkozatot, amelyet 1999-ben írt alá az Evangélikus és a Katolikus Egyház. Emlékeztetett arra, hogy a megigazulás tanával kapcsolatban megfogalmazott közös álláspont igen fontos, és mindezideig nem teljesített kötelezettséget is ró a keresztényekre. A megigazulás tana, vagyis a bűnbocsánat kérdése nagyon fontos teológiai téma, de a hívek életében, a gyakorlatban alig van jelen. A Szentatya szavai szerint Istenhez való viszonyulásunk helytelen vagy elégtelen volta oda vezet, hogy a bűnhöz magához is helytelenül viszonyulunk. Az, hogy a bűnös csak Isten segítségével tud megszabadulni bűnének terhétől, idegen a modern gondolkodás számára. Johannes Friedrich bajor evangélikus püspök beszédében annak a véleményének adott hangot, hogy az ökumenikus párbeszédnek elsősorban a bennünk áradó, Isten által belénk táplált szeretetből kell fakadnia. A feleknek nem a félelemtől áthatott önazonosság megvédésére kell törekedniük. Hozzátette: a szeretet nem igazi szeretet, ha nem az egységre törekszik, és nem igazi szeretet akkor sem, ha nem ad teret a sokféleségnek és a különbözőségnek. Johannes Friedrich evangélikus püspök a bajor televíziónak adott nyilatkozatában pozitívan értékelte a Szentatya eddig elmondott beszédeit. Úgy fogalmazott, hogy a müncheni szabadtéri szentmisének egyetlen olyan gondolata sem volt, amellyel ne értene egyet. Külön kiemelte a püspök az Altöttingben elmondott pápai beszédet, amely – mint mondta – az evangélikusokat segíti abban, hogy jobban megismerjék Máriát. „E téren az evangélikus egyháznak még van mit pótolnia” – tette hozzá. Az ökumenikus esti imán mondott beszédről úgy nyilatkozott az evangélikus püspök: fontos lenne, hogy a két egyház „lelki, spirituális szempontból további lépéseket tegyen előre”.

A Szentatya homíliája Regensburgban	Magyar Kurír	2006.09.13. 20:56
Németországi útjának második nagy szabadtéri miséjén a pápa a hit és Isten lényegét elemezte. Mint mondta a hit lényege egyszerűen összefoglalható: Hiszünk Istenben, aki az emberi élet forrása és egyben célja. Aki hisz soha nincs egyedül – ezzel a mondattal kezdte beszédét a Szentatya a regensburgi szabadtéri szentmisén. Megköszönte mindazonkak a munkáját, akik fáradoztak azon, hogy bajorországi utazása és ez a regensburgi szentmise létrejöjjön. Mindez abból a valódi emberségből fakad, amely azáltal jöhetett létre, hogy Jézus Krisztus megérintett minket – fogalmazott a pápa.. A Szentatya beszédének további részében a Hiszekegy elemzésével azt világította meg, hogy tulajdonképpen mi a hit. Ha a teológiai munkák sokaságát nézzük, akkor azt látjuk, hogy nagyon bonyolult kérdésről van szó – mondta. A hit valóban magába foglalja az eget és a földet, a múltat, jelent és jövőt, az örökkévalóságot, ezért kimeríthetetlen. Központi magva azonban végtelenül egyszerű. Maga Jézus mondta, hogy a hit igazi titkát az Atya a bölcsek elől elrejtette, a kicsinyeknek – vagyis azoknak, akik képesek a szívükkel látni – kinyilatkoztatta. (vö Mt 11, 25). Az Egyház az Apostoli Hitvallásban foglalja össze a hit lényegét. A Credo lényegét tekintve mindössze három fő részből áll, és nem más, mint a keresztségi formula kibővítése. A hit lényege nagyon egyszerűen összefoglalható. Hiszünk Istenben, aki az emberi élet forrása és egyben célja. A hit remény, bizonyosság affelől, hogy van jövőnk és életünk nem a semmibe vezet. A hit szeretet. Az Apostoli Hitvallás, amelyben az Egyház összefoglalja hitünk lényegét nem egyszerűen mondatok összessége, nem egyszerűen elmélet, hanem a keresztségben gyökeredzik, ahol valóban megtörténik Isten és ember találkozása. A keresztség azt jelenti, hogy Krisztus testvérévé leszünk, és az Atya gyermekeivé leszünk. A Egyház nagy családjába tartozunk. Isten hozzánk hajol, nekünk is el kell indulnunk felé, és embertársaink felé. Ebben az értelemben is igaz tehát, hogy aki hisz nincs egyedül. Istenbe vetett hitünk életünk alapvető döntése. De értelmes dolog hinni a mai világban? – tette fel a kérdést a Szentatya. A felvilágosodás óta a tudomány – legalábbis annak egy része – újra és újra arra tesz kisérletet, hogy megmagyarázza: a világ Isten nélküli jött létre és nélküle létezik. Mi keresztények erre azt mondjuk: Hiszek egy Istenben, a Mindenható Atyában, Mennynek és Földnek teremtőjében, tehát hisszük, hogy kezdetben az Örök Ige, az Értelem volt és nem az Értelmetlen. Nem kell elrejtőznünk hitünkkel, nem kell attól tartanunk, hogy zsákutcába kerülünk. Örülünk, hogy ismerhetjük Istent – mondta a pápa. A Szentatya ezután azt elemezte, hogy milyen is Isten, akiben hiszünk. Az Apostoli Hitvallás ezt is megmutatja nekünk. A Teremtő jó, a Teremtő maga a szeretet. Nem hagyja, hogy sötétben tapogatódzunk. Isten olyan nagy, hogy azt is megengedheti magának, hogy egészen kicsivé váljon, hogy emberarcot öltsön magára. Annyira szeret bennünket, hogy a kereszthalált is vállalta értünk. Ma sok esetben súlyos betegség – gyűlölet és fanatizmus – torzítja el a vallás és az ész arcát, és Isten képét is. Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy világosan fogalmazzuk meg, milyen Istenben is hiszünk valójában? Isten emberi, emberszerető arcát valljuk. Csak ez szabadít meg bennünket az Istentől való félelemtől, attól az érzéstől, amelyből a modern ateizmus született – hangsúlyozta a Szetnatya. A Hiszekegy az utolsó ítélet, és a halottak feltámadásának képét is elénk tárja. Az ítélet félelmet is kelthet, de ugyanakkor kifejezi az ember örök vágyát, hogy egyszer valóban igazságot szolgáltassanak mindazoknak, akik ártatlanul szenvedtek, és a földi életben nem kaptak elégtételt. Az utolsó ítélet során minden látszólag értelmetlen esemény, amely az emberiség történelme során történt, értelmet kap és olyan egységes egésszé alakul, ahol az igazság és a szeretet uralkodik. A hit nem félelmet akar kelteni bennünk, hanem rá akar ébreszteni felelősségünkre. Nem herdálhatjuk el életünket, nem élhetünk vele vissza, nem tarthatjuk meg pusztán magunk számára. Az igazságtalansággal szemben nem maradhatunk közönyösek. Fel kell ismernünk történelmi küldetésünket. Felelősséggel tartozunk üdvösségünkért és a világ üdvösségéért. Ha pedig a felelősség, a kötelességérzet nyomasztóvá válik, és félelmet ébreszt bennünk, emlékezzünk Szent János szavaira: „Ha szívünk vádol mindent valamivel (legyünk nyugodtak), Isten fölötte áll szívünknek: ő mindent tud”. (1 Ján 3,20) A Szentatya végül emlékeztetett arra, hogy szeptember 12-e Szűz Mária neve napja. Jó kívánságait fejezte ki mindazoknak, akiket Máriának hívnak, utalva rá, hogy édesanyja és nővére is ezt a nevet viselte. Mária, Isten Anyja, a hívektől a Szószólónk nevet kapta, mivel ő jár közben értünk Istennél. A pápa arra kért mindenkit: fogadjuk be Máriát, mint életünk vezércsillagát, aki bevezet bennünket Isten nagy családjába. Aki hisz, soha nincs egyedül! fejezte be homíliáját a Szentatya.

A Szentatya és Regensburg	Magyar Kurír	2006.09.13. 20:53
A regensburgi püspökség Bajorország legnagyobb egyházmegyéje. Az itt töltött évek XVI. Benedek számára a termékeny teológiai munka idejét jelentették. Joseph Ratzinger életében 1969-óta játszik fontos szerepet a város, amelynek története egészen a Római Birodalomig (Castra Regina) visszanyúló. Ratzinger ekkor hagyta el Tübingent, és vette át az újonnan alapított regensburgi egyetem dogmatikai tanszékét. Bátyja, Georg ekkor már öt éve élt a városban, a dóm kántoraként és világhírű kórusának vezetőjeként. XVI. Benedek jó szívvel gondol vissza az egyetemen és a városban töltött időre: „A regensburgi évek bizonyosan legszebb tapasztalata az az érzés volt, hogy egyre világosabban bontakozott ki előttem saját teológiai szemléletem. Kicsi kertes házat építhettem, ami a nővérem és az én számomra is igazi otthonná volt, és ide bátyám is mindig szívesen betért. Újra otthon voltunk“ – írja önéletírásában. (Életutam – Szent István Társulat, Budapest, 166. o.) 1977 után münchen–freisingi érsekként, majd a Hittani Kongregáció vezetőjeként is gyakran visszatért a városba, meglátogatta bátyját, szentmisét mondott a dómban vagy visszavonult pentlingi házába. A 14 600 m²-nyi területen fekvő regensburgi püspökség bajorország legnagyobb egyházmegyéje. A lakosság 85%-a katolikus, ez 1,34 millió egyháztagot jelent. Az egyházmegye területén 770 plébánia, illetve lelkészség és 200 kolostor található. Az egyházmegye élén 2002 óta áll a 77 éves dogmatikaprofesszor, Gerhard Ludwig Müller püspök. Az egyházmegyét 739-ben Bonifác püspök, a „németek apostola“ alapította, de már korábban a Római Birodalomban működött három szentéletű püspök: Rupert, Emmeram és Erhard. A keresztény hitet, amelynek legrégibb tanúja egy 400-ból származó síremlék római katonák és polgárok hozták el az Alpokon túlra. Szent Wolfgang 972-ben egyezett bele, hogy az akkoriban még a regensburgi püspökség területéhez tartozó Prága önálló püspöki székhely legyen.

A Szentatya a mai napot Regensburgban tölti	Magyar Kurír	2006.09.13. 20:47
XVI. Benedek pápa szülőföldjén tett látogatása során ma Regensburgban mond szabadtéri szentmisét. A mise tíz órakor kezdődött a Regensburg melletti, 300.000 m² területet magában foglaló Islingi-mezőn, ahol már kora reggel óta gyülekeznek a hívők, becslések szerint több mint 250 ezren vannak jelen. Sokan közülük már éjszaka imádkozva és énekelve készültek az Eucharisztia ünneplésére. Sok fiatal is érkezett a térre – Bajorországban két nap iskolai szünetet rendeltek el a pápalátogatás idejére. A szentmisén részt vesz Edmund Stoiber bajor miniszterelnök és kormányának több tagja is. A Szentatya pápamobilon érkezett a helyszínre, majd a szavaira („Aki hisz soha nincs egyedül“) komponált himnusz zenéjére vonult a fehérbe és aranyba öltözött bíborosokkal és püspökökkel az oltárhoz. A regensburgi szabadtéri mise a bajorországi látogatás második legfontosabb, és legnagyobb tömeget vonzó eseménye a vasárnapi müncheni szentmise után. Benedek pápa szeptember 11-én, hétfőn este helikopterrel érkezett Regernsburgba. Leszállás után a Szentatya pápamobillal utazott a belvárosban lévő szemináriumba, ahol az éjszakát töltötte. Hétfő délután szülővárosában, Marktl am Inn-ben tett rövid látogatást Benedek pápa. A látogatás kifejezetten a pápa kérése volt, és az is „programon kívül“ történt, hogy a Szentatya kiszállt az autóból, hogy üdvözölje az őt köszöntőket, akik között ott voltak a II. János Pál pápa szülővárosából, Wadowicéből – Marktl am Inn testvérvárosából – érkezett vendégek is. A városka polgármestere így kommentálta az eseményt: „Nagy nap volt ez a mi kis közösségünk életében“. A Szentatya ma délután öt órakor a tudományos élet képviselőivel találkozik a regensburgi egyetemen, ahol beszédet mond, majd 18.30-kor ökumenikus vesperást vezet, és beszédet mond a regensburgi dómban.

A pápa homíliája Altöttingben	Magyar Kurír	2006.09.12. 20:49
XVI. Benedek pápa altöttingi szentbeszédében Mária szerepéről elmélkedett a szentmise olvasmányaiból kiindulva. Az Apostolok cselekedeteiben az áll, hogy Mária vezeti a születő egyházat, szinte ő maga az imádkozó egyház. A szentek nagy közösségével együtt Mária ma is Isten előtt áll és közbenjár értünk, arra kérve Fiát, hogy ismét küldje el Szentlelkét az egyházba és a világba, megújítva a föld színét. Máriával együtt válaszolunk mi is, dicsőítve Isten nagyságát. Istent naggyá tenni, magasztalni annyit jelent, mint helyet adni neki a világban, életünkben; hagyni, hogy belépjen korunkba és tetteinkbe. Ez az igazi ima legmélyebb lényege. Ahol Istennek nagy teret adnak, ott az ember nem válik kicsinnyé: ott az ember is naggyá válik, a világ pedig ragyogóvá. A kánai menyegzőről szóló evangéliumi szakaszról elmélkedve a Szentatya megállapította: első pillanatban úgy tűnik, hogy emberi párbeszédről van szó anya és fia között. Mária azonban nem úgy szól Jézushoz, mint emberhez, hanem olyat kér tőle, ami meghaladja az emberi képességeket. Mária egyszerű szavaiban megfigyelhetjük egyrészt az emberek iránti gondoskodást, az anyai figyelmességet, amellyel észreveszi mások nehéz helyzetét, jóságát, segítőkészségét. Ez az az Anya, akihez az emberek nemzedékei elzarándokolnak ide Altöttingbe – mondta homíliájában a Szentatya, majd így folytatta: Ehhez a mindnyájunk által jól ismert szemponthoz azonban csatlakozik egy másik: Mária mindent az Úr ítéletére bízott, vagyis alázattal és nagylelkűen elfogadja Isten akaratát, meg van győződve arról, hogy Isten válasza válik igazán a mi javunkra. A pápa ezután Jézus válaszát elemezte, amelyet csak nehezen érthetünk meg. Először is miért nevezi Asszonynak, miért nem Anyának hívja Máriát. Ezzel a szóval már elővételezi a keresztre feszítés óráját, amikor szintén így szól hozzá: „Asszony, nézd, ő a te fiad”. Utal arra az órára, amelyben Jézus Anyját, minden tanítványa anyjává teszi meg. Még kevésbé értjük azonban válasza többi részét: „Mi tennivalóm van nekem veled?” – Szeretnénk ellenvetésként felhozni: nagyon is sok közöd van hozzá, hiszen tőle kaptad tested és véred, „igenje” bevezetett téged Izrael népének közösségébe. Ha így szólunk Jézushoz, már jó úton vagyunk, hogy megértsük válaszát. A Szentírásban ugyanis párhuzam áll fenn Mária és Gábor főangyal párbeszéde, valamint az Atya és a Fiú párbeszéde között. Mária igenje révén válik testté az Ige, míg a Fiú is igent mond az Atyának, engedelmeskedve a végsőkig. Így érthetjük meg teljesen Jézus válaszát: „Még nem jött el az én órám”. Jézus ugyanis nem önmagáért cselekszik, soha nem azért tesz valamit, hogy elnyerje mások tetszését. Mindig az Atyából kiindulva hajtja végre tetteit, és ez egyesíti őt Máriával, aki szintén az Atya akaratát teszi minden körülmények között. „Tegyétek, amit mond” – ezért fordulhat így e szavakkal Mária a szolgákhoz. „Jézus nem pusztán 'bort állít elő', hanem átalakítja az emberi lakodalmat isteni menyegzővé, Isten és az ember egyesülésévé. Az Atya erre a menyegzőre hív meg bennünket Fia által, akiben nekünk ajándékozza a jó teljességét. A menyegző a Kereszt jelképévé válik, amelyen Isten önmagát adja Fia testében és vérében, a legvégsőkig menve el a szeretetben. Fiában megalapítja az Oltáriszentséget, amelyben nekünk ajándékozza önmagát egészen az idők végezetéig. Jézus órája még nem érkezett el a kánai menyegző idején, de a víz borrá változtatásának jegyében, az ünnepi ajándék jegyében Jézus elővételezi már ezt a pillanatot" – mondta homíliájában XVI. Benedek pápa. „Végső órája második eljövetele lesz az idők végén. Szüntelenül elővételezi azonban ezt az órát az Eucharisztiában, amelyben ma is eljön. És újból és újból eljön az Anya és az egyház közbenjárására, amely hívja őt az eucharisztikus imában. Engedjük, hogy Mária, a Kegyelmek altöttingi Anyja vezessen bennünket Jézus 'órája' felé. Kérjük Jézust, hogy adja meg nekünk annak ajándékát, hogy felismerjük és egyre jobban megértsük őt. Jézus jelen van a szentostyában és szüntelenül vár ránk.” „Az Úr imádása az Oltáriszentségben most új helyet kapott Altöttingben. Mária és Jézus együtt haladnak” – állapította meg a Szentatya, majd imádsággal zárta homíliáját: – „Mária révén folytatunk párbeszédet az Úrral, megtanulva, hogyan fogadjuk be őt magunkba még jobban. Isten Szent Anyja, imádkozz értünk, mint ahogy Kánában imádkoztál a fiatal házasokért. Vezess el bennünket újból és újból Jézushoz! – Ámen."

Pápai szentmise Altöttingben	Magyar Kurír	2006.09.12. 16:51
Benedek pápa negyvenezer hívő részvételével mutatott be szabadtéri szentmisét a bajorországi Altöttingben. A kegykápolna előtti téren mondott pápai szentbeszéd középpontjában a Szűzanya alakja állt, akit a városkában különös tisztelet övez. A szentmisén sok bíboros, püspök és politikai személyiség mellett a pápa 82 éves bátyja, Georg Ratzinger is jelen volt. Reggel Wilhelm Schraml passau püspök fogadta a helikopteren érkező Szentatyát. A püspök köszöntő szavaiban kiemelte, hogy a zarándokhelyre érkezők számára érvényes a mondás: „Altöttingben otthon vagyok”, s ez érvényes a bajor pápára is. A pápa válaszul úgy fogalmazott, nemcsak fizikai, de átvitt értelemben is otthon érzi magát. Altöttinget tartják „Bajorország katolikus szívének”: a Münchentől 90 kilométerre keletre fekvő, 13 ezer lelkes város június óta díszpolgárai között tartja számon Benedek pápát. Évente több mint egymillió zarándok keresi fel a kegykápolnát, ahol a Fekete Madonna áll. A valószínűleg Burgundiában vagy a Felső-Rajna vidékén faragott Szűzanya-szobor 1330 körül került Altöttingbe, ahol a IX. századtól kezdve tisztelték a Szűzanyát. A zarándoklatok több mint fél évezredes hagyománya két 1489-ben történt csodára nyúlik vissza. A pápa először a kegykápolnában imádkozott a Fekete Madonna előtt, majd szentmisét mutatott be a bazilika előtti téren egybegyűlt 40 000 embernek. Szentbeszédében a Mária-tisztelet jelentését fejtette ki a katolikus egyház számára. Elmélkedésében a kánai menyegzőről szóló evangéliumból indult ki a pápa, amely „kulcsot ad a Szűzanya stílusának megértéséhez”. „Názáretben Mária akaratát Isten akaratába merítve bízta Jézusra.” Ez az imádság-mód kizökkenti a hétköznapok logikáját: „Nem saját akaratunkat és vágyainkat akarjuk érvényesíteni Isten előtt, hanem hagyjuk, hogy Ő döntse el, mit szándékozik tenni.” A pápa mélyreható elemzésben vette sorra az evangélium sorait, s végül rámutatott: a víz borrá változtatása nem csoda, hanem jel, amely valamiféleképpen elővételezi Jézus óráját. Ez folytatódik az Eucharisztiában, „amelyben már most elérkezik”, Anyja és az Egyház közbenjárására. „Ezért hagyjuk, hogy Mária vezessen minket Jézus ’órája’ felé. Kérjük az Úrtól azt az ajándékot, hogy felismerjük őt és egyre jobban megértsük. S ne hagyjuk, hogy csak a szentáldozásban fogadjuk őt. Ő jelenvaló marad a Szentostyában, és folyamatosan vár minket” – mondta a pápa. A hívek könyörgéseiben megemlékeztek a 2001. szeptember 11-i New York-i katasztrófa áldozatairól, és imádkoztak „az egész világ békéjéért”. A szentmise után a pápa szentségi körmenetben vonult az alapítványi templom újonnan kialakított szentségimádási kápolnájába. A körmenetben vitték a kegyszobrot is. A pápa elhelyezte az Oltáriszentséget a pénteken felszentelt kápolnába, s hosszasan imádkozott előtte. A templomból kilépve a pápa a tervezettektől eltérően hosszan időzött a zarándokokkal, akik lelkesen ünnepelték. Miközben az olasz sajtó szombat óta sok cikkben foglalkozott a pápa egészségügyi állapotával, a pápa németországi orvosa egy nyilatkozatban közölte: lenyűgözi Benedek pápa fizikai teljesítőképessége. „Már az is kisebb orvosi csoda, mennyire fitten lép fel a Szentatya. A sok programot láthatóan különösebb megerőltetés nélkül teljesíti” – fogalmazott Pfaff, aki a Máltai Segélyszolgálat megbízásából egy speciális mozgóegységgel állandóan a pápa közelében tartózkodik. „A több évtizedes szellemi munka és a lelki szolgálat valószínűleg fiatalsággal ajándékozta meg a Szentatyát öregkorára is” – véli az orvos. Benedek pápa délután szülőfalujába, Marktl am Innbe tesz rövid látogatást. Mint arról Magyarországon is több sajtóorgánum beszámolt, vasárnap délelőtt ismeretlen tettesek kék festékkel megrongálták a Szentatya szülőházát, amit azonban a helyiek összefogása néhány óra alatt rendbe hozott.

Vesperás a Szentatyával	Magyar Kurír	2006.09.12. 16:47
Vasárnap késő délután XVI. Benedek pápa a müncheni dómban vesperást vezetett. Az esti imaórán jelen voltak a müncheni elsőáldozó gyermekek és szüleik, valamint hittanáraik. A Szentatya arra kérte a szülőket és nevelőket, hogy segítsék gyermekeiket az Istenhez vezető út megtalálásában. Benedek pápa beszédében hangsúlyozta: a vasárnapi szentmisén való részvétel sohasem elvesztegetett idő, éppen ellenkezőleg: összetartja a családot, és keretet ad a napnak. A Szentatya kiemelte az étkezések előtti, és az esti közös ima fontosságát is, mint mondta az imádság a békesség és az öröm forrása. A hitoktatókat és nevelőket arra buzdította, hogy fordítsanak nagy gondot diákjaik Istennel kapcsolatos kérdéseire. Ez a mai plurális világban nehéz – mondta, de az ismeretek és a technikai tudás átadása önmagában kevés, ha nem társul a miért keresésével, a mérték megismerésével. Csak ezeknek az alapkérdéseknek a megválaszolásával adhatunk értelmet az ismereteknek. A lelkipásztorok tegyenek meg mindet azért, hogy az emberek a plébániákon otthon érezzék magukat - kérte a Szentatya. A család, az iskola, és a plébániai közösség összetartoznak, és az élet iskolájának tanulóhelyei – vélte a pápa.

„Mária mindig Isten szolgálóleánya marad”	Magyar Kurír	2006.09.10. 19:25
Az Úrangyala-imádság előtt elhangzó rövid beszédében a pápa úgy fogalmazott: a szentmisében elhangzott olvasmányok arra figyelmeztetnek, hogy életünk középpontjában Istennek kell állnia, az ő szavára kell hallgatnunk. Ebben példaként áll előttünk Mária, az egész életében Isten szavára hallgató, Isten és az emberek felé nyitott Szűz. A hívők a kereszténység első századai óta megértették ezt: hozzá fordultak bajaikkal, kéréseikkel. A pápa emlékeztetett arra, hogy Bajorországban számos Mária-kegyhely van, amelyek mind a Mária iránti szeretetről és bizalomról tanúskodnak. Említette a 350 évvel ezelőtt emelt müncheni Mária-szobrot, amelynél tegnap imádkozott, és Altöttinget, ahová holnap látogat el. „Mária mindig Isten szolgálóleánya marad, aki soha nem saját magát állítja középpontba, aki Istenhez akar vezetni bennünket, s aki olyan életvitelre tanít bennünket, amely Istent állítja mindenek középpontjába. Forduljunk hozzá imánkkal” – kérte a pápa a szentmise végén, az Úrangyala-imádság előtt mondott beszédében.

Következő 20 cikk

Előző 20 cikk