ratzinger
ratzinger
XVI. Benedek ppa
 
Ppai beszdek
 
Ppkrl ltalban
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Szavazs a pprl
Ki krelta bboross 1977. jniusban Joseph Ratzingert(XVI.Benedek ppt)?

XXIII.Jnos
VI.Pl
II.Jnos Pl
XII.Piusz
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Ajnlott oldalak
 
Hrek

Kvetkez 20 cikkElz 20 cikk

„lljunk ki Isten mellett, aki sajt szenvedst lltotta szembe az erszakkal!”

Magyar Kurr  2006.09.10. 19:22
XVI. Benedek ppa a szentmisn mondott homlijban arra krte a nyugati vilgot: legyen nagyobb tapintattal s rzkenysggel ms kultrk irnt. A nmet egyhzat arra figyelmeztette: a szocilis elktelezettsg s a fejldsben msoknak nyjtott segtsg szorosan ktdik az evangliumhoz. A ders, tiszta idben lezajlott szertartson rendrsgi becslsek szerint 300 000 hv vett rszt, akik „Benedetto”-kiltsokkal s hangos nekkel fogadtk a ppt. Sokan gyalog rkeztek a szentmisre, a kzlekedsi kosz, amitl a szervezk tartottak, elmaradt. A ppval koncelebrlt a mnchen–freisingi rsek, Friedrich Wetter bboros, tbb mint 70 pspk s szmos pap. Valamennyien zld miseruht viseltek. A bborosok kztt jelen volt Jean-Marie Lustiger prizsi, Frdric Etsou kinshasai s Stanislaw Dziwisz krakki rsek. Az oltrnl a ppa mellett ll Friedrich Wetter bboros, mnchen–freisingi rsek, Angelo Sodano bboros llamtitkr, Karl Lehmann bboros, a Nmet Pspki Konferencia elnke, valamint a klni rsek, Joachim Meisner bboros. A szentmisn rszt vett tbbek kztt Horst Khler nmet llamf, Edmund Stoiber bajor miniszterelnk is. A ppa beszdben ksznttte a hveket, majd kifejezte rmt, hogy jra hazjban lehet s hveivel egytt nnepelheti az Eucharisztit. A szentmisben hallott olvasmnyok kapcsn kifejtette: valamennyi gy beszl Istenrl, mint a valsg s sajt letnk kzppontjrl. Izajs prfta, Szent Jakab levele s az Evanglium a maguk mdjn mind az Isten fel vezet utat hirdetik. A Szentatya kiemelte: Istenhez szorosan ktdik felelssgnk egymsrt, illetve azrt, hogy a vilgban igazsgossg s szeretet uralkodjon. Szent Jakab levelben Isten orszgnak trvnyt a szabadsg trvnynek nevezi: ha mindannyian Isten szerint gondolkodunk s lnk, akkor lesznk szabadok, s akkor valsul meg az igazi testvrisg – figyelmeztetett a ppa. Amikor Izajs az olvasmnyban Istenrl beszl, egyben a szenvedk gygytsrl beszl, s amikor Jakab a trsadalmi rendrl mint hitnk kifejezdsrl szl, egszen magtl rtetden Istenre utal, akinek gyermekei vagyunk. Az Evangliumban egy sketnma meggygytsrl hallunk – folytatta a ppa. Jzus egy olyan szenved ember fel fordul, aki a trsadalom peremn l. Meggygytja t, s ezzel visszaadja neki a lehetsget, hogy rszt vegyen a tbbiek kzs letben s kzs dntseiben. A trtnetnek azonban egy mlyebb dimenzija is van: napjainkban azt tapasztaljuk, mintha nagyothallk lennnk – Istennel szemben. Benedek ppa gy fogalmaz: tl sok ms frekvencia visszhangzik flnkben, s amit Istenrl hallunk, mr nem jut el hozznk, s gy elvesztjk a kpessget, hogy vele s hozz beszljnk, s szrevegyk t. Ezzel a vesztesggel pedig a valsghoz val kapcsolatunk drasztikusan korltozdik, letternk fenyegeten kicsiv vlik – figyelmeztetett a Szentatya. Jzus ezt mondta, amikor a sketnmt meggygytotta: Effata! vagyis nylj meg! Ezt a kifejezst arm nyelven rizte meg a Szentrs. Ezltal mg jobban megrtjk: ami ott trtnt, az egyszeri, de mgsem pusztn a tvoli mltba vezet esemny. A keresztsgben ez a jelenet ismtldik meg: Jzus megrint bennnket, arra hv, hogy nyljunk meg, legynk kszek arra, hogy meghalljuk Jzus szavt, s kpesek legynk rla beszlni. A keresztsg megnyit szmunkra egy utat, amely a hallkhoz s ltkhoz vezet, a Jzussal val kzssghez, aki ltta az Atyt s beszlni is tudott rla. A megkereszteltek tja a nvekeds tja, amelynek sorn Istennel s Istenben nveksznk, s ily mdon mskppen ltjuk az embereket s magt a teremtst is – mondta a Szentatya. Az Evanglium arra is figyelmeztet bennnket, hogy hitelessgnk, szavahihetsgnk sok kvnnivalt hagy maga utn. Mindezt sokszor szre sem vesszk, hiszen ltszlag akkor is megy minden a maga tjn, ha nem hallgatunk Istenre, s nlkle lnk. De valban gy van ez? – tette fel a krdst a Szentatya, aki ezutn felidzte a vilg pspkeivel val tallkozsait. A nmet pspkk – joggal – bszkk arra, hogy sok szocilis segtsget adnak a rszorulknak. A harmadik vilg s a volt kommunista orszgok pspkei ezt valban megerstik. De elgondolkodtat, amit egy afrikai pspk mondott: mindig nagylelksget tapasztalok, ha valamilyen szocilis projekthez krek tmogatst, de ha evangelizcis programhoz krem ezt, akkor a tmogats sokkal visszafogottabb. A szocilis tmogats s az evangelizci nem vlaszthat el egymstl. Ha csak ismereteket, technikt, kszlkeket adunk, az kevs – figyelmeztetett XVI. Benedek. Afrika s zsia npei csodljk ugyan a nyugati technikt s tudomnyt, de megdbbennek attl, hogy az sz nevben Istent kirekesztik, szmzik az emberek ltszgbl, s identitsuk kiteljesedst nem a keresztny hitben keresik, hanem Isten elvetsben s a szent dolgok sokszor cinikus kignyolsban. Kedves bartaim! Ez a cinikus megkzelts nem az a tolerancia s nyitottsg, amelyre az embereknek szksge van – hangslyozta a ppa, hozztve: a vilgnak szksge van Istenre, mgpedig arra az Istenre, aki elkldte hozznk Fit, aki meghalt rtnk a kereszten, nemet mondva ezzel az erszakra, s hitet tve a szeretet mellett. A Szentatya vgl ezekkel a szavakkal fejezte be prdikcijt: „Nem srtjk meg a ms vallsok s kultrk irnti tiszteletet, az hitkkel szembeni alzatot, ha hangosan s egyrtelmen killunk amellett az Isten mellett, aki sajt szenvedst lltotta szembe az erszakkal; aki a gonosznak s hatalmnak irgalmassgval szab hatrt, s gyzi le azt. Krjk t, hogy legyen kzttnk s segtsen neknk, hogy hiteles tani lehessnk. men."

Elkezddtt az nnepi ppai szentmise a mncheni j Vsrterleten

Magyar Kurr  2006.09.10. 19:17
Mintegy 250 000 hvvel nnepli XVI. Benedek ppa az Eucharisztit szeptember 10-n, vasrnap dleltt a Mnchen melletti j Vsrterleten. A szentmist kveten a Szentatya az rangyala-imdsgot is elmondja. A ppval 10 bboros s 60 pspk koncelebrl, az esemnyt tbb tv-lloms is lben kzvetti. A bboros vendgek kztt ott van Jean-Marie Lustiger prizsi rsek, Frdric Etsou kinshasai rsek, valamint Stanislaw Dziwisz krakki rsek. Az oltrnl a ppa mellett ll Friedrich Wetter bboros, mnchen–freisingi rsek, Angelo Sodano bboros llamtitkr, Karl Lehmann bboros, a Nmet Pspki Konferencia elnke, valamint a klni rsek, Joachim Meisner bboros. A vsrterlet hajnali 4 ra ta ll nyitva a hvk eltt. Rendrsgi adatok szerint reggel 7.15-kor mr 75 000 ember gylt ssze. A szentmise kezdett a Benedek-harang zgsa jelezte. A ppa februr ta Traunstein vros dszpolgra, annak idejn itt tlttte szeminriumi veit. A 260 kilogramm sly harangot, amelyet a dszpolgri cm mellett a traunsteini polgroktl ajndkba kapott, a Szentatya rendelkezsre hamarosan a vros szeminriumnak tornyban helyezik el hat msik j harang mellett. Az eredeti harangot a II. vilghbor alatt vettk le a toronybl, visszahelyezsre sosem kerlt sor. A harangon a ppa arckpe, cmere, valamint Traunstein vros cmere is lthat.

A ppa llami vezetkkel tallkozott Mnchenben

Magyar Kurr  2006.09.10. 19:16
XVI. Benedek ppa a muzulmnokkal folytatott intenzvebb prbeszdre szltotta fel a nmeteket. Errl szmolt be Horst Khler llamf a ppval val szombat esti ngyszemkzti tallkoz utn. A muzulmnoknak segteni kell a nmet trsadalomba val integrciban. Khler azt is elmondta: a ppa aggodalmt fejezte ki amiatt, hogy Nmetorszgban kevs szt kap a valls. A vallshoz ktd tmkat marknsabban kell megjelenteni a nyilvnossg eltt. A nmet llamelnk Benedek ppnak egy rzmetszetet ajndkozott, amely a regensburgi dmot brzolja. Edmund Stoiber bajor miniszterelnk Benedek ppa szvlyessgt s hazaszeretett dicsrte. Mint mondta: mindkett nagy rtk a globalizci korban. Stoiber gy fogalmazott: a ppa s is meg vannak gyzdve arrl, hogy az alapvet rtkek renesznszukat lik napjainkban. Az emberek ma sokkal inkbb keresik az rtkek szerinti letet, mint nhny vvel korbban. Ezrt nagy esly nylik most arra, hogy jra feltegyk az let rtelmre vagy a tolerancira vonatkoz krdseket – tette hozz. A Szentatya Angela Merkel szvetsgi kancellrral is megbeszlst folytatott szombat este Mnchenben. A kancellr asszony gretet tett a ppnak: az Eurpai Uni soros elnksge alatt kzppontba llt majd olyan tmkat, mint Eurpa s Nmetorszg kzs alapvet rtkei. Merkel s a ppa tallkozjn az kumenikus folyamatrl is sz esett. Az kumen tovbbi fejldse a nmet keresztnyek szmnak cskkense szempontjbl is igen fontos. Angela Merkel arrl is szlt, milyen jl rezte magt szombaton, s rmt fejezte ki, hogy a ppa ennyire bszke hazjra, Bajororszgra.

Mnchen ksznttte a ppt

Magyar Kurr  2006.09.09. 20:36
XVI. Benedek ppt apostoli ltogatsnak kezdetn hivatalosan kszntttk a mncheni belvrosban. A Szentatya rvid imt mondott annl a szobornl, ahol Rmba menetele eltt 1982-ben elbcszott egyhzmegyjtl. A ppa a repltrrl autval rkezett Mnchenbe, a Marienplatzig htralv utols kilomtert pedig a ppamobilban utazva tette meg, mintegy 60 000 ujjong, zszlkkal integet ember kztt. A Marienplatzon krlbell 12 000 fs tmeg vrta a ppt, aki a Mria-szobornl rvid imt mondott. A bajor miniszterelnk, Edmund Stoiber ksznt beszdben gy fogalmazott: „A mi nmet ppnk visszatr bajor hazjba. Ez mindannyiunkat megrint, vgtelenl boldogok s hlsak vagyunk, hogy ezt a trtnelmi s egyedlll pillananatot meglhetjk.” Bajororszg keresztny gykerei ersek s szilrdak. Stoiber emlkeztetett arra, hogy az egykori mncheni rsek, Joseph Ratzinger, miutn 1982-ben II. Jnos Pl ppa Rmba hvta t, ennl a Mria-szobornl bcszott el az egyhzmegye hveitl. II. Jnos Pl ppa pedig mncheni ltogatsa alkalmval szintn imdkozott ezen a helyen. Szvnk nyitva ll Ezutn Friedrich Wetter bboros, mnchen–freisingi rsek ksznttte Benedek ppt. A ppa visszatr a fldre, ahol felntt, s amely az lett alaktotta. Most Joseph Ratzinger „mint Pter utdja, mint a mi ppnk jn vissza, a szmunkra oly kedves Benedek nvvel”. Mnchenben nemcsak a kapuk s az ajtk, hanem a szvek is nyitva llnak a ppa szmra – hangslyozta a bboros. Vlaszban XVI. Benedek ppa megindtnak nevezte, hogy jra ezen a tren lehet, ahol a Mria-szobor ll. Itt fogadtk t mint jdonslt rseket tbb mint 30 ve, s itt bcszott el egyhzmegyjtl. A ppa gy fogalmazott: most jra itt ll a szobor lbnl, hogy a Szzanya kzbenjrsrt s ldsrt knyrgjn, ezttal azonban mr nemcsak Mnchenrt s Bajororszgrt, hanem az egsz vilgegyhzrt s minden jakarat emberrt. Szemlyes hangvtel beszdben a ppa felidzte, hogy nehezre esett, amikor tudsknt a mncheni rseki szkbe lpett, s amikor onnan Rmba ment, mgis mindig kvette Isten hvst. Este a Szentatya Horst Khler llamfvel, Angela Merkel kancellrral s Edmund Stoiber bajor miniszterelnkkel tallkozik.

A mncheni Mria-oszlop

Magyar Kurr  2006.09.09. 20:35
A Mnchen kzpontjban fekv tren, a Marienplatzon, a Vroshza eltt ll a Mria-oszlop. Az aranyozott szobor, amely a holdsarln ll, a megkoronzott Mrit brzolja, egyik kezben az ldst oszt gyermek Jzussal, msik kezben egy jogarral. A talapzaton ngy putt kzd egy srknnyal (hezs), egy oroszlnnal (hbor), egy baziliszkusszal (pestis) s egy siklval (eretneksg). Mria egybknt 1916 ta hivatalosan Bajororszg vdszentje. A szobrot I. Miksa vlasztfejedelem emeltette 1683-ban annak emlkre, hogy Mnchen s Landshut nem pusztult el a harmincves hborban. Az emlkm msutt emelt szobrok mintjul is szolglt, tbbek kztt Bcsben s Prgban. Az idk folyamn a szobor s a tr vallsi s politikai esemnyek kzppontjba kerlt. 1683-ban innen indult Max Emanuel vlasztfejedelem a trk elleni hborba. Ksbb, a nemzetiszocialista idkben a polgrok a szobor krli nma imdsggal tiltakoztak a rendszer ellen. II. Jnos Pl ppa 1980-as ltogatsakor itt imdkozott a mncheniekkel. Utdja, XVI. Benedek ugyanezt tette mostani apostoli tjn. A jelenlegi Szentatya ugyanitt bcszott el 1982-ben hveitl, amikor II. Jnos Pl a mncheni rseki szkbl a vatikni Hittani Kongregci lre hvta.

A Szentatya s Mnchen

Magyar Kurr  2006.09.09. 20:32
Mnchen, a bajor fvros a Szentatya ltogatsnak els llomsa. 1,3 milli lakosnak 60%-a katolikus. Joseph Ratzingert itt szenteltk pspkk 1977-ben Julius Dpfner bboros utdaknt, s 1982-ig itt lt. II. Jnos Pl ppa 1981-ben hvta meg t a Hittani Kongregci lre. Ratzinger 1943-ban jrt elszr Mnchenben, s tlte a vros lerombolst. Traunsteini diktrsaival a lgvdelembe hvtk be katonai szolglatra. A hbor vge eltt nem sokkal a 16 ves Joseph dezertlt. Egy ebbl a korbl szrmaz fnykpen egyenruhban lthat, ami alapjn a ppavlaszts utn egyes hrforrsok azt kvntk sejtetni, hogy Ratzingernek nci mltja volt. 1947-ben s 1948-ban Joseph Ratzinger a mncheni teolgin tanult. Pappszentelse utn 1951-ben a fiatal Ratzinger tbb mint egy vig lelkipsztorknt szolglt kt mncheni plbnin is, mieltt a freisingi szeminriumba hvtk volna tantani. 1957-ben Mnchenben szerezte meg az doktori cmet teolgibl.

Benedek ppa megrkezett Nmetorszgba

Magyar Kurr  2006.09.09. 20:29
Az Alitalia klngpe 14.02-kor szllt fel a Szentatyval a rmai Ciampino repltrrl, s 15.22-kor landolt a mncheni Franz-Josepf Strauss repltren.Benedek ppa vlaszban szvlyesen ksznttte Bajororszg s egsz Nmetorszg lakit. Ltogatsval, amely „Bajororszg kk ege alatt kezddik”, a Szentatya btortani kvnja honfitrsait, s nemcsak a katolikusokat. Sajnlatt fejezte ki, hogy ez alkalommal nem ltogathat el Nmetorszg ms tjaira. Khler llamfhz fordulva a ppa gy fogalmazott: mindent megtesz azrt, hogy a keresztny egyhzak visszatalljanak egymshoz. Egy 500 ves klnlst azonban nem lehet olyan egyszeren, csupn rtelmes trgyalsok tjn megszntetni. Beszdben Benedek ppa hangslyozta Bajororszg s a Szentszk tbb vszzados l kapcsolatt. „Nhny feszlt pillanat” ellenre a bajor np „trtnelmnek dnt riban mindig bebizonytotta hsgt Pter szkhez s a katolikus hithez. Pter utdjaknt ezt a kapcsolatot kvnja megersteni a ppa. Mint mondta, ez az t azrt jelents szmra, mert szmos emlket idz fel benne Mnchenben s Regensburgban eltlttt veibl. A Szentatya gy fogalmazott: azrt jtt, hogy ksznetet mondjon mindenkinek, aki szemlyisgnek fejldshez hozzjrult. Az nneplyes fogadson jelen volt tbbek kztt Angela Merkel kancellr, Edmund Stoiber bajor miniszterelnk, Friedrich Wetter bboros, mnchen–freisingi rsek, aki a Szentatyt meghvta Bajororszgba, Karl Lehmann bboros, a Nmet Pspki Konferencia elnke s a bajor pspkk.

A Szentatya bajororszgi apostoli tjnak rszletes programja

Magyar Kurr  2006.09.09. 20:27
Szeptember 9. – szombat (Mnchen) 13.45 – induls Rmbl, a Ciampino repltrrl 15.30 – rkezs a mncheni Franz-Josef Strauss repltrre, a ppa beszdet mond 17.00 – a ppa thalad Mnchen belvrosn a ppamobillal a Gregorianum szeminriumig 17.30 – a ppa fogadsa s imdsg a mncheni Mria tren (Marienplatz) a Szzanya szobra eltt 18.15 – a ppa a ppamobillal a hivatalos llami tallkozkra indul a Max Joseph tren tallhat Kirlyi Palotba – hivatalos tallkozs Horst Khler llamfvel, Angela Merkel kancellrral s Edmund Stoiber bajor miniszterelnkkel 20.30 – rkezs a mncheni rseki palotba Szeptember 10. – vasrnap (Mnchen) 9.30 – a ppa rkezse az nnepi szentmisre ppamobillal (a mncheni j Vsrterleten) 10.00 – az Eucharisztia nneplse, a Szentatya homlija, a szentmise utn rangyala-imdsg a ppval 17.30 – vespers fiatalokkal, katektkkal, vallstanrokkal s elsldozkkal a mncheni szkesegyhzban (Liebfrauendom), a Szentatya homlit mond 19.00 – a Szentatya ppamobillal keresztlhajt a mncheni belvroson, s visszatr az rseki palotba Szeptember 11. – htf (Alttting) 8.15 – utazs helikopterrel Mnchenbl Altttingbe 9.45 – a Szentatya megrkezse az altttingi kegyhelyre (Alttting, Kapellplatz) – imdsg a kegykpolnban 10.30 – szentmise a Kapellplatzon 12.30 – eucharisztikus krmenet a kegyszoborral egytt az j rkimds-kpolnba (Anbetungskapelle) 12.45 – a Szentatya megldja a kpolnt 16.30 – a Szentatya a Szent Anna-bazilikhoz hajt – vespers szerzetesekkel s szeminaristkkal, a ppa beszdet mond 18.45 – megrkezs autval Marktl am Innbe, a Szent Oszvald plbniatemplom megltogatsa 19.00 – repls helikopterrel Regensburgba, ahol a ppa a szeminriumban szll meg Szeptember 12. – kedd (Regensburg) 9.30 – a Szentatya rkezse a regensburg melletti nylt terletre, az Islinger Feldre 10.00 – nnepi szentmise az Islinger Felden, a Szentatya homlija 17.00 – a tudomnyos let kpviselivel val tallkozs a regensburgi egyetemen, a ppa beszdet mond 18.30 – kumenikus vespers, a ppa beszdet mond 19.45 – a ppa visszatr a szeminriumba Szeptember 13. – szerda (a Szentatya magnprogramjai) 7.30 – szentmise a nagyszeminriumban 11.00 – a regensburgi rgi kpolna j orgonjnak megldsa 11.45 – a Szentatya szemlyesen tallkozik testvrvel, Georg Ratzingerrel 15.30 – a ziegetzdorfi temet s a Szent Jzsef-templom megltogatsa 16.30 – a Szentatya pentlingi hzban tlt el nhny rt 20.00 – visszatrs a szeminriumba Szeptember 14. – cstrtk 7.30 – szentmise a szeminriumban, majd utazs helikopterrel Freisingbe 10.30 – imdsg a freisingi szkesegyhzban (Mariendom) Szent Korbininusz ereklyjnl 10.45 – tallkozs a Mnchen–Freisingi Fegyhzmegye papjaival s diaknusaival, a ppa beszdet mond 11.45 – induls a Franz Joseph Strauss nemzetkzi repltrre, a ppa bcsbeszde a repltren 12.45 – induls Rmba 14.30 – megrkezs Rmba

Ma rkezik Bajororszgba a Szentatya

Magyar Kurr  2006.09.09. 20:25
XVI. Benedek ppa ma dlutn rkezik bajor fldre. Cstrtkig tart apostoli tja sorn ltogatst tesz Mnchenben, Altttingben, szlhelyn, Marktl am Innben, valamint Regensburgban s Freisingben is. Ltogatsnak mottja: Aki hisz, nincs egyedl. A ppa Rma Ciampino replterrl indul Mnchenbe, dlutn fl 4 tjban landol replgpe a Franz-Josef Strauss repltren. Mncheni tartzkodsa sorn tallkozik Horst Khler llamfvel, Angela Merkel kancellrral s Edmund Stoiber bajor miniszterelnkkel. Benedek ppa holnap dleltt Mnchen mellett tart nnepi szentmist. Ppv vlasztsa ta ez a Szentatya negyedik klfldi tja a klni Ifjsgi Vilgtallkoz (2005. augusztus), lengyelorszgi ltogatsa (2006. mjus) s a valenciai Csaldok Vilgtallkozja (2006. jlius) utn. A ppa bajororszgi ltogatsa alkalmbl kln honlap indult: www.benedikt-in-bayern.de

ltalnos kihallgats szeptember 6-n

Magyar Kurr  2006.09.07. 14:13
A szerda dleltti ltalnos kihallgatson, kzel 25000 zarndok jelenltben XVI. Benedek folytatta katekzist az apostolokrl, ezttal Flp apostolrl. A kihallgatson a Szentatya piros bborosi kalapra emlkeztet fejfedt viselt, amelyet utoljra XXIII. Jnos ppa viselt. A kihallgatst kveten a ppa klnbz nyelveken ksznttte az sszegylt zarndokokat, akik kztt jelen volt egy magyar csoport a Gyulafehrvri Fegyhzmegybl. ket a Szentatya kln dvzlte: „Most a magyar zarndokokat kszntm, fleg azokat, akik Szombatfalvrl rkeztek. Isten hozott Benneteket! Ez a rmai t erstsen meg hitetekben. Szvbl adom Rtok apostoli ldsomat. Dicsrtessk a Jzus Krisztus!” Olaszul szlt a ppa a fiatalokhoz, a betegekhez s az ifj hzasokhoz. „Kedves fiatalok, a nyri vakci utn visszatrve a htkznapokhoz vegytek fl jra az Istennel val prbeszd ritmust, sugrozztok magatok krl az vilgossgt s bkjt" – mondta a Szentatya. A betegek leljenek vigaszra Krisztus Urunkban, aki folytatja megvlt mvt minden ember letben. Az ifj hzasok pedig igyekezzenek lland kapcsolatban maradni Istennel, hogy szerelmk igaz, termkeny s tarts legyen. XVI. Benedek ppa ezutn arra krte a jelenlvket, hogy imdkozzanak rte kzelg nmetorszgi apostoli tja alkalmbl, amelyet szombaton kezd meg (szeptember 9-14). A ppa hlt adott az rnak a lehetsgrt, hogy amita megvlasztottk Rma pspkv, most elszr felkeresheti szlfldjt, Bajororszgot. „Ksrjetek el engem, kedves bartaim utamon, amelyet a Szzanya oltalmba ajnlok. vigyzza lpteimet: esdje ki a nmet np szmra a hit s a polgri fejlds megjult tavaszt” – fohszkodott vgl a ppa.

XVI. Benedek ppa az Albani Egyhzmegye papsgval tallkozott

Magyar Kurr  2006.09.03. 12:40
Castel Gandolfo, a ppk nyri rezidencija, ahol a Szentatya a nyr egy rszt tlti, az Albano-t partjn egy dombtetn ll, az azonos nev egyhzmegye terletn. Cstrtk dleltt a ppa fogadta a krnyk papjait. A papok nevben Marcello Semeraro albani pspk ksznttte a Szentatyt, s bemutatta az egyhzmegye helyzett, emlkeztetve arra is, hogy Rma utn ez a legnpesebb egyhzmegye a Lazio rgi terletn. A tallkoz sorn nhny krds hangzott el a hitletnek klnbz szempontjait illeten, mint pldul a papok mindennapi letnek nehzsgei, a plbniai lelkipsztori tevkenysg, a liturgia, valamint az ifjsggal s a csalddal kapcsolatos lelkipsztori krdsek. Most ebbl a ktetlen beszlgetsbl kvetkezik nhny gondolat. „Az els fontos lps mindannyiunk szmra az – mondta a ppa –, hogy alzattal elismerjk korltainkat, s azt, hogy nagyobb rszt kell juttatnunk letnkbl az rnak, mert vgs soron vezeti az egyhzat. Mi ebben a munkban jelen vagyunk kicsiny ajndkainkkal, megtesznk minden lehetsgest, fknt azt, ami valban fontos: a szentsgek kiszolgltatsa, a hithirdets, valamint Isten s sajt szeretnk kzlse a hveknek.” A papoknak a Szentatya fknt lelki letk polst s az imdsgot ajnlotta. Az erre fordtott id nem kisebbti lelkipsztori felelssgnket, mert – a ppa szavaival – akkor is lelkipsztori munkt vgznk, amikor imdkozunk, amikor msokrt imdkozunk, esetleg azok helyett is, akik szeretnnek imdkoznak, de nem tallnak r alkalmas idt.” A csaldokra vonatkoz krds kapcsn a ppa felidzte a valenciai vilgtallkozt. Az ott elhangzott tansgttelek rmutattak arra, hogy ma a hzasfelek knnyen azt mondjk: vljunk el, mert nem fr ssze a termszetnk, vagy, mert nem vllaljuk a nehzsgeket. De ppen e tansgttelek vgkvetkeztetse az volt, hogy a vlsgba kerlt hzasfelek sokszor felismerik, hogy j kapuk nylnak meg elttk, s jbl szerelemre gylhatnak egyms irnt. Ha a szpsg csak harmnia, nem igazi szpsg, mert hinyzik belle valami: az ellentt. A homlyos s a fnyes kiegszti egymst, a szlnek ahhoz, hogy megrjen nemcsak napfnyre, hanem esre s szlre is szksge van. Mindenkinek, papoknak, fiataloknak, hzasoknak el kell fogadniuk azt, hogy az letben a szenveds elkerlhetetlen, s azt is, hogy a szenveds vgs soron kitgtja letnk horizontjt. A Szentatya ezen a krdskrn bell rintette mg az elvltak s jrahzasodottak szentsgekhez jrulsnak problmjt. Azok, aki nem rtik, hogy mirt nem ldozhatnak, minden valsznsg szerint a hzassgkts pillanatban sem rtettk meg, hogy az igen kimondsval szvetsget ktttek az rral s belptek az egyhz szentsgbe. A papok feladata az, hogy megmagyarzzk az jrahzasodott hveknek ezt a szempontot. A liturgival kapcsolatos krdsre a ppa a kvetkez vlaszt adta: „A szentmise olvasmnyai s imi nem sznhzi szvegek, s az oltr nem sznpad, nem a liturgikusok tallmnya, hanem az egyhz hitnek kifejezse, olyan ima, amely az idk sorn rleldtt meg, kt vezred folyamn alakult ki. A hvek szmra taln nehezen rthet, de a formulk szntelen vltoztatsa nem oldja meg a problmt. Ehelyett arra van szksg, hogy a pap megmutassa, hogy az ima az letbl fakad, vagyis olvassa helyesen a szvegeket, tartsa tiszteletben a csend szneteit, a szavakat helyesen ejtse ki, tartsa tiszteletben a szveg drmaisgt s idszersgt. Az ars celebrandi, a szertarts bemutatsnak mvszethez olyan gyakorlati dolgok is tartoznak, mint a ministrnsok s a szentrs felolvasinak elksztse, az oltr feldsztse, de mindez nem homlyosthatja el a liturgia lnyegt s nem vezethet oda, hogy a szereplk egy elads sznszeiv vljanak” – mondta mg XVI. Benedek ppa az albani egyhzmegye papjaival trtnt tallkozs alkalmval Castel Gandolfban.

Pnteken Manoppellba zarndokol a Szentatya

Magyar Kurr  2006.09.03. 12:35
XVI. Benedek ppa szeptember 1-jn, pnteken elzarndokol a manoppelli Szent Arc-szentlybe, ahol a hagyomny szerint azt a kendt rzik, amely a halott Krisztus arct takarta. Az Abbruzzo-i hegyekben fekv kis falu pnteken nnepli a kegyhely fennllsnak 500. vforduljt: itt rzik azt a kendt, amelyen a hagyomny szerint Krisztus arcnak nyoma lthat. A kend 15 vvel ezeltt vlt csak vilghrv, amikor egy alapos vizsglatot kveten tudsok arra a kvetkeztetsre jutottak, hogy az 17x24 centimteres kagylselyem-kend azonos lehet azzal az evangliumokban is emltett kendvel, amellyel srbattelekor Krisztus arct takartk. A kagylselyem az kor egyik legdrgbb anyaga volt. Msok azonban gy tartjk, hogy az eredeti kend tovbbra is a Vatiknban, a Szent Pter-bazilikban tallhat, ahol vszzadok ta tisztelik. Az egyhz nem nyilatkozott a kend valdisgrl, s a Vatikn cstrtki kzlemnye szerint most sem vrhat effle megnyilatkozs. A tervek szerint a ppa – Bruno Forte rsek meghvsra – msfl rn t tartzkodik majd a kegyhelyen. A npolyi szrmazs rseket korunk egyik legjelentsebb teolgusaknt tartjk szmon. Benedek ppa Castel Gandolfbl helikopteren utazik Manoppellba, ahol „csendesen imdkozik” az ikon eltt. Ezutn Forte rsek kszntjt kveten a ppa beszdet mond az egybegyltekhez.

Benedek ppt meghvtk a nmet parlamentbe

Magyar Kurr  2006.09.03. 12:33
Norbert Lammert, a nmet parlament keresztnydemokrata elnke meghvta XVI. Benedek ppt, hogy az 1957. mrcius 25-n alrt Rmai Szerzds 50. vfordulja alkalmbl beszdet mondjon a nmet parlamentben. A hrt a Frankfurter Allgemeine Zeitung nmet napilap tette kzz. A jelenlegi Eurpai Uni szletst jelent szerzdst Nmetorszg, Franciaorszg, a Benelux-llamok s Olaszorszg rta al. A jv v els hat hnapjban az EU soros elnki tisztt betlt Nmetorszg szervezi majd az Eurpai Gazdasgi Kzssg szletst nnepl megemlkezsket, ezrt hvta meg Lammert XVI. Benedek ppt Berlinbe eladst tartani a politikai egysg gykereirl Eurpban. A nmet parlament szvivje szerint a Vatiknbl eddig mg nem rkezett vlasz a meghvsra.

A Szentatya kinevezte Genova j rsekt

Magyar Kurr  2006.09.03. 12:32
A 63 ves Angelo Bagnasco rsek Tarcisio Bertone bboros utda a genovai rseki szkben. Bertone bboros, akit a Szentatya mr korbban a Szentszk llamtitkrv nevezett ki, szeptember 15-n lp hivatalba a Vatikni llamtitkrsgon, Angelo Sodano bboros utdaknt. Angelo Bagnasco 2003-ta tbori pspk volt Olaszorszgban, korbban a Pesaroi Pspksg ln llt.

Angela Merkel kancellr XVI.Benedek ppnl

Magyar Kurr  2006.09.03. 12:08
Augusztus 28-n htfn dleltt 11 rakor XVI. Benedek ppa Castel Gandolfban fogadta a nmet kormnyft. A megbeszlsen szba kerlt a kzel-keleti krds, a nemzetkzi kzssg s Irn viszonya, a vallsszabadsg tmja s Eurpa szerepe. A 40 percig tart beszlgets sorn Angela Merkel hangslyozta: A keresztnysg meghatroz mdon alaktotta Eurpa fejldst, ahogy azt a Szentatya is szmos knyvben kifejtette. Ezrt fontos, hogy az eurpai alkotmnyban trtnjen utals a fldrsz keresztny gykereire. A nmet kormnyf llspontja azrt lnyeges ebben a krdsben, mert 2007-ben hat hnapon t Nmetorszg tlti majd be az Eurpai Uni elnksgi tisztt. A nmet belpolitikai letben a CDU nemrg eszmecsert kezdemnyezett a keresztny rtkek politikai szereprl, s Angela Merkel a vita kapcsn ezeknek az rtkeknek a vdelme mellett foglalt llst. A protestns lelksz lnyaknt buzg keresztny krnyezetben felntt Angela Merkel a magnkihallgats utn az jsgrknak elmondta: nagy rm szmra ez a tallkozs. Hozztette: a ppt nagy szeretettel vrjk Bajororszgban. A nmet kormnyf utalt arra is, hogy prtja, a CDU kivl kapcsolatokat tart fenn XVI. Benedek ppval. XVI. Benedek ppa s Angela Merkel a mlt vben ktszer tallkozott: 2005. prilis 24-n a hivatalos nmet delegci tagjaknt rkezett Rmba a nmet ppa megvlasztsakor s 4 hnappal ksbb, a klni Ifjsgi Vilgtallkoz alkalmval.

A Szentatya krnyezetnk megvsra figyelmeztetett

Magyar Kurr  2006.09.03. 11:57
Az olaszorszgi egyhzmegykben szeptember 1-jn els alkalommal tartjk meg a keresztny egyhzak sszefogsval a krnyezetvdelem napjt. A vasrnapi rangyala alkalmval mondott beszdben XVI. Benedek ppa dvzlte a kezdemnyezst. Augusztus 27-n Castel Gandolfban a ppa megemlkezett a nap szentjrl, Szent Mnikrl, s firl, Szent gostonrl, akit holnap nnepelnk. A krnyezet szennyezse klnsen a vilg szegnyeinek letfeltteleit veszlyezteti – mondta a ppa. Fontos, hogy a vallsok rezzk azt a felelssget, amit a Mennyei Atya ltal teremtett vilg megvsrt viselnek. A termszeti kincsekkel nem szabad pazarlan bnni, ellenkezleg testvriesen meg kell osztani azokat. Ebben a feladatban a vallsoknak is rszt kell vllalniuk, mgpedig kzsen, prbeszdet folytatva egymssal s a vilggal – figyelmeztetett a Szentatya. Benedek ppa beszdben felidzte a nap szentjnek, Szent Mniknak alakjt is. Mnika sokat szenvedett „rebellis” fia, goston miatt – mondta. Szent goston Vallomsainak tansga szerint nz, lvhajhsz ember volt, aki nem utols sorban desanyja iminak hatsra trt meg. Ma is sok csaldban vannak hasonl gondok. Sok desanya aggdik gyermeke miatt, aki rossz tra tvedt. Szent Mnika llhatatos, imdsgos lelklete btortson minden anyt arra, hogy ne csggedjen: hittel s bizalommal teljestse azt a kldetst, amelyet nknt s anyaknt vllalt – krte a ppa.

Benedek ppa vratlan ltogatsa Nemiben

Magyar Kurr  2006.09.03. 11:54
Augusztus 22-n a Szentatya btyjval, Georg Ratzingerrel egytt ltogatst tett a Castel Gandolfo kzelben fekv Nemiben, s az 1637-ben plt kegytemplomban imdkozott a Szent Kereszt eltt. A magnjelleg kirndulsrl csak msnap adtak hrt. Nemiben a Szentatya megjelense nagy meglepetst keltett. A helysznen a Szent Kereszt-kegyhelyet gondoz hrom szerzetespap kalauzolta vgig a Szentatyt. Elmondsuk szerint a ppa hosszan imdkozott a Szent Kereszt eltt, majd a jelenlvkkel egytt elimdkozta Szz Mria kirlyn nnepnek vesperst. Ezutn a Szentatya meghallgatta a szently trtnett, megtekintette a kolostort s az alatta elterl Nemi-tavat. Tvozsakor a kolostor eltt ksznttte a ltogats hrre sszegylt hveket. A Szent Kereszt-szentlyt 1969 szeptemberben felkereste VI. Pl ppa is, s szentmist mutatott be a kegytemplomban. A szentlyt 1637-ben a vros kegyura, Mario Frangipani pttette a ferences kolostor mell, amely ma a mercedrius atyknak ad otthont. Eredetileg a kolostor temploma volt, ksbb neveztk el a Szent Keresztrl. A keresztet Francesco da Bassiano ferences alkotta meg, aki a hagyomny szerint nem volt megelgedve az ltala faragott Krisztus-arccal. Amikor azonban egyik reggel felbredt lmbl, egy csodlatosan megformlt Krisztus-arcot ltott. Azta a kegyhely bcsnnepn krmenetben viszik a Szent Keresztet, amelyen a Krisztus-arc kifejezse aszerint vltozik, milyen szgbl szemllik.

ltalnos kihallgats augusztus 23-n

Magyar Kurr  2006.09.03. 11:52
XVI. Benedek ppa szerda dleltti ltalnos kihallgatsra 7000 zarndok rkezett a vilg minden rszbl a Vatiknba. A Szentatya helikopteren rkezett meg a kihallgatsra a Rmtl 25 kilomterre fekv Castel Gandolfbl. A kihallgats vendgei kztt tajvani papok csoportjval rkezett a 73 ves olasz kamillinus orvos, Antonio Didone, aki papi szolglatnak legnagyobb rszt Tajvan szigetn lte le a szegnyek orvosaknt. Az alkalombl megjelent a tajvani szentszki nagykvet Csu Szen Tu is, a rmai tajvani kzssg kpviselivel. A szmos jelenlv csoport kztt a Szentatya ksznttte Cittducale olasz vros erdszeti fiskoljnak kzel 500 dikjt is. A Szentatya Szent Jnos apostolrl tartotta katekzist, amely sorn hangot adott fjdalmnak a katolikus egyhzzal szemben megnyilvnul meg nem rts s ellensges magatarts miatt. Az egyhz nem rdemli meg ezt a szenvedst, amint Jzus Krisztus nem rdemelte meg a knszenvedst – hangslyozta a Szentatya.

Angelus-2006.VIII.20.

Magyar Kurr  2006.09.03. 11:49
Az sszegylt hvek eltt a Szentatya Szent Berntrl is megemlkezett. A Szentatya Castel Gandolf-i nyri rezidencjn ismt hatrozottan emelt szt a bkrt. Anlkl, hogy konkrtan emltette volna a kzel-keleti helyzetet, nyomatkosan felhvta a figyelmet arra, hogy a vilgnak szksge van a valdi s tarts bke ajndkra. Az rangyala imdsgra sszegylt tbb ezer hv eltt a ppa megemlkezett Clairvaux-i Szent Berntrl, akinek augusztus 20-n van a liturgikus nnepe. A ciszterci rend alaptjt 1174-ben avattk szentt.

Nyilvnossgra hoztk a Vatiknban a ppa nmetorszgi programjt

Magyar Kurr  2006.09.03. 11:44
A szeptember 9-tl 14-ig tart tnapos utazs f llomsai: Mnchen, Alttting, Regensburg. A hivatalos programot augusztus 19-n szombaton hoztk nyilvnossgra a Vatiknban. A Szentatya szeptember 9-n dlutn rkezik Mnchenbe, a Franz-Josef Strau repltrre. Alttting zarndokhely s Regensburg megltogatsa mellett valsznleg mintegy 15 percnyi idt tlt szlvrosban Marktl am Inn-ben. Szeptember 14-i elutazsa eltt mg elltogat a Mnchen mellett fekv Freisingbe is. Ltogatsa sorn a ppa 13 beszdet illetve prdikcit tart. rkezse napjn rezidencijn tallkozik Horst Khler llamelnkkel, Angela Merkel asszonnyal, Nmetorszg kancellrjval s Edmund Stoiber bajor miniszterelnkkel. Mnchenben, Altttingben s Regensburgban a Szentatya szabadtri szentmisket mutat be, a szkesegyhzakban pedig a vesperst vezeti. A Szentatya Regensburgban fogadja ms vallsok kpviselit, s beszdet tart a tudsoknak az egyetemen. Hazautazsa eltt Freisingben bajor fldrl rkezett papokkal s diaknusokkal tallkozik.

Kvetkez 20 cikkElz 20 cikk

 
ra
 
Naptr
2025. Augusztus
HKSCPSV
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.